Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

"Így, hetven felé"

VERS

Losonczi Léna

A TALÁNYOKÉ VOLT AZ ÓRA

Él-e benned az április
bohókás hónap víg hete,
kóborlásunk a fák alatt,
fémzöld fenyők tűlevele?
Emlékszel a tavaszi hóra?
A talányoké volt az óra.

Két néma vendég, látogattuk
erdők, parkok sikátorát,
kacérkodtunk a játszi Nappal,
ég-föld ontotta aranyát.
Nem nyílt akkor ajkunk a szóra…
A talányoké volt az óra.

Csodáltuk a föld ébredését,
a szirmát bontó ibolyát,
rigók rebbentek irigyen,
s mellénk térdelt a gyöngyvirág.
Felszálltunk egy álomhajóra…
A talányoké volt az óra.

Fölénk hajolt az ég azúrja,
megcsillant ajkunk parazsán,
rezzent az alkony nesztelen
tulipánfák hó-sugarán.
Álmodni tértünk nyugovóra…
A talányoké volt az óra.

Hallgattuk a szél sóhaját,
s jelenlétünk szórta a fényt.
Visszahívsz-e régi időből
sebzett lelkű hattyú-reményt?
Hajónk elsüllyedt virradóra…
A talányoké volt az óra.

 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©