Rendhagyó leszek az antológiával szemben.
Hihetetlen ez a kapcsolat az URÁNUSZ Kiadóval, a
KLÁRIS folyóirattal, dr. Györgypál Katalin
kiadó-főszerkesztővel, ahogy a három évtizedes
irodalmi-kulturális múltunk, jelenünk kialakult.
Már akkor az Óbudán működő Krúdy Gyula
Irodalmi Kör titkára voltam, és mint
író, költő, kritikus több évtizedes
múlttal rendelkeztem a magyar irodalmi berkekben. Sikerült
dr. Györgypál Katalint mint folyóirat- és
könyvkiadót az Óbudán működő
Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai sorába
„becsábítani”. Őszinte jó kapcsolat
alakult ki az évtizedek során köztünk és
a Krúdy Körrel, a Kláris
alkotóival. A körből többen is besegítettek,
vagy rovatvezetők voltak, így kiemelem Tárkányi
Imre munkásságát, és ma is van, aki, pl. a
Színház rovatot szerkeszti, mint Földesdy Gabriella,
vagy a riport rovatban Kő-Szabó Imre írásai emelik
a lap színvonalát stb.
A mostani jubileumi antológia irodalmi és
képzőművészeti anyagának megszerkesztése
sem volt könnyű Györgypál Katalin kiadó-felelős
szerkesztőnek. Az elmúlt években a Covid, most meg a
háborús hangulat teszi nagyon „kiélezett
helyzetűvé” az írók, költők
érzésvilágát,
fantáziáját, életritmusát,
gondolkodását. Így nem csoda, ha az
írások is nagyon sokféle mondanivalóval,
élethelyzetek tarkaságával lesznek
változatosak, elgondolkodtatók, olvasmányosak. A
képzőművészeti alkotások is azok, akár
színesek, akár fekete-fehérben megjelent
alkotások, esetenként fotók. Mind-mind a mai
emberi értéket igyekeznek visszaadni az antológia
lapjait forgató Olvasók számára. Ez mind
magyar irodalmi érték a ma embere, az Olvasók
számára, de az utókor számára is
megmaradó írásos bizonyíték, hogy az
elődök így írtak, így alkottak, így
merték megfogalmazni a mindennapi élethelyzeteket, mert
az akkori pillanatnyi helyzet ezt kívánta vagy
követelte meg.
A szerkesztőtől A HARMINCADIK c. bevezető
írásban megtudhatjuk, hogy „139 szerző –
író-költő-festőművész – műve,
munkája került be. Van régi és új
szerző, 17 éves a legfiatalabb. E 366 oldalas
antológiában ezerféle érzelmű
író, költő, képzőművész jelentette meg
alkotásait, adta közkinccsé írásait,
műveit az Olvasó, az irodalom iránt érdeklődők
számára. A művek lehetnek egyetemes irodalmi
értéket, gondolatokat hordozó alkotások.
Szólhatnak a mindennapi kapcsolatokról, a világ
gondjairól, a szerelemről, az országot, hazánkat
érintő hűségről. Elsősorban az emberséggel,
szeretettel, összetartozással, az egyetemes emberi
értékekkel kapcsolatos alkotásokat
találhatjuk a szép kivitelű, tartalomban
értékes antológiában. A magyaros
verseléstől az időmértékes verselésen
át a szabadversig, prózáig, ill. esszéig
sokféle formát és műfajt találhatunk.
Az antológiában megjelent írások a
szerkesztő nagyon nagy gondossággal, odafigyeléssel
szerkesztette be, hogy a változatos irodalmi és
képzőművészeti alkotások a
különböző életkorban levő Olvasóknak
tudjanak adni értékes mondanivalót, így a
változó Nagyvilág, hazánk, a jelen emberi
életeket foglalkoztató gondolatok, napi gondok, vagy a
szeretet, a szerelem kifejezésre jutottak e sorokba
sűrítve. Nem lehet mindenkinek a művét,
alkotását megemlíteni, de egy-két szerzőt
kiemelünk, hogy lelkivilágát
írásán keresztül megismerhessük,
magunkévá tehessük, vagy mi is tovább
terjeszthessük, mert fontosat, irodalmi értékű
gondolatokat, ismereteket adnak át a Jövő
Generációja és az Olvasó
számára.
Mint B. Faragó Aranka: Múlt
dala című versben (elhunyt férjéről):
„Semmibe vész sok tűnt remény, /verőfényt
váltja szürke ég. /Fuvallat illatod hozza
felém, /búsongó lelkem rólad
zenél.” Nagyon szépen, költőien fejezi ki
magát a szerző, Aranka. Halász István: Akit a halál…
című versében az Élet, a nagy betűs Élet
értelmét jeleníti meg, hogy milyen
„érték az élet”.
„Akit a halál szele »meglegyintett«, / az
tudja igazán értékelni az életet, /az tudja
legjobban becsülni azt a sok szépet / és jót,
amit az élet mindenkinek jelent.” Hogy mit jelenthet a
mindennapi Élet..? Losonczi Léna: Meleg szavakból… c.
versében ezt még fokozza is: „Meleg
szavakból szőnék puha selymet, /ha simogatni tudna a
szavam, /ráteríteném didergő szívedre,
/takargatnálak téged és magam.” Ezért
is szép és kifejező a magyar nyelvezet, a szavaknak
változatos varázsa, mert mindenkinek tudnak mondani
valami igazat, szépet és nemest, hogy ÉLNI
érdemes, csak tudni kell ÉLNI… És ahogy
Szénási Sándor István: A pataknál című
versében írja: „Tudom, mi kövekből
készül, /ledöntheti egy pillanat, /de ami
szívünkben épült, /halhatatlanul
megmarad.”
A bolygóra, a hazára, hazaszeretetre kiragadva
egy-két vers idézetet szeretnék átadni az
Olvasónak.
Bíró Gáspár (dr.): Mit hagyok itt? c.
verséből: „Hisz ez a csodás bolygó az
én hazám is, /hol embernek lenni, küzdeni,
élni jó!” Igen, nem elég EMBERNEK lenni,
hanem a Világegyetemet egységében kell
értékelni, magunkévá tenni, és
ezért tudósnak, politikusnak, egyszerű embernek mindig
tenni kell, ha csak apró tettel is, hogy a Univerzum ne
sérüljön és az emberiség javára
tudjon létezni, bennünket tudjon kiszolgálni. Mindig
van egy remény, az „Istenbe vetett hit”. Ezt teszi
Vértessy Hugyi Mihály: Várunk
című versében is: „Fényben úszik a
jövő reménye /És földünk most
felkiált az égre /Mert Istentől várjuk a nyugalmat
/S végre emberek jönnek a fényre.”
Lássuk Pánti Anna: Békét
végre! c. versét. Most, ezekben a
háborús hangulatú években,
hónapokban, napokban: „Vágyott
reményünk /lelkünk féltett éke, /borulj
ránk végre /áldott földi BÉKE!”
Igen, ez az „áldott BÉKE” kell, hogy
eljöjjön e földi jóléthez, a szép
és nemes Mindennapi Élethez…
A prózai művekben is mindenki megtalálja a
hozzá szóló gondolatokat.
Ahogyan olvashatjuk a bevezetőben is: „A versek
formáit tekintve klasszikus verssorok és haikuk, magyaros
verselés tűnik szemünkbe, évek óta jelen
vannak a haikuk a költészetben. Rövidebb és
hosszabb művek, novellák, esszék is váltakoznak az
antológiában. (…) Festményeken,
fotókon a Mesterséges intelligencia és az Államalapítás
(Szabados István festménye), gyönyörű hazai
tájaink, virágaink, a természet képei
egyaránt megtalálhatóak. A színes
képek száma most talán a legtöbb,
mellettük sok fekete-fehér értékes kép
is ékesíti az antológia belső
tartalmát.”
Kívánom, forgassák, olvassák
értő szeretettel e jubileumi antológiát…!
A szerzők, képzőművészek fotói, rövid
értékes életrajzuk az antológia
végén megtalálhatók.
(Kláris antológia
’24 – 30. Szer.: Györgypál Katalin.
URÁNUSZ Kiadó, Bp,, 2024, 365 p.)
*