Stefanic Ferenc Alexander
első kötetét, ha kézbe vesszük és
belelapozunk, máris szembetűnik a témák és
stílus sokfélesége. Elolvasva azt mondanám,
inkább 16 éven felülieknek, bár van
„igazi” mese is benne kisebbeknek, ilyen a
„Manó úr”. De van egészen
lírainak vehető írás is. A szerelemről sokat
olvashattunk életünkben, de itt (Mi az a szerelem?) a szerző
számos szempontból írja le,
természetleírással kezdődően. Először a
kavicsnak a patak mesél egy eltévedt fiú és
az angyalarcú tündérlány szerelméről,
ami nem teljesedhetett be a lány megrémülése
miatt. Aztán a szél, majd egy öreg tölgy, egy
felhő, de még a Nap is elmondja véleményét
a szerelemről, amely lehet fájdalom, félelem, hatalom
vagy csoda – mert a szerelem mindenkinél mást
és mást jelent. A szerelem „szóban
szó, hangban hang, képben kép”…
A kötet legelső verses meséje az Életre kelt
porcelánbábu című szintén
szerelemről szól – kirakatban a báburól,
lányról.
Az élet
című verse felnőtteknek is szólhat: „Az
életben vannak örömteli, meghitt,
szépséges pillanatok – Mi(ke)t csak meg kell
látnod, fognod, tapintanod”…
A kötet összesen 20 művet tartalmaz,
közülük 8 vers vagy verses mese. Az említett Manó úr c.
mesén kívül olvashatunk a halállal
kapcsolatos művet, a Kláris
már közölt verse, a Padon
ülő angyal Nagymamája emlékére
íródott; a Szolga
nyelve című verse kissé régies
stílusban a haza szolgálatáról, a Ha ezt látnád…
Petőfihez írva c. vers a magyarok
sorsáról, a hazaszeretetről szól.
A prózai művek közül több rímes
próza. Az itt szereplő első írás A kóbor szellő című,
amely igazából mese tanulsággal: a
pusztító Vihar miatt az addig jót akaró
és hasznos Szellőcskét sem tűrik meg a városban,
nélküle pedig elárvul, megszűnik az élet. A Favágó c. mese is
tanulságot rejt: nehézre fordult időben sem szabad
feladni a reményt.
Idézetekkel, mondásokkal tűzdelt
tanító történet a következő, a Dofaal, az útkereső
című: a magasfokú iskolai tanulmányait
éppen befejezett diák nem talál társakra,
munkára, amíg gőgjét, előítéleteit
és spekulációit el nem veti. Ebben egy
„beszélő fa” segíti.
Hosszabb írás A
hóember meséje, amely sok hasonlattal,
képpel elénk varázsolja a havas tájat:
„Óriás fenyők s ritka lombú bokrok
csipkézik e zord mezőt, és tompa tükörrel
éles sziklák állnak tótágast benne,
mik úgy merednek az ég felé, akár az
agyarak egy grizli szélesre tátott
szájában.” Romantikus, izgalmas,
szerteágazó történet ez, van benne medve,
mókus, fáradt kutyafalka, szán és
farkashorda… és természetesen „barna
gombszemű lány”. A lányt a farkasok elől egy
hóember menti meg… és kunyhóban emberek.
Ismét a hóember segít, a lány könnyei
nyomán pedig zöldellő tavasz ébred. A hóember
helyett délceg fiatalember, szerelem… Igazán
fantáziadús történet, fiúknak
bizonyára különösen érdekes.
Különös történet a Kristály könnyek: a
kisfiú lázálmában félelmes dolgoknak
tanúja. A shzerző áltak kitatlált
„nyelvezet”-en is olvashatunk benne, ami lehet akár
misztikum is, Borzac alakja félelmet keltő, aki
felszabadítja „suttogó lényét”.
Megjelenik Gabriel arkangyal is. Álmában a kisfiú
„egy olyan lény…, ki újra és
újra megszületik egy új testben, hogy
lelkének tisztaságával a szenvedőknek fényt
és örömet teremtsen”. A neve pedig Iahhel.
(Iahhel – Isten 62. neve, a tudás vágyának
isteni angyala…) Az álomban a kisfiú
feláldozza magát egy másik gyerekért
– ám felébred, megmenekült a
haláltól.
A történet folytatása a Kristályszív
című prózája, talán még
rejtélyesebb – egy Metró belseje lehet. A
kisfiú, aki súlyos fejsérülést
szenvedett, itt már felnőtt. Megjelenik Borzac –
sötét lesz, megáll a szerelvény. Tűnődik,
talán látomások gyötrik? Orvoshoz megy
– és még rejtélyesebb dolgok
történnek. A kristályszív – ez az
átok tartja fogva. Olvashatunk az Angyalok könyvéről is
– összességében azok élvezhetik ezt az
írást, akik szeretik és otthon vannak az angyalok
világában.
Az Elveszett mosolyban
megint egy angyal jelenik meg, aki az embereket figyeli, és
szeretné megfejteni az emberi könnyek
értelmét, azt, hogy miért tűnik el rövid időn
belül a mosoly az emberek arcáról. Az angyal
megérti: „Más olvasni, hallani a szerelemről,
szeretetről, és más megélni”…
Szomorúan végződik a Hunyorka és Zsizsegő c.
történet. Hunyorka – igazából itt, a
természetben – amit megint csak igen plasztikusan
ír le a szerző – a fekete hunyor virágot mutatja be
nekünk, ami más néven a karácsonyi
rózsa. Zsizsegőnek pedig az esővizet nevezi el Hunyorka, ami
nélkül nem tud élni: ahogy ráesik az eső,
felülről zárja magába. És amikor
Hunyorkát kimentik a ledózerolni
szándékozott területről, egy lakásba viszik
és gondosan locsolgatják alulról a
tövét – Hunyorka elszárad.
A Látlak-e még?
(alternatív mese) c. írás is
szomorú. Népiesnek szánt történet egy
apró falucskából, ahol a férfiak
durvák és isznak, és az apa szabja meg
lánya sorsát: kihez menjen férjhez. A lány
azonban megszökik valaki mással, a férfi pedig a
lány anyja fölött szabadon ítélkezhet a
lány szökése miatt.
Egészen más jellegű, jelesül
természettudományos ismereteket átadni
szándékozó történet a Titkos tiltott szelence – egy
tipikus kamaszfiú találja meg az
üveggolyókat, amiken keresztül apja
tanításai jutnak el hozzá az emberi
szívről, a gravitációról – apja
hányszor feldobta őt kicsi korában! –, az
óceán sós vízéről. Kedvünk
támad utánanézni ezeknek szakkönyvekből is.
A kötetet egy hosszabb elbeszélés zárja Fecske és Herceg
címmel, sok autentikus cigány szóval és a
cigány névadás hagyo-mányaival is. A
részletesen leírt, durva és iszákos
cigánycsalád rablásból,
lopásból, betörésből él, ami ellen a
kisebb fiú, Herceg fellázad, és végül
elmegy. Bátyja, Fecske addig is védte, és
segít megszöknie is. Fecske részben anyja miatt
otthon marad, bűnöző lesz, és végül a
börtönben találkoznak, amikor Herceg – 25
év múlva – „méltóságos
ügyvéd úr”-ként jelenik meg, hogy
segítsen bátyjának. Elég naturalisztikus
és meseszerű történet (de valóban igen
üdvös volna még több cigány
származású értelmiségi…)
Mindezek után, végiggondolva a nagyon sokféle
témát, leírást, fordulatot, stílust,
talán nem is csodálkozunk a kötet
címén (Versek,
mesék innen és onnan) és a
borítókon a mosolygó szerző fotóin.
A kötetet bizonyosan nem lehet egy ültünkben
elolvasni! Érdemes időt és energiát szánni
rá, és akár utána olvasni szavaknak,
kifejezéseknek, vagy akár az angyaloknak (és a
Bibliának).
[Stefanic Ferenc Alexander: Versek,
mesék innen és onnan. K.: Vertas Trade, 2023
(é.n.), 140 p.]
*
