Felteszem ezt a kérdést, mert kíváncsi
vagyok arra, hogy ez az öreg Föld mit válaszol?
Ha válaszol egyáltalán, hiszen bajban van.
A KLÁRIS
újság tematikus témája jelenleg a
természetvédelem. Amikor ezt elolvastam, a
riportkészítést elvetettem, hiszen olyan sok
és frekventált személyt kellene
megkérdeznem, hol is tart ez a kérdés jelenleg.
Én csak arra tudok gondolni, hogy ez a 2024-es év
eléggé kivételes volt, ha csak a meleget meg az
égszakadást említjük.
Arra kell gondolnom, hogy a Nap és a Föld nincsenek
valami jó viszonyban. A Nap elhatározhatta, hogy a
Föld golyót kikészíti, olyan
energiával „süti”, hogy abba nem fog
lebarnulni, hanem megfeketedik.
Ez a 2024-es év kivételes volt. A
hőségriadók sorozatban voltak. Ezeknek a riadóknak
az alaphangja 27 C foknál kezdődik, de most tartósan
voltak olyan napok, amikor a hőmérő a 38–40 fokon
állt. Ki bírja ezt ki? Ez ugyan egy logikus
kérdés. Azt is mondták, hogy régen nem volt
ilyen meleg. Az igaz! A feljegyzett adatokat elemezve voltak ugyan
meleg napok, de azok száma csupán egy számjegyű
volt. Nem olyan tartós, mint a mostani, ami két
hétig is eltartott.
Ilyenkor robbantak be a hirtelen jött
égszakadások (óriási párolgás
a tengerek felett). Belőle vihar, eső, özönvíz
mennyiségű csapadék és a károk
sokasága. Ezek a hurrikánok nagyságukra mondva
becsületesen nagyok, ha köztük van
rivalizáció. Egyes hurrikánok
tölcsérei a forgószéllel 15–40
km-esekre sikerülnek és olyan pusztítást
végeznek, mint mondani szokták: kő kövön nem
maradt! Gondoljunk bele, ilyen helyen élni milyen lehet
és meny-nyire biztonságos? Ezt ép ésszel
fel sem lehet fogni. Áradások a világ
különböző pontjain. A szárazság is
tombolt, velejáróival, a tüzekkel. Erdőtüzek
sokfelé, szokatlan helyeken. (Pl. Görögország)
A hurrikánokat már csak a nevük alapján
lehetett megkülönböztetni. A nevet adók –
egy elemzés, vizsgálat alapján – a
feleségek vagy anyósok neveit használták
erre a célra. (Katalin, Sandy, Ida, Irma, Wilma. Elza.) A
tudósok szerint itt még nincs vége ezeknek a
hurrikánoknak. Ugyanis a felmelegedés, amely alapja
minden bajnak, az egyenlítőtől északra és
délre egyaránt kiszélesedik, és
megszüli a hurrikánokat. Ezek gyengébb és
kisebb formában Európát sem kímélik.
Ursula Kroeber Le Guin amerikai írónő szerint
„Ahhoz jól használjuk a világot, hogy ne
romboljuk tovább és ne pazaroljuk az időnket, újra
kell tanulnunk, hogyan létezzünk benne.”
Szokták mondani: itt van „valami” elásva. Ezt
kell felfedezni és hasznosítani. Ugyanis született
évekkel ezelőtt egy országokat magába
foglaló egyezmény aláírása, amely
kivétel nélkül mindenkit felelőssé tesz a
veszélybe került Föld
megmentéséért.
Aztán ki mennyit tett ehhez eddig? A kérdésre
a válasz: keveset, eltérő mennyiséget, vagy
éppen semmit. A Föld légterét szennyező
kibocsájtott gázok mennyisége nem
változott. A tüzelési módok, az
égetés sem. Jelenleg is százezrével fut az
utakon a benzines autók sokasága, kipufogó
csövein ontva azt a szennyező anyagot, melyet nem lehet eltűrni.
Olyan alternatívák kellenek, mint az elektromos
meghajtású autók. De ezzel is baj van. Ehhez a
masinákhoz, hogy messzebb tudjanak eljutni, betárolt
elektromosságra van szükség, melyhez
akkumulátorok kellenek.
A baj nem egyedi, mert ezeket az akkumulátorokat
gyártani is kell, de ahol szeretnék, ott
akadályokba ütközik. A tiltakozásokban pedig
nem lehet elektromosságot tartani. Itt jó lenne, ha
segítségül hívnák azt a
„csodálatos” mesterséges
intelligenciát, hogy találjon már ki valami olyan
eszközt, ami nem mérgező, erre a célra
kiváló és elfogadható.
Lucy Hawking angol újságíró szerint
„A tudomány vívmányai hatalmat adtak a
kezünkbe, hogy elpusztíthassuk saját
bolygónkat. Most nekünk kell kitalálnunk, hogyan is
mentsük meg.”
A bajt orvosolni kell, mert nem csak a Föld van
veszélyben, hanem a rajta élő emberek élete is.
David Attenborough brit természettudós, filmrendező
fogalmazta meg: „Elismerjük, vagy sem, végletesen
függünk a természettől. Tőle kapjuk
életünk minden falatját, minden
lélegzetvételnyi levegőnket. A természet a
legdrágább kincsünk, ezért meg kell
védenünk. Jövőnk attól függ, hogy
hajlandók vagyunk-e most cselekedni?”
A természetvédelem fogalmát igen jól
összegzi a Wikipédia: „A
természetvédelem célja a bioszféra
állapotának,
működőképességének,
biodiverzitásának, biológiai
sokféleségének, valamint ezzel
összefüggésben az élőhelyek és a
természeti tájak megőrzése,
károsodásainak megelőzése,
mérséklése vagy
elhárítása.”
Tehát a természetvédelem
érdekében te magad is felelős vagy. Még ha nem
mondta ezt neked senki, akkor is. Ezt a kis eszmefuttatást nem
is tudnám frappánsabban befejezni, csak David
Attenborough szavaival, aki sokat harcolt, hogy a Föld az
évezredek távlatában is élhető maradhasson:
„Becsüld meg a természetet, mert te is a része
vagy, és függsz tőle.”
*
