Idén ünnepeljük Táncsics Mihály
születésnek 220. évfordulóját.
Még kimondani is nagy ez az idő-távolság, amikor
Ácsteszéren, ebben a kicsi bakonyalji faluban
világra jött a magyar történelem nagy alakja,
az 1848-as szabadságharc szellemi vezére!
Eredeti neve Stancsics Mihal
volt egy horvát apa és tót anya
gyermekeként, mégis a legnagyobb magyarjaink
közé sorolhatjuk. Névváltoztatása
1848-ra esett abból a családi okból, hogy
kislánya nehezen tudta kiejteni ezt a nevet.
Bár egyre kevesebbet hallunk életéről,
munkásságának jelentőségéről,
politikai írásainak súlyáról,
szülőfalujában, Ácsteszéren minden
évben megemlékeznek róla. Ez a kerek
évforduló indította el azt az ötletet, hogy
idén rendhagyó módon ünnepeljenek. A falu
vezetősége örömmel fogadta el Simon M. Veronika
székesfehérvári festőművész
ajánlatát, hogy tanítványaival megfestik
Ácsteszér nevezetességeit, régi
épületeit, gyönyörű tájait,
többszáz éves fáját, páratlan
növényvilágát. Az ötletet tett
követte, és hosszú hónapok egyeztetése
után összeállt a csapat és a tett:
július 7-én, vasárnap megérkeztek a
vendégek teljes felszereléssel a helyszíni
festéshez.
A falu vezetősége és apraja-nagyja mindenről
gondoskodott, ami lehetővé tette a kényelmet, a
komfortérzetet, a technikai feltételeket a művek
elkészítéséhez. A bőséges
villásreggeli után autókkal
szállították a művészeket a
témául választott helyre, székekről,
hűtött italokról, napernyőről gondoskodtak. Folyamatosan
jártak a művészek között, a levegőből
drónnal fotózták a készülő
képek fázisait, majd végül a téma
tárgyát és az elkészült képpel
együtt. Enyedi Béla pillanatok alatt bekeretezte a
még friss, ragadós képeket. Amikor mindenki
végzett a festéssel, újra összegyűltünk
a felújított Polgármesteri Hivatalban a
rendkívül finom ebédre, amelyet a helyi óvoda
szakácsai készítettek számunkra –
mint mindig – mesterfokon.
Mivel a helybéliek közül mindenki szerette volna
tudni, honnan jöttek a művészek, az alábbiakban
én is felsorolom:
Simon M. Veronika kunstmeister SMV 2000 Festőtanoda
alapítója és mestere; Szamosi Mariann és
Matuz Péter, Sárkeresztes; Szendrői Margit és
Huber Tibor, Budapest; Lővey Györgyi és P. Tóth
Lujza, Győr; Csáky Krisztina és Tavaszi Papp
Beáta, Fonyód; Szemenyei Éva, Kisfalud;
Kéry Maja, Székesfehérvár; Joó Nemes
Terézia, Szabadegyháza; Hercegh Teréz,
Balassagyarmat; Tóth Márta, Siófok; Enyedi
Béla (zeneszerző, gitárművész),
Székesfehérvár; Stancsics Erzsébet
(író, költő, a Táncsics család
leszármazottja), Budapest.
Ebéd után átsétáltunk a
Művelődési Házba, ahol Vuts Norbert polgármester
úr köszöntötte a vendégeket, és
egyenként átvette tőlük a falunak
adományozott képeket. Meghallgattuk Simon M. Veronika,
Ácsteszér díszpolgára
beszédét, Enyedi Béla megzenésített
versét, valamint Stancsics Erzsébet,
Ácsteszér díszpolgára
megemlékezését Táncsics
Mihályról. Végül felolvasta a 93
Szántai Sándor, Ácsteszér
díszpolgára Táncsicsról írt
versét, aki kora miatt már nem vállalkozott az
utazásra. Meghallgattuk Liebmann Károly
előadását Ácsteszér
múltjáról, akinek már a nagyszülei is
itt éltek. A délutáni programot az Áldás zenekar
másfél órás műsora zárta.
Úgy vélem, ennél szebb, maradandóbb
tiszteletadás csak itt, Ácsteszéren,
Táncsics szülőfalujában történt a 220.
születésnapon. Jó, hogy van mindig hűséges,
visszatérő ember, bármi is éri a hazát, a
szülőhelyet, a szülőházat! A föld,
Táncsics szülőföldje mindenkorra itt marad, mert őrzi
az emlékezés, a tiszteletadás, a közös
hazaszeretet. Erre a napra az örömfestés
szabadcsapatai jöttek össze a szülőfalu mai
utódaival, hogy rendhagyó módon, együtt
ünnepeljenek az emlékezetes napon.
Köszönjük Ácsteszér
vezetőségének és minden lakosának ezt a
találkozást!
♣ ♣
♣