Ágoston Zsolt könyve
Az Idő hátán.
Prózák, versek emlékezések
(tanulmányok). Kifejező, érzékelhető cím.
Impozáns kötet Ágoston Zsolt
művész-tanár immár második kötete.
Előző kötete: A művészet lenyomata az Ágoston
családban címmel már két kiadást
megélt eddig.
Mostani kötete ugyancsak gondos válogatás,
jól átgondolt szerkesztés
eredményeként született sokszínű könyv,
amelyben szintén a család, a magyar nép, a
tanítás, a munka áll előtérben, de
másképpen talán, mint előző kötetében.
Színes fotókkal illusztrálva
„olvasatja” magát, és mivel
prózák és versek váltják
egymást, még hívogatóbb a
belemélyedésre.
Szinte természetesnek vehetjük, hogy nyitó
verse a „Petőfi Sándor emlékezete”
című, hiszen Petőfi „Ma is köztünk él,
soha el nem felejtjük, / Haló porát szentként
tiszteljük!” Igaza van.
„Tenni dolgunk szüntelen” - írja
máris következő, „Tovatűnő pillanatok” c.
versében Ágoston Zsolt hangsúlyosan, kiemelten.
Témaválasztásai jellemzőek és
egyértelműek. Büszke családjára, leélt
éveikre – őszi szüretre, karácsonyra:
„Nyári nap éltető melege, / Patacson, szőlőinket
érlelte” (Ászokfákra fel a hordók!);
karácsonykor „Meghitt csendben, áldott
békességben, / Ünnepelünk, szerető
családi-körben”. (Ünnepelünk családi
körben) E családi indíttatású versek
mellett nagyon szépek, plasztikusak, hangulatosak táj-
és természetleíró versei.
Például: „Csendesedik a vén idő, /
Tájat őszi-köd takarja” (Hull a fáról
már a levél); „Vész és orkán
üvölt” (Fák ágaikat féltik);
„Nekicsap az orkán a tető
héjazatának”, amit majd „nyugodt csend”
követ (Hajlik már a vén fák törzse),
vagy a „Bakony erdős hegyvidéke” jelenik meg
előttünk.
Külön említeném a „Faragott
fejfák” c. verset a mulandóságról,
Erdély, Székelyföld emlékeiről.
Szinte lírai hangvételűek a családi
indíttatású elbeszélések
Nagyapjáról, pedagógus nagyszüleiről, akiknek
nagy részük van abban, hogy a szerző a pedagógus
pályát választotta. Ágoston Zsolt
elhivatott tanítói-ismeretterjesztői
munkásságát le sem tagadhatná e
kötetben sem, művei egyben a magyar táj, a hazaszeretet
megragadó példái. Számomra az egyik
gyöngyszem a Gellérthegy utcáit bemutató
leírása (szőlőfajtákról, borokról),
ezek az utcák történelmet tanítanak neveikben
is – több mint húsz évig laktam a
Vincellér utcában, sokat kóboroltunk a Szüret
utcán, a Bakator utcán át fel a Somlyó
útig, vagy a Kertészeti Egyetem botanikus
kertjében… De megismerhetjük a magyarbikali
haranglábat, Gyulafehérváron az érseki
székhely történetét, és nem maradnak
ki a honfoglalás kori magyar mondák részletesen,
és persze Erdély irodalmi élete sem a két
világháború között, természetesen
forrásjegyzékekkel.
És közben egyre mélyebbre megyünk
tudományos, kutatói, néprajzi ismeretekben is.
Így közel kerül hozzánk Orbán
Balázs, Szinte Gábor, Kós Károly,
Kemény János alakja, életrajza, jelentős
munkássága a magyarság
történetében. De olvashatunk például
szerteágazóan, eredeti forrásokat is
felhasználva a „szent ikonfestészetről”,
miközben saját alkotásait, gyönyörű
ikonjait is megcsodálhatjuk a színes felvételeken.
Ágoston Zsolt otthon van a fafaragásban is, vagy
olvashatunk Makovecz Imréről gazdag forrásanyaggal. A
tanulmányok után egészen részletes
irodalomjegyzékeket találunk, amelyek önmagukban
komoly adatokkal szolgálnak. Vagy – többek
között – a székelykapu bonyolult
tervezéséről és
felépítéséről is részletes
ismereteket kapunk rajzzal és fotóval, a megfelelő
szakkifejezésekkel. És ki ne felejtsem a fejfák,
kopjafák titkait!
A magyar, benne az erdélyi hagyományok, a
családi kulturális
öröklődések-örökségek, a
tanítás, az értékmegőrzés és
-átadás felelőssége árnyaltan,
sokrétűen, mélységeiben is áttekintően
jelenik meg e kötetben is.
Az értékes, információkkal teli,
színvonalas tanulmányok és a kiforrott
szépirodalmi művek egyben kalandozásra is
hívják az olvasót, miközben
elábrándozhat, vagy éppen
érdeklődéssel tekintheti meg a
legkülönbözőbb felvételeket.
A kellemes olvasáson túl szinte
észrevétlenül jutunk újabb
értékes ismeretekhez magyarságunkról,
hivatásról, elkötelezettségről.
Jó szívvel ajánlom Ágoston Zsolt
újabb értékes kötetét!
(Ágoston Zsolt: Az
Idő hátán. Prózák, versek,
tanulmányok. BIRÓ family Nyomd és
Könvkidó, Bp., 2026, 106 p. A/4)
*
