A kitûnõ történelmi regények,
önéletrajzi mûvek és verseskötetek
alkotója, Bíró
András legújabb
novelláskötetével lepte meg olvasóit. A
kötet írásai hetven év
„termésébõl” lettek válogatva,
nem idõrendi sorrendben, inkább a szerzõ
életének emlékeit, érdekes, sõt a
történelem viharos eseményeit tükrözve. Az
olvasó számára, aki Bíró
András eddigi munkáit is szívesen forgatta,
ismét lenyûgözõ az író
érdeklõdése minden iránt, ami
körülöttünk, rövid vagy hosszabb
életünkben történt, vagy
történik.
Mirõl ír Bíró András a
novellákben? Gyerekkori emkékeirõl, amikor
Románia ifjú, gyerekkirályával,
Mihállyal birkózott fegyveréért: a
csúzliért; a nagyapjától kapott kis
medvebocsról; egy nyúlról, melyet a
csodálkozó gyerekek helyett az éhezõ,
joviális „úr” visz haza bepácolni.
Lírai vallomás a fáktól, melyeket ott,
Érden – ahol Bíró András él
– a vasútállomás elõl
kivágták, zajosabbá téve a
környéket.
Érdekes novellát olvashatunk Piorik
úrról, aki a múlt században számos
vállalkozást „kipróbált”,
végül egy Temetkezési Intézet
tulajdonosaként – úgy érezve, hogy
élet-halál ura – saját
sírjának emléktábláját
vésegetve, a temetõben gyilkosság áldozata
lesz.
Bíró András, az egykori
„kutyás” folyóirat
fõszerkesztõje, szép emléket
állít írásában kedvenceinek.
Érdekes kortörténet a címadó
novella, az Ádám és feleségei, amelyben a
fõhõs nõügyeirõl,
házasságairól kapunk színes
„tudósítást”. Ádám
története 1945 után kezdõdik: elsõ
felesége falusi leányzó, majd egy
kormányfõtanácsos leányát veszi el.
A papa révén közel kerül a politikához,
és megismeri a börtönt is. Késõbb egy
özvegyasszony lesz az új feleség, aki elhagyja
régi, disz-szidált szerelme miatt. A
„Többé már nem
nõsülök!” felkiáltás után
Ádám, új párját sashalmi otthonukba
viszi, majd anak csinos barátnõjébe habarodik
bele. A befejezés: az ismét hoppon maradt
férfiú visszatér elsõ asz-szonyához.
E történetben a férfi-nõ viszonyon
kívül megismerhetjük a háború
utáni élet apró mozzanatait is.
Jó humorú írásban megtudhatjuk, hogyan
lesz két diák „tõkés”
rákkereskedõ. A következõ novellában
Bíró András meglepi olvasóit: mint
szerelmes nõ, elmondja
„hétpróbás”
történetét. A peches brigádvezetõ
„hódítása” az
ajándékmalacokkal ismét az író
humoráról tanúskodik, akárcsak a
kissé becsípett fiatalember története, aki
egy báli mulatozás, széplányok
táncoltatása után magányos
öregasszhony házában ébred fel.
Visszaemlékezés a hadifogságra, amikor a
novella hõse „botcsinálta”
mérnökként szégyenben marad
fogolytársai elõtt. Érdekes írás a
képzelt riport Krúdy Gyulával, idézve a
Mester szokásait, ételeit – az óbudai
Kéhli vendéglõt. Ismét
katonatörténet: a kivégzésére
váró katonát elengedi német
fogvatartója – aki ezután áldozata lesz
nagylelkûségének: õt lövik agyon. A
menekülõ kiskatonát Ausztriában egy
fiatalasz-szony veszi pártfogásába, aki egyetlen
éjszakán az övé lesz. Menekülés
haza! Itthon romok, szovjet megszállás, börtön
várja… Késõbb egy levél
Ausztriából: az õt ápoló
fiatalasszony visszavárja – és a fia. A
kötet legmegrendítõbb novellája.
A következõ történet egy elesett nõ
küzdelme a szobában, ahol egyedül volt a baleset
idején. Néhány méterre a telefontól
– de nem érheti el, olyan súlyos az esése.
Amikor végre reátalálnak, már
késõ…
Soha meg nem írt riport az
Írószövetségbõl való
kizárás története: hiteles látlelet a
következõ írás, amely hûen mutatja be a
kultúra és a hatalom egymáshoz való
vizsonyát az ötvenes években. Mátyás
királyról is ír legendát Bíró
András, de különösen érdekes két
novellája: az egyikben a halál utáni
állapotot igyekszik megmutatni, a másikban
bepillanthatunk a Kozmosz világába. Fésüs
Bandi históriája egy névjegy
ürügyén kerül az olvasók elé, hogy
ezután „gyermeki” kérdéssel is
foglalkozzunk: miért van a sok miért?
Ismét a közelmúlt elevenedik meg a
Türelmes Jób történetében, aki a
Horthy-rendszer polgári környezetébõl
„csúszott” le a mai lumpen sorsba. Az utolsó
írás a hûtlen amatõr csillagásznak
házasságát beteg kutyájáért
való aggódása menti meg. Miközben
felmerül a kérdés: a kutya élete két,
vagy csak egy Galaktika-másodperc – és vajon az
emberé? Kicsivel több, tehát menti kell, ami
menthetõ…
Bíró András novellái színes,
tanulságos történetek. Az ifjúság
emlékei, különleges emberi sorsok a
történelem viharában, és humor jellemzi
írásait.
(Biró András:
Ádám és feleségei. Novellák.
Hungarovox Kiadó, Bp., 2013, 168 p.)
♣ ♣
♣
