Élt egy kis család a nagyréten túl, a
kerekerdőn innen, majdnem boldogságban, napjainkban. Semmi sem
csorbította örömüket, legfeljebb a
számítógép fogcsikorgatása, vagy a
tévé köhécselése…
– Gyerekek! Keressétek csak meg a karácsonyfa
talpat, itt van már az ünnep!
– Anya! Én a Mazsola-mesét szeretném
látni! – mondja Imike.
– Kapcsold be a tévét, Kicsim!
Se kép, se hang… csak a szürke pontok
ugrálnak szorgalmasan.
– Szaladj át a Pista bácsiért, majd ő
megnézi.
Jön Pista bácsi, körülszaglássza a
tévé hátulját, aztán kijelenti, hogy
őszerinte minden rendben, talán az antenna! De ő oda fel nem
megy! Ő már öreg, és szédül…
Az első tévészerelő mindent kihúz és
újra bedug, majd kijelenti, hogy a tévének kutya
baja, az antenna rossz! Ja, ő oda fel? – szó sem lehet
róla! Az antenna-szerelés különben is a
villanyszerelő dolga!
Villanyszerelő bácsi nézi, ő oda fel, soha! Ő
már a létrán is szédül…!
A második tévészerelő mindenféle
műszerekkel vizsgál… Az antenna a rossz! – jelenti
ki ő is. Ha valaki leszereli a tetőről, akkor ő megjavítja, de
azután az a valaki szerelje is vissza odafent!
Anya szerint talán a bádogos mester tudna
segíteni. Ő javította meg tavaly a tetőt, a gerincre is
felmegy, nagy létrái vannak, és nem
szédül!
A bádogos mester a telefonban mondja: ő boldogan
segítene, de meg kell várni, amíg a tetők
szárazak lesznek, ha majd leolvad a hó!
Az csak tavasszal várható! Addig nem fogunk
tévét nézni? – gondolja anya. – Addig
nem lesz tévé? Mi tudjuk, hogy tévé
nélkül is lehet élni, de hogy értik ezt meg a
gyerekek? Mi lesz most, holnap karácsony?!
– Imádkozzunk, kérjük a Teremtő
segítségét, meg az Angyalokét. Hátha
történne valami… valami csoda! Mert itt már
csak a csoda segít!
Reggel mégis jön a villanyszerelő.
– Sikerült megcsináltatni? –
érdeklődik. – Tudja, kedves, nem tudtam aludni az
éjjel, és valami eszembe jutott – meséli.
Odament a falhoz, a dobozból kihúzta az antenna
toldását, és megvizsgálta…
Szétvágta, újra összetoldotta, semmi…
Figyeljük a készüléket, történik-e
valami. De csak a szürke pontocskák ugráltak. A
bácsi elment és vásárolt valamit, egy
apróságot, amit „csatlakoztató”-nak
nevezett, és rászerelte. Azután újra a
falba rejtette. És lássatok csodát! A
tévé működik!
Imike húzza Anya ruháját:
– Anya nézd…!
A sötét sarokból fényesség
árad feléjük. A gyerekek megilletődve bújnak
anyjuk mögé…
Angyali szó hallatszik:
– Ne féljetek, Isten szeret titeket! Isten
meghallgatta kérésetek. Töltse be
öröm és Fényesség a
Lelketeket…! Angyaltársaim éneklik
már a jó hírt: MEGVÁLTÓ
SZÜLETETT!
♣ ♣
♣
