"Így, hetven felé"
Várady Endre
BÉKE-VÍZIÓ
A színtéren
váratlanul egy gránát
szétszórta színei
szivárványát.
Elég volt a pusztításból
végleg!
Ne fegyvercsörgést,
színeket végre a népnek!
Tudom, nagyon költséges,
bár a fegyver sem olcsó,
de drágakő-gránát, smaragd,
rubin sem utolsó.
A katonák hirtelen
összenéztek:
Az ég bordóvörös és
a föld azúrkék lett.
Smaragdzöld eső
zúdult le a mennyből,
halványkék pára
vált ki légtömegből.
Csillagtűz fénylett
árkos ágyra.
Holdfény szikrája
lett a párna.
Puskatus marokban
szétfolyt, bomlott.
Lehullott lánctalp
tarolta le a bokrot.
Rakéta viharzott,
eltűnt űri-ponton.
Repülő sziluett
hullt szét a horizonton.
S Nap aranygyöngye
vetült célkeresztre.
Akkor már mindenki
a békét kereste!
|
|
|
|
