Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

KÖNYVESPOLC

Györgypál Katalin

Akarjatok szabadok lenni! Táncsics Emlékkönyv

Stancsics Erzsébet és Udvarhelyi András könyve

Különös könyv ez az Emlékkönyv. Belső borítóján ezt olvashatjuk Táncsicsról: „Legmakacsabb, legtisztességesebb magyar fantaszta”. (Nem árulnak tehát „zsákbamacskát”!) Letagadhatatlanul elsősorban politikai témájú, ami kívül esik a lap „profilján”. Általános műveltségünkhöz, a magyarság kultúrtörténetéhez is megkerülhetetlen azonban – mégis köztudott, hogy Táncsics Mihály írásait alig ismerjük. Ennek számos okára nem térnék ki, ha csak átlapozzuk a könyv 250 oldalát, már fény derül erre.

Előszóként Madarász Imre neves irodalomtörténész „A mi Táncsicsunk” című írása szerepel, melyben elsősorban politikai nézetei kapnak szerepet. E nézeteket sem „elemezném”, de egyik megállapítását idézem: Táncsics „aranyló csillagfény felettünk és erkölcsi útmutató bennünk”.

Több írást olvashatunk Udvarhelyi Andrástól. Legelőbb is Táncsics Mihály „Imádság” című  művét elemzi hosszabban, és többek között megvallja, hogy Stancsics Erzsébet és Madarász Imre hívták fel figyelmét Táncsics Mihály műveinek fontosságára. Ezt követik Udvarhelyi András esszéi Táncsicsról, köztük a „Nyílt levél Táncsics Mihálynak” című, mely természetesen Udvarhelyi András (politikai) nézeteit is tartalmazza. Majd Stancsics Erzsébet több esszéjét olvashatjuk Táncsicsról, közelebb hozva hozzánk Táncsics Mihályt mint embert, és hosszabban ír a sajtószabadságról is (Táncsics röpirata), a Summárium című könyv (aforizma, gondolatgyűjtemény) mellett. Szó kerül Bölöni Györgyről, Sárosi Gyula Aranytrombita c. művéről (egy kis történelem!), olvashatjuk Táncsics Mihály Biztatás c. versét (!) is. „Táncsics, a magánember” című írás érzelmileg is hat ránk. További fontos írásai: „Quo vadis, Táncsics?” – Táncsicsot körülvevő történelmi helyzetről is –, „Táncsics már akkor megmondta” – a Summáriumról; Táncsics és Márai – az olvasás fontossága; ill. a feleségek szerepe az írók  életében. Végül: „A szabadság kíméletlen szeretete”. (A szabadság témaköre később is hangsúlyosan szerepel a kötetben.) Recenziót olvashatunk a „Révész Mihály és kora” c. könyvről (1942), majd Táncsics Mihály és Szini Károly életének „párhuzamosságáról”.

Hosszabb történelmi írás következik Stancic Markó és Zrínyi Miklós vetélkedéséről az 1500-as években Sugár István: Szigetvár viadala c. munkája alapján. Irodalmi munka Táncsics feleségéről, Seidl Terézről írt oldalak, amelyekből kiviláglik, hogy felesége tartotta életben Táncsics Mihályt.

Ezt Táncsics Mihály két levele követi a börtönből (1847 nyara), melyeket feleségének írt (és aki megőrizte ezeket: Gyásznapok emlékére, elsősorban gyermeke haláláról).

Madarász Imre esszéi közül elsőnek természetesen Táncsics Mihály: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak c. könyvről szerepel, amely nemcsak Táncsics főműve, de „a hazai szabadelvű és demokratikus irodalom egyik csúcsteljesítménye”. (1985) Majd Táncsics: Életpályám c. művéről olvashatunk recenziót. (1985)

Táncsics Mihály gondolatai következnek, előbb az 1947-ben kiadott könyv (Summárium, avagy az Igazságok gyűjteménye) előszavát olvashatjuk, eszerint „Istenről, hitről, életről, boldogságról, szerelemről, házasságról, vagyonról, szépségről, szenvedésről, halálról, magyarságról, politikáról, szocializmusról, kommunizmusról, erényről, tudásról irodalomról vallott nézeteit” teszik közzé, és leszögezik, Táncsics célja: „a magyarságot önállóan gondolkodni, önmagától cselekedni képes néppé nevelni”. Az Emlékkönyv abc-sorrendben közli a „Táncsics-szótár”-t. Ám elolvashatjuk azt is, „Ami a Summáriumból kimaradt”!

Sükösd Miklós több esszéje következik a sajtószabadságról, majd többek gondolatai „Táncsics a sajtószabadság magyar prófétája” témában.

Mellékletben olvashatjuk többek között Búza Péter írását Táncsics utódairól, az írás az interneten is megtalálható (A sajtószabadság őrének nemzetsége), majd „Írók, költők, filozófusok gondolatai a szabadságról” c. fejezetben gondolatokat, verseket, végül kiemelném Bibó István: „A szabadságszerető ember tízparancsolata” c. írást (nem az eredeti cím, forrás pontosan feltüntetve).

Az emlékkönyvet irodalomjegyzék, majd Stancsics Erzsébet rövidebb, Udvarhelyi András hosszasabb életrajza zárja.

(Stancsics Erzsébet–Udvarhelyi András: Akarjatok szabadok lenni! Táncsics-Emlékkönyv. Szerkesztette, a Summáriumot ABC-be rendezte, Stancsics Erzsébet esszéit közreadta Udvarhelyi András. Megjelent Táncsics Mihály író 225., Stancsics Erzsébet költő, író, publicista 80. születésnapjára. Budapest, 2024, 251 p.)

*


.
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©