Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

ESSZÉ

Csató József

Az emlékezés virágai

(Halottak napjára)

Október végén, november elején megélénkülnek az amúgy csendes temetők. Mindenszentekkor és halottak napján elhunyt szeretteinkre, barátainkra, ismerőseinkre emlékezünk.

Járjuk a temetői parcellákat, sorra felkeressük az ismert sírokat. Elhelyezzük az emlékezés virágait, meggyújtjuk a gyertyákat és a mécseseket. Az őszi alkony óráiban messze világítanak ezek az apró fényecskék. Egy-egy elalszik, azután helyettük száz és száz újra világítani kezd.

Gyönyörűek ezek a pislákoló, egyre jobban lángoló gyertyák, mécsesek. Azokra emlékeztetnek, akik már nem lehetnek köztünk.

Sok szeretettel gondolunk rájuk, hiszen nagyon sokat kaptunk tőlük. Szeretetet, emberséget, küzdeni tudást. Arra tanítottak, hogy becsüljük az életet, és tiszteljük egymást.

Nem feledjük a velük eltöltött szép napokat. Nem is felejthetjük, amíg élünk. Feladatunk az emlékezés.

Élet és halál. Két egymástól elválaszthatatlan lét. A borongós őszi órákban mégis főleg az  életre gondolunk.

Elhelyezzük a szebbnél szebb koszorúkat, virágokat szüleink, nagyszüleink, rokonaink, barátaink, ismerőseink sírjára. Az ő lelki üdvösségükért gyertyát, mécsest gyújtunk.

A közelben megszólal a lélekharang. Arra figyelmeztet, hogy nekünk, élőknek még nagyon sok feladatunk van addig, amíg majd érettünk kongatnak!


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©