Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

ESSZÉ

Györgypál Katalin

A meditációról

A témában bennem „bujkáló” bőség zavarát igyekszem csökkenteni azzal, hogy elsősorban az internethez fordulok.
A Wikipédiában már a meditáció szó alatt is bőséges anyag szerepel. Ebből csak néhány gondolatot ragadok ki:
A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A szerző szerint a cél a lelki béke, a megnyugvás keresése, amikor sikerül a környezetből kikapcsolódni, így pszichológiai szempontból az élményt akár megváltozott tudati állapotnak is lehetne nevezni. Ez a meditáció nem jelent szükségképpen vallásos tevékenységet.
Más oldalról szemlélve: a meditáció jelenlét. Megszűnik minden, az Itt és Most van. Nem csupán egy dologra koncentrál az ember, mert ezáltal megítéli az összes többit. Meditáció során kontemplálunk (kontempláció: szemlélődés). Mindent érzékelünk. Amikor valaki meditál, mindössze annyit tesz, hogy az elméjét egy bizonyos dologra összpontosítja. Valójában egy könyv olvasása vagy egy film nézése ugyanúgy egyfajta meditáció.
A meditáció nagyon is kézzel fogható, praktikus, és mindenki számára elérhető módszer. A meditáció gyakorlatával ugyanakkor boldogabb életet teremthetünk magunknak, mivel mind a testünkre, mind az elménkre, mind az érzelmeinkre hatást gyakorol. A rendszeres meditáció eredményeképpen
– egészségesebbek leszünk, mert amikor a légzésünkre figyelünk, csökken a vérnyomásunk, lelassul a szívverésünk, nyugodtabbá válunk;
– élesedik az elménk, amely hatékonyabbá teszi a kommunikációnkat mind a munkahelyünkön, mind a társunk, a barátaink, a családunk körében;
– könnyebben tudunk koncentrálni, ezért kevésbé érezzük magunkat leterheltnek;
– tudatosítjuk az érzelmeinket, ezért ritkábban fordul elő, hogy túlreagáljuk a dolgokat;
– hamarabb megtaláljuk a megoldást életünk azon területein, ahol úgy érezzük, elakadtunk;
– közelebb kerülünk önmagunk, a körülöttünk lévő emberek, az életünk, az életfeladatunk megértéséhez.
A meditáció a már megértett információt tapasztalattá változtatja. Első szinten az a célja, hogy lenyugtassa és egy helyben tartsa a tudatot. Teret hoz létre a tapasztaló és annak tapasztalatai között, a bölcs ember számára lehetővé téve, hogy az élet komédiáiban vállaljon szerepet, és távol tarthassa magát a tragédiáktól. Ha képesek vagyunk ezt a tudatállapotot megtartani meditációnk „laboratóriumi körülményei” között, fokozatosan meg fogjuk valósítani a hétköznapokban is. Ez a fejlődésünk első lépése, mely a mély felismerés, valamint a komplikáltabb gyakorlatok alapja. (1)
Egy másik honlapon többek között ezt olvashatjuk:
Sokféle módon lehet meditálni. Mindegyik mód ugyanoda vezet, ezért találni kell egy módot, amelyik nekünk megfelel. A mantrákról szólva ezt írja: pl. a „rózsafüzért” imádkozva az ima ismétlése meditációs.
Sokan szeretnek imádkozni vagy képeket megjeleníteni, amíg meditatív állapotban vannak. Sok meditálást tanító ellenzi ezt, mások viszont javasolják. (Az ima és a meditáció hasonlósága, vagy éppen elvi alapon teljes megkülönböztetésük is vitákat vált ki.) Ez a szerző is hangsúlyozza: a szívnek nem tesz jót, ha gyorsan akarunk felállni egy mélyebb elernyedés után, ami a meditálás gyakori eredménye. Talán már magunk is tapasztaltuk ezt?
Mindenesetre a meditáció közben csak a tudatosság a dolgunk, semmi más. Mindenkire egyénileg van jó hatással, de „úgy a fiziológiai, mint a lelki egyensúlyra való jó hatása szokásos”. Néhány előnyös hatása hamar észrevehető, mások pedig csak hónapok múltán, ezért nem szabad csüggedni.
„Jegyezze meg, bármi is történik, az jó. Álomba zuhanni is jó, nem elernyedni is jó, sírni és nevetni is jó, lenni is jó és nem lenni is jó egy meditációs állapotban, az is jó, ha a mantra nem követi a légzést, (…), és az is jó, ha teljesen eltűnik” – írja többek között a szerző. „Naponta kétszer 20 percig CSUPÁN LÉTEZZEN!” (2.)
Sok esetben szakember vezetésével meditálnak az első időkben, és nem véletlenül. A részletekbe ezért sem mennék bele. De nézzük meg: módosítja-e tényleg a meditáció az agy szerkezetét? Egy cikk a következőket írja:
A meditációnak rövidtávon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Azzal kapcsolatban, hogy igazán hosszú távon, évek, évtizedek alatt hogyan hat a meditálás a testre és a lélekre, a közelmúltban kezdtek el megjelenni az első eredmények. Egy megjelent tanulmány azért mérföldkő a tudományban, mert sokáig azt feltételezték, hogy az agy tömege a húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól lassan zsugorodni kezd. Korábban azt gondolták, hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni. Ma azonban már ismert, hogy az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz például a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. Már korábbi vizsgálatok során is kimutatták, hogy a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett. Eilen Luders kutatásvezető szerint, aki maga is meditál néhány éve, a fokozott tekervényezettség feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár. Ezt a feltételezést azonban többen megkérdőjelezik. Érvelésük szerint a meditáció egy újabb mentális képesség, és mint mindenben, sok gyakorlással az emberek ebben is egyre gyakorlottabbak lesznek.
De a meditáció más élettani változásokkal is jár. Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának egy ötéves vizsgálata szerint a meditáción keresztüli stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre. Egy vizsgálat vezetői szerint a meditáció okozta stresszcsökkentés hatására csökkent a vérben a stresszhormonok szintje, ami révén enyhültek az érelmeszesedéssel együtt járó gyulladásos folyamatok.
Ugyanakkor feltehetően a meditáció sem hasznos bárkinek és bármikor. Nem állom meg, hogy a cikket követő ún. „Kommentek”-ből az egyiket ne idézzem: „Akik átszellemülésre, hitre, spirituális élményekre fogékonyak, na azoknál inkább működik.” (3.)
Advent, majd karácsony jön, gyertyafénnyel, tűnődéssel, a lélek befelé fordulásával. Ilyenkor különösen fogékonyak vagyunk a meditálás legkülönfélébb módjaira. Szívünk, lelkünk mélyén leginkább talán valóban megnyugvásra vágyunk…

Forrás:

1. Wikipedia
2. http://www.alternative-medicine.net/meditation/hungarian.html
3. http://www.origo.hu/egeszseg/
20120514-mit-okoz-a-meditacio-hosszu-tavon-az-agyban.html


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©