Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

KÖNYVESPOLC

Kanizsa József

KLÁRIS ANTOLÓGIA '24 – 30.

Rendhagyó leszek az antológiával szemben.

Hihetetlen ez a kapcsolat az URÁNUSZ Kiadóval, a KLÁRIS folyóirattal, dr. Györgypál Katalin kiadó-főszerkesztővel, ahogy a három évtizedes irodalmi-kulturális múltunk, jelenünk kialakult. Már akkor az Óbudán működő Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára voltam, és mint író, költő, kritikus több évtizedes múlttal rendelkeztem a magyar irodalmi berkekben. Sikerült dr. Györgypál Katalint mint folyóirat- és könyvkiadót az Óbudán működő Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai sorába „becsábítani”. Őszinte jó kapcsolat alakult ki az évtizedek során köztünk és a Krúdy Körrel, a Kláris alkotóival. A körből többen is besegítettek, vagy rovatvezetők voltak, így kiemelem Tárkányi Imre munkásságát, és ma is van, aki, pl. a Színház rovatot szerkeszti, mint Földesdy Gabriella, vagy a riport rovatban Kő-Szabó Imre írásai emelik a lap színvonalát stb.

A mostani jubileumi antológia irodalmi és képzőművészeti anyagának megszerkesztése sem volt könnyű Györgypál Katalin kiadó-felelős szerkesztőnek. Az elmúlt években a Covid, most meg a háborús hangulat teszi nagyon „kiélezett helyzetűvé” az írók, költők érzésvilágát, fantáziáját, életritmusát, gondolkodását. Így nem csoda, ha az írások is nagyon sokféle mondanivalóval, élethelyzetek tarkaságával lesznek változatosak, elgondolkodtatók, olvasmányosak. A képzőművészeti alkotások is azok, akár színesek, akár fekete-fehérben megjelent alkotások, esetenként fotók. Mind-mind a mai emberi értéket igyekeznek visszaadni az antológia lapjait forgató Olvasók számára. Ez mind magyar irodalmi érték a ma embere, az Olvasók számára, de az utókor számára is megmaradó írásos bizonyíték, hogy az elődök így írtak, így alkottak, így merték megfogalmazni a mindennapi élethelyzeteket, mert az akkori pillanatnyi helyzet ezt kívánta vagy követelte meg.

A szerkesztőtől  A HARMINCADIK c. bevezető írásban megtudhatjuk, hogy „139 szerző – író-költő-festőművész – műve, munkája került be. Van régi és új szerző, 17 éves a legfiatalabb. E 366 oldalas antológiában ezerféle érzelmű író, költő, képzőművész jelentette meg alkotásait, adta közkinccsé írásait, műveit az Olvasó, az irodalom iránt érdeklődők számára. A művek lehetnek egyetemes irodalmi értéket, gondolatokat hordozó alkotások. Szólhatnak a mindennapi kapcsolatokról, a világ gondjairól, a szerelemről, az országot, hazánkat érintő hűségről. Elsősorban az emberséggel, szeretettel, összetartozással, az egyetemes emberi értékekkel kapcsolatos alkotásokat találhatjuk a szép kivitelű, tartalomban értékes antológiában. A magyaros verseléstől az időmértékes verselésen át a szabadversig, prózáig, ill. esszéig sokféle formát és műfajt találhatunk.

Az antológiában megjelent írások a szerkesztő nagyon nagy gondossággal, odafigyeléssel szerkesztette be, hogy a változatos irodalmi és képzőművészeti alkotások a különböző életkorban levő Olvasóknak tudjanak adni értékes mondanivalót, így a változó Nagyvilág, hazánk, a jelen emberi életeket foglalkoztató gondolatok, napi gondok, vagy a szeretet, a szerelem kifejezésre jutottak e sorokba sűrítve. Nem lehet mindenkinek a művét, alkotását megemlíteni, de egy-két szerzőt kiemelünk, hogy lelkivilágát írásán keresztül megismerhessük, magunkévá tehessük, vagy mi is tovább terjeszthessük, mert fontosat, irodalmi értékű gondolatokat, ismereteket adnak át  a Jövő Generációja és az Olvasó számára.

Mint B. Faragó Aranka: Múlt dala című versben  (elhunyt férjéről): „Semmibe vész sok tűnt remény, /verőfényt váltja szürke ég. /Fuvallat illatod hozza felém, /búsongó lelkem rólad zenél.” Nagyon szépen, költőien fejezi ki magát a szerző, Aranka. Halász István: Akit a halál… című versében az Élet, a nagy betűs Élet értelmét jeleníti meg, hogy milyen „érték az élet”.

„Akit a halál szele »meglegyintett«, / az tudja igazán értékelni az életet, /az tudja legjobban becsülni azt a sok szépet / és jót, amit az élet mindenkinek jelent.” Hogy mit jelenthet a mindennapi Élet..? Losonczi Léna: Meleg szavakból… c. versében ezt még fokozza is: „Meleg szavakból szőnék puha selymet, /ha simogatni tudna a szavam, /ráteríteném didergő szívedre, /takargatnálak téged és magam.” Ezért is szép és kifejező a magyar nyelvezet, a szavaknak változatos varázsa, mert mindenkinek tudnak mondani valami igazat, szépet és nemest, hogy ÉLNI érdemes, csak tudni kell ÉLNI… És ahogy Szénási Sándor István: A pataknál című versében írja: „Tudom, mi kövekből készül, /ledöntheti egy pillanat, /de ami szívünkben épült, /halhatatlanul megmarad.”

A bolygóra, a hazára, hazaszeretetre kiragadva egy-két vers idézetet szeretnék átadni az Olvasónak.

Bíró Gáspár (dr.): Mit hagyok itt? c. verséből: „Hisz ez a csodás bolygó az én hazám is, /hol embernek lenni, küzdeni, élni jó!” Igen, nem elég EMBERNEK lenni, hanem a Világegyetemet egységében kell értékelni, magunkévá tenni, és ezért tudósnak, politikusnak, egyszerű embernek mindig tenni kell, ha csak apró tettel is, hogy a Univerzum ne sérüljön és az emberiség javára tudjon létezni, bennünket tudjon kiszolgálni. Mindig van egy remény, az „Istenbe vetett hit”. Ezt teszi Vértessy Hugyi Mihály: Várunk című versében is: „Fényben úszik a jövő reménye /És földünk most felkiált az égre /Mert Istentől várjuk a nyugalmat /S végre emberek jönnek a fényre.”

Lássuk Pánti Anna: Békét végre! c. versét. Most, ezekben a háborús hangulatú években, hónapokban, napokban: „Vágyott reményünk /lelkünk féltett éke, /borulj ránk végre /áldott földi BÉKE!” Igen, ez az „áldott BÉKE” kell, hogy eljöjjön e földi jóléthez, a szép és nemes Mindennapi Élethez…

A prózai művekben is mindenki megtalálja a hozzá szóló gondolatokat.

Ahogyan olvashatjuk a bevezetőben is: „A versek formáit tekintve klasszikus verssorok és haikuk, magyaros verselés tűnik szemünkbe, évek óta jelen vannak a haikuk a költészetben. Rövidebb és hosszabb művek, novellák, esszék is váltakoznak az antológiában. (…) Festményeken, fotókon a Mesterséges intelligencia és az Államalapítás (Szabados István festménye), gyönyörű hazai tájaink, virágaink, a természet képei egyaránt megtalálhatóak. A színes képek száma most talán a legtöbb, mellettük sok fekete-fehér értékes kép is ékesíti az antológia belső tartalmát.”

Kívánom, forgassák, olvassák értő szeretettel e jubileumi antológiát…!

A szerzők, képzőművészek fotói, rövid értékes életrajzuk az antológia végén megtalálhatók.

(Kláris antológia ’24 – 30. Szer.: Györgypál Katalin. URÁNUSZ Kiadó, Bp,, 2024, 365 p.)

*


.
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©