A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja,
József Attila (1905–1937) otthonai közül
kiemelném Terézvárost, ahol mozgalmas
éveket hagyott maga után. József Attila sok helyen
lakott a fővárosban. József Attila édesanyja
halála után még maradt Etelka
nővérével a Ferenc téri lakásban, majd
Makai Ödön és felesége, József
Jolán vették őket magukhoz 1920-ban. Megkezdődött a
terézvárosi élet a Lovag u. 3. szám alatti
lakás cselédszobájában 1926-ig. A Lovag
utcai lakás dr. Makai Ödön tulajdona volt. A
szigorú, de jót akaró Makai Ödön
József Attilából rendes embert akart nevelni,
emiatt gyakran előfordultak a konfliktushelyzetek. A gyámja
volt, a kapcsolatuk nem felhőtlen, ezért vidékre
küldte több helyre. Makón járt
gimnáziumba, Espersit János befogadta otthonába,
Caca leánya szobájában lakott. Jelenleg
múzeum, eredeti berendezésekkel. Eperjesi
Kálmán osztályfőnök és Galamb
tanár úr segítették a fiatalembert az
irodalmi pályáján. Makai Ödön
írógépeltetésekor ismerte meg József
Jolánt, majd feleségül vette. Családja rossz
szemmel nézte a frigyet, mert Jolán keresztény
származású, ezért Makai jobb
társaságok előtt titkolta Jolán
múltját, a nevét is Lucie-re változtatta. A
testvéreknek is titkolniuk kellett a házaspárhoz
való tartozást. Eta csak szobalányként,
Attilának pedig szigorúan „doktor uraznia”
kellett sógorát. Eközben Ödön és
Jolán házassága 1922-ben felborult, a
nővérek elköltöztek otthonról. A családi
konfliktus az lehetett, hogy a serdülő fiú
öngyilkosságot kísérelt meg. Attila nem
tért vissza a Lovag utcába, nyári
vakáció alatt vidéken tanító lett,
csőszként, napszámosként is dolgozott. A Lovag
utcában később helyreállt a béke. Attila
megismerkedett Juhász Gyulával, az ő
ajánlásával 1922-ben megjelent az első verses
kötete, a Szépség koldusa. A Nyugatban is
megjelentek versei. Attila még csak 17 éves, irodalmi
társaságokba, kávéházakba
járt. Makói és szegedi tartózkodása
után albérletekben húzta meg magát a
családi összeveszések elkerülése
végett.
A Lovag utcát követte az Andrássy út 6.
sz. 3. emelet 12. sz. cselédlakás. Itt 1928-tól
két éven át lakott József Attila.
Vágó Márta, az első nagy szerelme feljárt
hozzá, nagy hatással volt Attila
költészetére. A nélkülözés
szót jobb használni, hiszen itt nem lehetett élni,
fűtés, szék, asztal nem volt, alig evett. Egyik
levelében írja, hogy „39-es a lábam, 43-as
lakkcipőben járok”. Napokig ki sem mozdult. Ki kellett
költöznie, mert jelentős tartozást halmozott fel,
cserébe ott kellett hagynia a könyveit, amiket sosem
szerzett vissza. Ezt követően „anyátlanul
élt”, végül ismét Etelkával
összeköltözött a Margit körút 46. sz.
társasház negyedik emeleti lakásába.
Később megismerkedett Szántó Judittal, aki
odaköltözött, két évet töltöttek
el a Margit körúti lakásban.
Mindig a lakbérrel volt a gond József Attila
esetében, így a Körútról is
menniük kellett. Szántó Judittal 1932-ben a
terézvárosi Székely Bertalan u. 27. sz. alatti egy
szoba-konyhás lakásba költöztek. További
anyagi gondok miatt elhatalmasodott mentális betegsége,
bár Judit mindent megtett, hogy jobb élet mosolyogjon
rájuk. Hiába, szép lassan elhidegültek
egymástól. József Attila más nőbe szeretett
bele, Judit öngyilkosságot kísérelt meg.
Újra menniük kellett, mert már itt is elmaradtak a
lakbérrel. Terézvárosból Zuglóba,
1933-ban a „város peremén”, a Korong utca 6.
sz. alá költöztek. Judittal itt ért
véget a kapcsolata 1936-ban, rá egy évre a
költőóriás élete is.
József Attila, a zseni, utód nélkül
hagyta itt a földi létet.
*
