Györgypál Katalin
az URÁNUSZ Kiadó és a KLÁRIS
irodalmi-kulturális folyóirat
alapító-főszerkesztője, akinek ez a 44. könyve.
1995-től szerkeszti és adja ki a KLÁRIS
antológiákat is. Több diplomával rendelkezik,
a politikatudomány területén
disszertációt védett. De foglalkozik
kultúrakutatással, szakoktatással és
több szakkönyve, szakmai publikációja jelent
meg.
Ebben a kötetben, az első részben több
szépirodalmi könyvről ad ismertetőt. A második
részben pedig néhány, szám szerint 6
mű ismertetését tartalmazza. Az Előszóban
így hívja föl az Olvasó figyelmét e
művek fontosságára, vagyis elolvasására:
„Az itt található ismertetéseket elolvasva
talán mégis kedvet kap ahhoz, hogy megismerje az
egész művet, vagy elgondolkodjon az itt felvetett
problémákon, tudományos eredményeken,
amelyek egyébként közérthetően
íródtak meg.”
E gondolat-felvetésben a szerzőnek igazat kell adnom.
Ezekre a szakirodalmi művekre, érdemes odafigyelni, az
Olvasónak nagyon sok információt, napi
értéket ad át, amivel gazdagodik a belső
értékrendje, és másképpen
látja, láthatja a körülötte lévő
világot.
A szépirodalmi műveknél a Könyvelemzések
és Előszók, ajánlások is külön
vannak bontva.
(Ha nem is térek ki rá, a könyvben minden
megemlített művet ajánlom a kedves Olvasó
figyelmébe.)
Bornemisza Attila
„Emberarcú magasságok” c. kötetét
nem kell külön bemutatni. Verseit az Olvasók zöme
ismeri. Különleges egyéniség, ilyenek a versei
is, ezeket is többször el kell olvasni, egyediek és
mindenki számára adnak mondanivalót.
Gecser Erzsébetnek
két könyvének elemzése is olvasható, a
„Szelek szárnyán” (versek) és
„Életünk pillanatai” (novellák és
versek) címűek. Gecser Erzsébet verseiben is
megtalálható a hit, a zene, a természet
szépségének a szeretete, mindez nagyon kell, hogy
lelkünk harmóniában legyen a mindennapi
életvitelhez. És kell a szeretet, az emberi igaz
kapcsolatok megvalósítása, fenntartása.
Nagyon fontos ma különösen az
igazságérzet, s mi is elvárjuk, hogy velünk
szemben is a hétköznapokban az igazság
sugárzódjon át, ne az irigységből
fakadó hamisság, a gonoszság. Szépek Gecser
Erzsébet gondolatai, mondanivalója.
Györgypál írt Kanizsa
József: „Kőbánya ege alatt”
című 51. kötetéről is. De írt Kecskés
Rózsa „Vallomásaim” című
válogatott versekről is. Kecskés Rózsa a
Nyírség szülötte, ő sem tud elszakadni e
táj varázsától. Igaz, már megszokta
Győr természeti és kulturális
vonzáskörnyékét is, ahol sajátos
egyéniségével otthonosan érzi magát.
Ahogy a „Szülőföld„ c. versben írja:
„hűtlenségem gyötrő bánat”,
mélyérzelműen, szépen fejezi ki belső
vívódását. Magamon is érzem ezt a
belső vívódást, aki a szép Zalát
hagytam el, ahova a szívem mindig visszahúz,
aggódom a sorsukért.
Király Lajos
három könyve: „Három francia költő
verseiből” – műfordítások, majd a
„Kinek lelke örök tűzben ég” –
versek és a „Válogatott esszék és
vallomások” című könyvek tartalmát
elemzi, mutatja be Györgypál Katalin nagy
odafigyeléssel.
Kökény Éva:
„Emlékkönyv” – versek és
prózák – című könyvében
meghatóan ír a szeretetről, a hűségről, az
Élet minden más gondjáról,
bajáról. Szépen, meghatóan fogalmaz. A
„Visszapillantó” c. próza-fejezetben is a
személyes hétköznap megélt
élményvilágát adja át az
Olvasónak őszintén, szépen, emberien fogalmazva.
Ez a sora lehet mottó is az Emberek, az Olvasók
számára: „Éljünk, alkossunk,
dolgozzunk, szeressünk, tegyük a jót – és
úgy, mintha mindennap az utolsó volna.” Micsoda
nagy igazság… s nem irigykedve, egymást
gonoszkodva marni.
Kühne Katalin két
könyve: "Hegyek karéjában”, „Égi
boltívek alatt” – prózakötetek
versekkel. Mind a két kötet „Emlékeim
családomról” megjegyzéssel család
dokumentum is, többek között a családfa is
megtalálható a könyvben. Érdemes beszerezni e
könyveket és áttanulmányozni Kühne
Katalin és családjának
élettörténeteit, dokumentációit
és a verseket.
Lengyel Géza:
„Számok, csodák, jelek” című, verseket
és műfordításokat tartalmazó
kötetében közölt verseiben nem csak a
saját gondját, baját, hanem az emberiség,
az Univerzum jövőjét is félti. Hiába a
Természet örök törvénye, ha az Ember nem
figyel e törvényekre! Örömmel ajánlom a
műfordítások által közkinccsé tett
verseket is az Olvasónak, különösen Alekszandr
Blok verseinek értő műfordításait.
Mester József Tamás
Erdélyben élő költő „Alkony”
címmel közreadott verseit és prózai
írásait ajánlja Györgypál Katalin az
Olvasónak. Mester József Tamás írói,
költői felfogása, világnézete egy kicsit
szokatlan, de érhető. Neki mást jelent az ottani
„szólásszabadság”, abban a politikai
helyzetben ahol él, mint az „anyaországban”
élőknek. A kötetben azért van szeretet, szerelem, az
unokára gondolás is… Prózai
írásaiban néhány gondolatot szentel a
„bor kultúrának” is, ezzel egy kicsit
feloldja könyve nehéz tartalmát.
A Nagykanizsán élő M.
Kovács Ildikó „Lelkek háza”
(prózák, versprózák) címmel
megjelent könyve tükrözi, hogy e történelmi
jelentőségű városban élve sok különleges
élethelyzettel találkozott, találkozik nap mint
nap. Ezeket az élethelyzeteket őszintén adja át az
Olvasói számára, megosztva velünk is az
egykori várkapitány, Thúry György
városának mindennapi emberi arcvonásokat, mai
történeteket. Egyik-másik a fantázia
szülötte. Érdemes beszerezni e könyvet is.
Prander Éva
„A lélek végtelenje” (versek) című
kötetéhez Szántai Sándor írt
előszót, bizonyára az ajánló jól
ismeri a szerző különleges költészetét,
verselési, költői jelzős formáit. A szerzőnek ez
már a hetedik könyve.
Szentpéterszegi
Róza „Illatot lenget a szél”
című kötetének versei szólnak a
„virágról, nyárról, tavaszról,
rétről és szellőről”. Bízom abban, hogy az
Olvasó megtalálja benne a maga versét, a belső
érzésvilágát, s azáltal
érzelmi töltete egyezik a szerző érzelmi
világával.
Az „Előszók, ajánlások”
című fejezetben Györgypál Katalin az alábbi
szerzők köteteihez írt előszót,
ajánlást teszi közzé: Bősze Éva,
Losonczi Léna, László B. Irén több
kötete és a KLÁRIS antológia ’19
és ’20 c. kötetek. Az e könyvekhez írt
Előszó és Ajánlások a művek
szubjektív érzést és kifejező
művészi értékét adta közkinccsé
az Olvasó számára, ezzel felhíva a
figyelmet a könyvben megjelenő mondanivalóra, tartalomra.
Mindezek az írások is értéket
hordoznak, és felhívják a figyelmet a szerzők
műveire való odafigyelésre.
A „Szakirodalmi művek” c. fejezeten belül a
„Könyvismerte-tések” külön
alfejezetet kapnak: George Friedmann: „A következő 100
év”, Daniel Gilbert: „Rábukkanni a
boldogságra” és Douglas Rushkoff:
„Jelensokk” című köynvekről van szó. Az
e könyvekről írt ismertetők kiemelt értéket
képviselnek azért is, mert ezeket a könyveket
elolvasva többek lehetünk, esetleg
„mankót” adnak a jövő
elképzelésünkhöz, talán még a
hétköznapjaink gondjainak megoldásához is.
Életfilozófiánk is megváltozhat. Egy
biztos: szemléletünk, felfogásunk gazdagabb lesz.
Érdemes Györgypál Katalin
ajánlását megfogadni.
A „Konferencia- és tanulmánykötetek
ismertetése” c. alfejezetben „A család egykor
és ma 5.”, ill. „A múltból
átívelő jövő” című
konferenciakötetek és a „Társadalmi csoportok
jövője” című tanulmánykötet anyaga
mind-mind társadalmtudományi, ideológiai,
világnézeti eligazításokat,
felvilágosítást adnak, vagy a család
és kulturális irodalmi események, egyéb
társadalmi tényezők helyzetéről,
hatásairól. A közkinccsé tett
leírások, mind-mind adnak esetleges
útmutatást az Olvasó vagy az Érdeklődők, a
szakmabeliek számára.
Nem csak a KÖNYV LAPJAI című kötetre, hanem
a benne foglalt, közkinccsé tett írások
alapján a megjelent könyvekre is felhívom a
figyelmet. Itt az a szlogen is elviselhető, hogy: „a könyvek
lapjai mindent elbírnak", e könyvben is és az
ismertetett könyvekben minden szónak jelentősége
van, minden mondatnak értelme van, és mindből tanulni
lehet, átvenni egy új érzésvilágot,
felépíteni egy belső lélek-biztonságot, egy
új jövőt…
Mindezt őszinte igaz zalai szívvel ajánlom.
(Györgypál Katalin
(dr.): Könyvek lapjai. Könyvismertetések,
elemzések. URÁNUSZ Kiadó, Bp., 2020, 220 p.)
♣ ♣
♣
