Impozáns, nagyalakú kötet az idei
évkönyv is, most 374 oldalon, a szokott
zöldszínű borítóval. Az oldalszámok a
legelső kötettől folyamatosak, ami önmagában
még érdekesebbé, komolyabbá teszi a
kötetet. Természetesen „elolvasni”,
„átolvasni” egyszerre nem is lehet, csak lapozgatni,
szemezgetni, nézegetni a rengeteg képet,
leírást, verset, riportot, levelet,
kiállítások megnyitó szövegeit, a
legkülönbözőbb híradásokat az
ország minden részéből és a határon
túl élő magyarokról.
Nick Ferenc, a kuratórium elnöke a
„Beköszöntő” legelső mondatában
leszögezi: az évkönyv a Falvak
Kultúrájáért Alapítvány,
együttműködő partnerei, valamint a lovagtársak 2024
évi eseményeire és tetteire épül. Az
Alapítvány küldetése a
hátrányos helyzetű települések
életminőségének fejlesztése és a
nemzet kulturális egyesítése. A Magyar
Kultúra Lovagja címet negyedszázada
alapították, annak adományozása a Magyar
Kultúra Napja Gálán történik, ebben az
évben 28. alkalommal rendezték meg.
Programjainak jelentős részét halmozottan
hátrányos helyzetű településeken,
mélyszegénységben élők
életminősége fejlesztése érdekében
folytatja.
Az évkönyv kalendárium jellegű, az
események rengeteg kulturális rendezvény,
látogatás, kiállítás, számos
kirándulás hiteles dokumentálója, amely
alkalmat ad tagjainak bemutatkozására is. A
korábbi évkönyvekben leírtakat vissza lehet
nézni, ezáltal figyelemmel kísérhető a
fejlődés is.
Még részben a Beköszöntőből idézek:
Az egyes hónapok mindegyike négy-négy fejezetből
áll. A hónaphoz kapcsolódó
népszokások, babonák leírása
után (ami önmagában érdekes, beleértve
az adott hónap népi, korábbi
megnevezését is) olvashatunk a Falvak
Kultúrájáért Alapítvány
tevékenységéről, majd a Kultúra Lovagjai
cím birtokosai mutatkoznak be beküldött
írásukkal, beszámolójukkal,
fotókkal, végül az együttműködő
civilszervezetek életébe tekinthetünk be.
Végül találunk színes híreket,
képes összeállításokat és
kiegészítő információkat.
Az évkönyv tartalmát visszaadni gyakorlatilag
lehetetlen, annyira sokszínű, figyelemfelkeltő minden egyes
oldala. A kötet mottója: „Kultúra
nélkül nincs Magyarország”. (Klebersberg Kuno)
Ehhez nincs mit hozzátennünk.
Az évkönyv a rengeteg esemény, hír
között közli „A Kultúra Lovagrend
Alkotmányát" (6573--6579. pp.) Összesen 27
paragrafust tartalmaz, cím alatt a pontos dátumokat
és helységneveket is olvashatjuk: „A
Túrkevén, 2004. július 10-én
aláírt dokumentum módosítva
Aranyosapátiban, 2020. szeptember 27-én, majd
pontosítva Túrkevén 2024. augusztus 18.”
Ezért került be az Alkotmány ebbe az
évkönyvbe is, és máris olvashatjuk
Aranyosapáti nevét, mely kimagaslóan nevezetes
hely a Lovagrend számára. A Lovagrend, melyet Nick Ferenc
alapított, Budapesten, 2003. január 22-én, a
Magyar Kultúra Napján „bontott
zászlót”. A Lovagrend tagja: Kultúra Lovagja
(kl), Magyar Kultúra Lovagja (mkl), Magyar Kultúra
Apródja (mka) és Egyetemes Kultúra Lovagja (ekl)
lehet.
Számontartják az eltávozott tagokat is,
minden év szeptemberében lovagi emlékoszlopot,
emléktáblát avatnak.
Ahogy lapozgatjuk a terjedelmes évkönyvet,
számos ismerős nevet látunk szerzőként,
interjúalanyként – Orosz Margit művei, Prokopp
Mária művészettörténész riportja,
megemlékezés Antalfy István költőtől,
búcsúzás Ősi Kovács Imrétől,
Horváth Edit beszámolója, Stancsics
Erzsébet írása, biztosan nem soroltam fel
mindenkit. De legalább ennyire fontos és érdekes,
hogy rengeteg embert, alkotót, a magyar kultúra
önzetlen művelőjét, fejlesztőjét ismerhetjük
meg az írásokban, bemutatkozásokban és a
rengeteg fotón, akik a mindennapokban teszik a dolgukat e
téren is, sokan egyéb munkájuk mellett a
„szürke” hétköznapokon is, nemcsak az
ünnepi rendezvények alkalmából. Gyakorlatilag
meg sem számolható, hány emberről olvashatunk,
hány szerzőtől közöl művet, fotót az idei
évkönyv is.
Ekkora munka egyetlen ember számára
természetesen túl sok lenne, így
munkaközösség állította össze a
kötetet, és több szerkesztő: Nick Ferenc mkl és Végh József ekl.,
munkatársak: Nick
Annamária és
Hegedűs Gergő mka munkája az évkönyv.
Meg kell említenem, hogy korábbi
évkönyvekben rólunk is megjelentek cikkek:
1.) „Az Élhető Világ Irodalmi
Körről”, 2018, 4244–4255. pp.,
2.) „A Kláris irodalmi-kulturális
folyóirat 30 évéről”, 2023, 5953–5954
pp.
Összességében az idei évkönyv is
széles áttekintést nyújt hazánk
és a határon túli magyarság
kulturális életéről, művelődéséről,
életigenléséről, öntudatáról,
magyarnak megmaradásunk igényéről, „lovagi
tettekről” e téren.
(A Kultúra Lovagrendje
Évkönyve 2025. Szerk.: Nick Ferenc és Végh
József. Adrianus K., Bp., 374 p. (6347–6721. pp.). 240x170
mm. Támogatók: Honvédelmi Minisztérium,
Nemzeti Kulturális Alap, Közjóért
Alapítvány, Vasi Daru Kft. és Pölöskei
Transz Kft.)
*
