A teraszon szárad, fújja a szél. Simogatja a
vasárnap délelőtti Nap. Jó, friss illata lesz.
Meg-megrázogatom, hogy hosszú, körbe-körbe
lévő rojtjai elrendeződjenek. Ki-kilesek rá, mert
néha megpihennek rajta a cinkék, magokat kereső verebek.
Csak le ne piszkítsák!
Szép bordó színe még szebb, ahogy
rásüt a Nap. Puha, vastag fonalból
készítették több évtizede. Nem
akármiből, gyapjúból! A rojtok felett, a
szélein, apró labdácskák adják
díszítését a csipkeszerű kötés
tetején. Teszik még melegebbé ezt a
kendőcskét, melyet nagyszüleim korában viseltek.
Nagymamámnak is volt, fekete színű. A
télikabátot helyettesítette. Meleg volt, mint egy
kályha, s úgy kötötték magukra a nők,
hogy kezük szabadon legyen, s jól tudjanak benne mozogni,
cipekedni. Gyakran ők maguk kötötték saját
részükre. Volt belőle több fekete, sok barna és
ritkán bordó színű is.
Vajon ki készíthette? Nem mai darab, annyi idős
biztos van, mint én! Gyönyörű munka, akárki
alkotta! Kik viselhették? Egy hölgyet tudok, aki már
valószínű, hogy koránál fogva nem
él. A lányának ajándékozta, aki
pár évvel fiatalabb csak nálam.
Néhány macskaszőrt is leszedtem róla, talán
az is melegedett viselője ölében, vagy
rácsücsült, a fotelban heverészve. Ma
már nem divat ilyenben járni. Talán
Erdélyben s az Alföldön hordják még! A
csikorgó hidegben jól jön. Nekem mindig nagyon
tetszett, mert meleget adott viselőjének. Védelmező
ruhadarabnak tartottam.
Sok évvel ezelőtt egy fiatal erdélyi párral
találkoztam. Ottani viseletben voltak. A fehér
blúzos, magas hölgy derekát egy koromfekete berliner
kendő ölelte. De szép! Ha nekem ilyen lehetne!
– tátottam el a szám. Ritka kincs ez ma már,
mint jeleztem. Azoknak mindenképpen, akik szeretik a múlt
portékáit. Talán egy-egy
régiségkereskedésben használt ruhák
között még fellelhető.
Néha még eszembe jutott, hogy jobban utána
kéne nézni, de gondolataimat kiszorították
a meglévő modernebb viseletek.
S mi történt? Egyik napról a másikra
tulajdonosa lettem ennek a bordó remekműnek.
Ajándékba kaptam egy kedves barátomtól,
pedig nem tudta korábbi vonzódásomat ehhez a
hasznos és szép kézimunkához!
Majd betakargatom vele magam a hideg, téli estéken.
♣ ♣
♣