Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

ESSZÉ

Regényi Ildikó

Jel, jelkép, szimbólum

A jelek, jelképek, szimbólumok végigkísérik életünket a mindennapoktól a magasabb összefüggéseket keresõ elmélyült gondokodásig.
Megértjük és hasznunkra fordítjuk õket, vagy félre értjük és kárunkra válhatnak… de vannak!

„Vörös az ég alja, aligha szél nem lesz” – írja Petõfi. A vöröslõ égalja alkonyatkor, a közelgõ szeles idõ jele.

„Kuvikol már az ebanyja” – szól a mesélõ Arany János balladájában. A kuvik hangja baljós jel: a halál közeli ólálkodását jelenti a néphit szerint. Mint ahogy az a tapasztalati hiedelem is jel, miszerint:

„Ki elõször piros csõt lel,
Lakodalma lesz az õsszel!” – ezzel lehetett szorgalmas, reményteli munkára sarkallni tengeri-hántáskor a szerelmes lányokat…
Öregjeink tehát elsõsorban a természet jeleit értették meg, és fordították hasznukra a tapasztalatokat.

A mosoly, a kézfogás is jelöl valamit az ember számára, de nem olyan egyértelmû, mint a természet jelei. Mosolyog a boldog ember is, meg az alattomos sanda csaló is… Kezet fog a barát is, meg az is, aki éppen egy csak saját magának hasznos üzletet kötött… pedig valaha a kézfogás a békés szándék félreérthetetlen jele volt, azt jelentette: jó szándékú vagyok, kezet nyújtok, mert nincs a kezemben fegyver! 

A jelkép elvont fogalom megtestesítésére szolgáló, hagyományosan használt dolog képe.
Ki ne értené, ha a nemzeti zászlóra néz, hogy ez a magyar nemzeti összetartozás jelképe. Jár neki a kötelezõ tisztelet, harcokban elöl hordozták, elveszíteni, megtaposni méltatlanság, szégyen! A liliom bizonyos fokig szakrális értékû, szentek, apácák, szüzek tisztaságát jelenti.

Jól ismerjük az egyetlen vonallal lendületesen felrajzolt Picasso-galambot is. Ki ne tudná, hogy a békét jelképezi!?
„Fényesebb a láncnál a kard” – szól hozzánk a Nemzeti dalban a költõ. Valamennyien tudjuk, hogy a lánc a rabság, a kard a harc jelképe, ennél tömörebben, láttatóbban aligha lehet kifejezni a szabadságért vívott harc szükségességét!

Bonyolultabb összefüggéseket, lelki tartalmat, egyéni jelentésátvitelt képviselnek a szimbólumok. Megértésükhöz elmélyültebb gondolkodás, szélesebb körû asszociációs készség kell. 

Mikor Ady Endre a Disznófejû Nagyúrról ír, tudnunk kell a pénz mindent befolyásoló szerepének árnyoldalait is, azt is, hogy gondolatokat is megvásárolhat, „meglékeltem a fejemet, agyamba nézett, s nevetett”… ha az Õs Kajánt emlegeti a költõ, a Káin-történet biblikus tanulságait éppúgy ismernünk kell, mint a „kaján” szó kárörvendés-jelentését. Ez a szimbólum olyan magas rendû, hogy még azt is érthetjük: a bûnre, rosszra csábító gyilkos szándékú Õs Kaján az alkotási folyamat kínját-örömét is jelenti, hiszen bíbor palástban, paripásan jár.

Radnóti Miklós a hazaszeretet fogalmát – többek között – egyedi, mégis jól érthetõ szimbolikus képpel érzékelteti:
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, / s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály”.

A jeltõl a szimbólumokig mindez az emberi gondolkodás teremtménye. Színesebbé, összetettebbé teszi az emberi létet.

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©