Úgy tartják, hogy egy bizonyos életkor
után ismét a gyermekkori attitűdök
dominálnak. (…De miért is lenne baj, ha ez a
játékosságban, vidámságban
nyilvánulna meg?)
Az önként vállalt karantént most egy kis
fantáziával valami mássá
szelídítem…
Kitaláltam, hogy egy vidám
szállodává, üdüléssé
alakítom a muszáj napjait!
*
Drága Barátnőm! Már az első levelemben
leírtam, hogy: „kedves közönségszervező,
fitnesz edző, tánctanár, egy mindenre hajlandó
séf, a leghíresebb zenészek, énekesek
állnak rendelkezésemre, hogy szórakoztassanak,
korrekt orvosi információ, ha arra van
szükségem.”
Ez az „üdülésem” sokadik napja,
és még mindig ugyanolyan kellemes minden, ahogy az első
napokban volt.
A kiadós, finom reggeli után végigolvasom a
napi ajánlatokat, programokat.
Látogatás egy vadasparkban: két kedves
szőrmók hálás dorombolását lehet
élvezni… jééé… nem
tiltják, hogy jutalomfalatot adjak nekik!
A délelőtti programba egy arborétumi séta is
belefért. Senki nem szólt rám, ha leszedtem
egy-egy növény száraz levelét.
Képzeld, azt is megengedték, hogy én locsoljam meg.
A jógaoktató ma nagyon kegyes volt, mert a tegnapi
gyakorlat miatt kialakult izomláz csak nagyon finom
mozgásokat engedélyezett.
Már majdnem minden zugát ismerem az
épületnek.
Bevallom, hogy a mosodánál nem sokat időztem,
viszont a fitneszterem csábítóan hatott
mindenféle súlyzókkal, gumikötelekkel,
bordásfallal.
Nem tudom, hogy említettem-e, fel lehet iratkozni a
kézimunka- és varrás programokra is! Ezen
azért gondolkodom…
Van egy helyiség, ahol agyagozni is lehet, ezt
feltétlen kipróbálom akkor, ha nem lesz ilyen
csodálatos napsütés…
…Szóval, Drága Barátnőm, tiszta
szívből ajánlom, hogy sürgősen keress Te is magadnak
egy hasonló lehetőséget!
Szeretettel ölellek!
♣ ♣
♣
