"Így, hetven felé"
VERS
Molnár Erzsébet
ÉDES HAZÁM
Mikor a templomban a harangok
megkondulnak,
Szívet megrengetve a békéért is
szólnak.
Egy szebb jövőért, egy jobb holnapért
Játszanak egy erőteljes dallamot, mindenkiért.
Imára is hív a harang hangja,
Dörgedezve zengi:
Imádkozzatok a magyar hazáért ma!
Ez a haza oly csodás és mesés,
Ám mennyien nem fedezték még fel
Igazi szépségét.
A lankás dombjait, a kecses hegyeit,
Amelyek királynőkként emelkednek ki a tájból
Még ma is,
Így adva tudtul a népnek,
Ne nézzetek csak úgy keresztül
E magyar vidéken!
Hisz ez a föld történelmet rejt
Többezer éve,
Itt minden rög ismerősként köszönt téged.
Csendben titkot rejt a múlt,
A budai, a szigetvári vár,
S még megannyi sok szép kastély.
Ez a jelen is, nem csupán csak a múlt.
Hát fedezd fel hazádat,
Barangold be azt a sok szép történelmi tájat,
Amely segít felfedezni azt, hogy
Igaz magyar vagy.
S mikor hallod, hogy a harangok
Újra megkondulnak,
Gondolj akkor arra, hogy
Hazánkért is szólnak.
|
|
|
|
