Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány KÖNYVESPOLC

Stancsics Erzsébet

HÁROM FRANCIA KÖLTŐ VERSEIBŐL

Király Lajos B. Irén kötete

A 2020-as év jól kezdődött Király Lajos számára: felépülése után nemcsak  a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöki tisztét is régi lendülettel tölti be, hanem megörvendeztette olvasóit két új könyv megjelentetésével is. Az egyik: három francia szerző verseinek fordítása, akiktől már régóta olvashattuk műveit. Igaz, a három közül egy nem nevezhető kortársának, inkább felfedezettjének a költészet területén.

Ugyanis Király Lajos vitte át a köztudatba, hogy Verne Gyula (Jules Verne) nemcsak izgalmas regényeket írt, hanem verseket is. Ezt írja róla kötetében: „Verne Gyula 1847–1850 között, ifjúkorában különféle stílusú és témájú verseket írt, amelyeket »emlékkönyvbe« másolt gyöngybetűkkel. Idősebb korában több indulót írt és gúnyos szösszeneteket, az ún. trioletteket. Ezeket az írásokat egész életében féltett titokként őrizte”.

Mutatóban ide kívánkozik a Fohász (Invocation) c. rövid verse: „Hé! Te nagy Isten, Lucifer! / Menjünk az Időt levetkőztetni, / melyet sohasem tud beszennyezni / a pokol koszos barlangja sem! / Itt van! Hé, gyere, / a varázsige: abrakadabra!” 1847-ben írta, a fordítás 2011. október 26-án született.

Sorrendben a harmadik költő egy hölgy: Yannick Resch irodalomtörténész, az Aix-en Provence-i Politikai Tudományok Intézetének (IEP) nyugalmazott professzora. A Qué Bee-i Tudományos Nemzetközi Társaság elnökségének tagja, a Kanadai Francia Tudományos Társaság elnökhelyettese. Tanulmányokat írt a kanadai Colette műveiről, a Que Bee-i irodalomról. Király Lajos 2015-ben, franciaországi látogatása alkalmával többször is találkozott vele, aki engedélyezte verseinek magyarra fordítását.

Életrajzát Király Lajos igen részletesen fejti ki könyvében, amelyet itt a terjedelme miatt ismertetni nem lehet. Munkássága alapján azt hinné az olvasó, hogy messze áll tőle a líra, az érzelem, de tévedünk! Bizonyítékként leírom a „Fényszigetek” c. kötetéből (Iles de lumiére) a „Szempillák között” (Entre le cils)  c. versét: „Szempillák között / az ég vagy a tenger, // mint egy reflexió / vagy / átszűrődő // fény./ Távolról, messziről / alig látható // a vágyak / remegése,/ nem is bizonyítható. // Nem tudni / mikor / és hogyan/ is kezdődött?  /És mi marad belől e/ majd/ változatlan, // megőrizve – / a titkot.”

A második francia költő egy igazi barát és kortárs: Michel Cahour, akit mi, Király Lajos írótársai is megismerhettünk egy magyarországi látogatása alkalmával. Többször jártak egymás hazájában, és kölcsönösen nagy tisztelettel és érdeklődéssel fordultak az irodalom, művészetek felé. Michel Cahour Király Lajos meghívására sok helyen járt hazánkban, és a látottak több vers írására is megihlették. Király ezt írja róla életrajzában: „Michel Cahour 19 kötet, köztük négy regény és három novelláskötet szerzője. Verseinek egyetlen magyar fordítója Király Lajos. Számos francia és svájci költői díjat nyert, többek között az Aix-en-Provance város Költői Díját (2013). Ebben a városban működő Szent Victória Irodalmi Kör tagja.”

Jó példa kettőjük barátságára, ahogy a magánélet feloldódik az irodalom közös idejében; amikor papírra kerül, átszellemül és a pillanatnyi idő időtlenséggé válik. A műfordítók rendkívül fontos feladatot látnak el! Azért súlyozott a munkájuk az anyanyelvükön író költők mellett, mert egyéni aspektusból „megírják a történelmet” a történészek helyett. Aki nem írja meg saját történelmét, megírják helyette mások, de abban nem lesz köszönet. Mert mindig vannak öntelt emberek, akiknek hamisra hangolt antennái hajolnak láthatatlanul a tiszta szavak fölé és torzítják el jelentésüket. Felelősségteljes és fontos munka egy másik nemzet költőjének érzéseit, meglátásait tolmácsolni anyanyelven honfitársainak.

Michel Cahour két rövid verse jól mutatja a gondolatok intenzitását, érzelmi turbulanciáját, amivel érzékelteti sajátos versvezetését. Címe: A morajlásban próbáltam (J' essaie de percevoir).

„A morajlásban próbáltam / megtalálni a gyengéd dolgokat. / A csöndet kerestem / a köröttem lévő zajokban./ Bennem élnek tovább?”

És a másik: Olykor megáll (L'instant qui passe): „Olykor megáll / a múló pillanat: / oly szép a ruhád / a nyugalmas / esti csöndben. / Mit gondol a madár / a néma ágon? – / A Nap lepihent: / menjünk aludni!”

Király Lajos műfordításai nélkül szegényebb lenne irodalmunk. A létezés teljessége él benne: a mulandóság, a pusztulás megérzése, de a gyönyörűség áhítata is. A világ végül is megírhatatlan, mert a bőségét az írói-költői lét sosem apadó forrása jelenti.

Legyen társunk Király Lajos fordítás kötete, amikor szeretnénk elmélyülni, ráhangolódni egy másik nemzet távlataiban, vagy egyszerűségében szép és megszívlelendő gondolataira!

(Király Lajos: Három francia költő verseiből. Válogatás Király Lajosnak a Verne Gyula, Michel Cahour és Yannick Resch verseinek fordításaiból. K.: BIRÓ family Nyomda és Könyvkiadó, Bp., 2020, 120 p.)




♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©