Németh Nyiba Sándor kötete
Németh Nyiba Sándor
költészetével középiskolai
magyartanárként ismerkedtem meg, keresve, melyik
élő írónk, költőnk művei lennének
alkalmasak érettségi témakörnek. Más
megközelítésben: kit látok arra
érdemesnek, hogy Ady, Arany, Babits, Herczeg Ferenc,
Jókai, József Attila, Kosztolányi,
Mikszáth, Petőfi mellé a mai irodalomból
besoroljak. A keresésem során találkoztam
Németh Nyiba Sándor műveivel, és így lett
az iskolánkban érettségi tétel.
Különleges egyéniségnek tartom,
részben küzdősportok terén elért
világbajnoki címei miatt is, amellyel több
tanítványom szívét
meghódítani képes. Másrészt
rockzenészként is ismerhetjük. Ennek a zenei
stílusnak ma is van keletje, így a dalok szövegei
révén is képes határozott, szüleinktől
örökölt-tanult értékrend
átadására,
továbbítására a fiatalabb korosztály
számára. A megzenésített versei, vagy a
gitárral kísért szavalatai sokakhoz eljutnak.
Gyerekkora óta ír verseket. Próbára
teszi önmagát minden lírai műfajban,
műformában: Balassi-strófás dalban,
szonettkoszorúban, sporthimnuszokban, ünnepi
köszöntő, sirató versekben egyaránt.
Számomra a legkedvesebbek az otthonhoz, a családhoz
fűződő alkotásai (nemcsak versek, hanem a Kenyeri mesék
is), amelyekben őrzi egy tisztább, rendezettebb,
természettel békében élő emberi
világ képeit. Tanítja a szülők, ősök
tiszteletét, a családi élet határozott
rendjét, a természet, az otthon, a haza
szeretetét, nemzeti, közös értékeinket.
Egyedinek tartom, hogy a híres focista
„aranycsapatnak” éppúgy ad
megbecsülést a költészetben, mint
birkózóknak – akikről eddig nem, vagy csak
ritkán írtak a költőink. Az aranycsapatról
írt sporthimnuszát a Népstadionban 40.000 ember
előtt adták elő. Hangfelvételen ma Vikidál Gyula
hangján szólal meg.
Különös értékének tartom azt
is, hogy művei pozitív kicsengésűek. Talán
épp a birkózás során megtanult „ha
szőnyegre küldenek is, előbb-utóbb onnan fel kell
állni” filozófiájára lehet
szükségünk napjaink hétköznapi
küzdelmeiben. Nyelvezete közérthető,
hitvallása, hogy a művét a közönségnek
meg kell értenie. Szépen fogalmaz, de nem kell
agyonmagyarázni a gondolatait. „Csak” rá kell
hangolódni.
Leggyakrabban a „Nyiba-vers” képletét
használja. Ez egy szabadabb elrendezésű, többnyire
rövid, képekben gazdag, rímes, zenei
előadásra alkalmas dalszerű forma, amelyhez mindig
társít mély érzelmeket, gondolatokat.
Így születnek a versei: szemlélődik, lát
valamit hirtelen, megél egy élményt, felbukkannak
a hozzá kapcsolódó ismeretek, és
végül mindezt közösségivé tudja
emelni, nem marad meg szubjektív önkifejezésnek.
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnökeként
és a Művészet Lovagrend
alapítójaként színes programokat szervez,
kapcsolatot tart sok kortárs alkotóval. A körnek
négyszáznál is több tagja van.
Kötetbemutatók, kiállítások,
írói, alkotói táborok, konferenciák
szervezője országszerte. 150 festményt, domborművet,
szobrot avatott fel a Krúdy Kör nevében
országszerte. Televíziós, rádiós
riportokat készít, műsorokat vezet elsősorban sport
és művészeti téren. Tevékenyen részt
vesz a felnőttoktatásban is: a Magyar Felnőttképző
Szépirodalmi Tanfolyamának fő oktatója. Hirdeti,
tanítja a művészi önkifejezés
értékét.
Az író-olvasó találkozókra
szívesen hív előadókat, sok híres
művészünk tágabb családi körét
ismeri. Innen különös, egyedi tudásra tett szert.
Új esszékötetében ezt a
különös tudását csillantja meg.
Tanulmányozva az írók, költők
életét, színes, egyéni mozzanatokkal
gazdagítja az eddigi irodalmi szakkönyvek, lexikonok
szócikkei által nyújtott portrékat.
Rövid esszék ezek, megjelentek már
különböző fórumokon. Most egy kötetbe
rendezve adja az olvasók kezére,
közhasználatra.
Az irodalommal ismerkedők számára könnyen
emészthető formában, rövid terjedelemben ad
alakrajzokat, pályaképeket. A tudós,
filológus emberek számára pedig nyújtja az
egyedi „kis titkokat”, ahogyan ő nevezi, a
kevésbé ismert, apró részleteket, amelyek
segítségével az írók tán
lejjebb szállnak közénk, láthatjuk emberi
mivoltukban nagyjainkat. Évtizedek óta járja
verses, zenés estjeivel az országot, sikeres
előadásokat tart nagy költők életéről.
Illő, hogy elsőként ő mutatkozzon be. Fogadják őt
és írásait olyan szeretettel, amilyennel a
tudását most Önök elé helyezi!
(Németh Nyiba Sándor:
Író- és költőóriások
árnyékában. 140 esszé és
tanulmány. 2026, 512 p.)
*