A memória magyarul emlékezetet jelent.
Az emlékezet egy
szervezet azon képessége, hogy eltároljon,
megőrizzen és előhívjon információkat
és élményeket.
Az emlékezet hagyományos kutatásai a
filozófia területén kezdődtek. A 19. század
végén, illetve a 20. század elején az
emlékezetkutatás a kognitív pszichológia
keretein belül folytatódott. A kutatók jelenleg
úgy vélik, hogy az emlékezés egy komplex,
az agy számos területére kiterjedő folyamat, amely
nem csak az agy egy meghatározott
régiójában zajlik. Az emlékezés
folyamata kódolással
kezdődik, majd tárolással
folytatódik, és végül a felidézéssel
zárul. Az utóbbi évtizedekben az
emlékezetkutatás a kognitív tudományok
vezető témájává vált, mintegy
interdiszciplináris láncszemként a kognitív
pszichológia és az idegtudomány között.
Mikor kezdődik? Ezzel a képességgel
születünk-e? Már kora gyermekkorban
megfigyelhető, hogy az emlékezés képessége
egyénenként változik.
Különösen jól érzékelik ezt a
pedagógusok, hiszen egyik gyerek könnyebben megjegyez
dolgokat, információkat az órán
elhangzottakból, magyarázatokból, mint a
másik. Vagyis jobb memóriával rendelkezik.
Könnyebben megjegyzi a számokat, hamarabb, gyorsabban tanul
szabályokat, vagy pontosabban, hibátlanul megtanulja a
verseket. Tehát szerintem ez a képesség a
génjeinkben van kódolva. Ez persze nem tudományos
megállapítás, csak saját
vélemény, tapasztalat. (Nehéz
felfogású szülőnek a gyermeke is nehezen tanult.)
Nos, ezt a hozott, de később nagyon jól fejleszthető
képességünket egy életen át
használjuk. Több, kevesebb sikerrel! Lásd
érettségi, főiskola, egyetem… Mert a
memória remekül fejleszthető! Számtalan kidolgozott
módszere van már. (Kvízek,
rejtvények…) Nem volt véletlen, mert azt a
célt szolgálta annak idején a memoriterek
megtanulása. Sok-sok vers, pontos szabályok,
földrajzi nevek és latin kifejezések hibátlan
elsajátítása. Tehát kódolás,
tárolás és felidézés, ha
szükség volt rá.
Idősebb korban éppen az agy kognitív
funkciója működik lassabban, nehezebben, ezért okoz
gondot bizonyos ismeretek felidézése. (A
kognitív funkciók állítólag
javíthatók a ginkgo biloba gyógynövény
használatával.) Feledékeny embereknek pedig
tréfásan szokták mondani, hogy szedjen Cavintont.
Talán az is használ?
Érdemes szót ejteni még napjaink rohamosan
terjedő betegségéről mint súlyos memória
zavarról, a demenciáról. Egyre több idős
ember szenved tőle, ő és elsősorban a környezete.
Óriási az emlékezet-kiesés, sok esetben a
saját gyermekét sem ismeri meg a beteg,
tájékozódni sem képes sem térben,
sem időben. Tehát a három funkció közül
a harmadik, a felidézés
nem működik. Nem gyógyítható, oka nem ismert.
Kutatások folynak, kevés sikerrel.
A számítógép működése, az
internet-használat is a memória elvén alapul.
Kódolás, tárolás, s a tárolt adatok
előhívása. Ezt csak megemlítem, és
használom, de engem az emberi memória érdekelt, s
érdekel ma is. Hiszen arra van szükségünk
naponta.
Kívánom a Kláris
kedves olvasóinak, hogy örökölt és
remekül kifejlesztett memóriájuk még nagyon
sokáig működőképes legyen!
*
