Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

FILMMŰVÉSZET

Földesdy Gabriella

Semmelweis

Magyar film (2023)

Filmes tapasztalatból tudjuk, hogy történeti témájú filmnél nem szükséges feltétlenül ragaszkodni a kisebb részletekhez. Sokszor változtatni kell valamelyest az eseményeken, és színesebb, vagy kerekebb lesz az életmű, ez az esetleges mondanivalót mindenképp segíti.

Koltai Lajos Semmelweis Ignácról szóló filmje ilyen. Egy igen fontos orvostörténeti téma áll a középpontban, amelynek a magyar szülész a főhőse. Bécsben játszódik 1847–49-ben. Azt a folyamatot kívánja tetten érni a film, főhősét mi motiválja, amikor keresi a gyermekágyi láz okát, és a kór legyőzését tűzi ki célul. Bár az alkotók sok tekintetben törekedtek a történeti hitelességre, mégis változtattak fontos tényeken. Elsőként a női főszereplő, Hoffman Emma szülésznő szerepeltetése szembeötlő, aki fiktív alak. Az ő jelenléte, majd a kettejük közti kapcsolat kialakulása teszi teljessé Semmelweis konok harcát az igazságáért. És Emmán keresztül mutatja meg a film, hogy a vasszigorral megáldott doktor emberileg, érzelmileg is ki tud teljesedni.

Ugyancsak kitaláció a császármetszéses szülés sikeressége, valamint az sem igaz, hogy a vérmérgezésben meghalt kollégáját, Kolletschkát a főhős saját kezűleg boncolta volna fel, és az sem valószínű, hogy a Semmelweis ellen felállított bizottsági meghallgatás a filmen látható győzelemmel ért volna véget, még kevésbé, hogy Klein professzor elmegy a hónapos szobába bocsánatot kérni…

Ezek hatásvadász jelenetek, de Hollywood hatása egy ilyen humanitárius témájú filmnél sem mellőzhető. A krimi izgalma és a katartikus lelki folyamatok kibontása, a sértések, megalázások, megbocsátások a néző izgalmi állapotának fenntartásához szükségesek. A New York-i világpremier jelezte, olyan filmalkotás készült, amely még az amerikai kényes elvárásoknak is megfelel.

De miért is készült a témából harmadszor is játékfilm? Maruszki Balázs forgatókönyve, Nagy András operatőri munkája és Koltai Lajos feszes, izgalmas, a témát mesterien körüljáró rendezői munkája új aspektusból tudta bemutatni Semmelweis alakját, a bécsi klinika önző professzorainak csak saját renoméját féltő magatartását, a magyar orvosok, sőt az egész magyar stáb kirekesztését. (Tóth Endre 1940-ben készült filmje Uray Tivadarral, valamint Bán Frigyes 1952-es filmje Apáthy Imrével a címszerepben szájbarágós mondandóikkal és nem kevésbé megszépítő fiktív jelenetekkel a mai nézők számára már nem sokat mondanak.)

Koltai Lajos filmje egy munkamániás tanársegédről készít filmet, aki megszállottan kutatja, miért halnak meg olyan sokan a bécsi klinika szülészeti osztályán. Idegesíti, amikor látja a síró vagy őrjöngő hozzátartozókat, akik elvesztették feleségüket, újszülött csecsemőjüket egy ismeretlen kór miatt. Miért rettegnek a nők, ha itt kell szülniük? Ha tehetik, inkább a bábaképzőt választják, mert ott nagyságrendekkel kevesebben halnak meg gyermekágyi lázban. Megszállottan kutat, nem kímél senkit és semmit, amíg rá nem jön a kórokozó „láthatatlan gyilkosra”, utána pedig a megoldásra. Semmelweis életeket akar menteni, szülő nőknek segíteni, hogy egészségesen hozzák világra gyermekeiket, ezért küzd.

Látjuk, hogy a klinika előtt áll a halottas kocsi, és Meyer vállalkozó lesi a lázas betegeket, vajon hány koporsóra, temetésre lesz szükség. Gyakran látjuk a folyosón az utolsó kenetet hozó papot, vele a ministránst, aki halálcsengővel kíséri, majd a fehér lepedőbe burkolt hullát beteszik a vállalkozó lovas kocsijába.

A film a szerencsétlen anyák görcs okozta haláltusáját is mutatja, mindezt az ott dolgozók már-már megszokással veszik tudomásul, kivéve Semmelweist. Modora nyers, durva, mint a lópokróc, ám mindent megtesz a betegeiért, ott az ágy mellett küzd velük, vállalja a legnehezebb szüléseket, nem alszik, nem eszik, emberfeletti erővel dolgozik. Munkatársai közül is kevesen vannak, akik megértik aszkétikus lényét, elhivatottságát. Az új szülésznő, Emma lesz az, akit elbocsátottak a bábaképzőből egy szaftos pletyka kíséretében, és aki értékelni tudja a fiatal doktor erőfeszítéseit. Mint kiderül, az ő szerepe sem egyértelműen pozitív, súlyos konfliktust okoz, amikor jelentenie kell Semmelweisről főnökeinek. Kettejük kapcsolata már-már zsákutcába fut, ám a végkifejlet meghozza a megoldást.

A film sok apró jelenettel segíti, egészíti ki a főhős jellemét, oldja katonás szigorát, és teszi egyértelműen szerethető figurává. Ilyen jelenet a feltétlen segítőkészség minden rászoruló irányában, bármikor orvosra van szükség, készen áll életet menteni, így Kolletschka kolléga eltűnésekor a haldokló orvos meglátogatása, vagy a feltétlen lovagiasság nőkkel szemben. Még a lotyó szülésekor is megadja a betegnek a tiszteletet, halálakor pedig a végtisztességet. De jólesően vesszük tudomásul, hogy Emmát az ellátásra szoruló húgával együtt vállalja, sőt szemüveget csináltat a lány számára, amivel önálló életet élhet, nem szorul rá nővérére. Így válik katartikussá mindaz, ami a főhőst vádoló, és másik oldalon őt védő személyek magatartása, vallomása között felszínre tör.

A kiváló színészválasztás nagymértékben hozzájárul a film sikeréhez. Már a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon Vecsei H. Miklós a legjobb férfi-, és Nagy Katica a legjobb női alakítás díját kapták meg. Vecsei Semmelweis-alakítása egyedülálló, és tökéletes színészi munka. Telitalálat az a koncepció, hogy a színész egyidős legyen az általa alakított figurával. Semmelweis 29–30 éves kora között fedezte fel a gyermekágyi láz okát és a klórmész használatát, Vecsei 30 évesen játszotta el a szerepet. Ez nem lett volna elég, ő a problémát tette magáévá száz százalékban, szüntelenül koncentrálva arra, hogy az orvos kötelessége mindent megtenni betege életéért, ez egyben a film üzenete a mának. Számos közelképben fedezhetjük fel a színész könnyes szemét, összevert arcát, izzadó homlokát. Szemét akkor is köny-nyes réteg fedi, ha vitatkozik valakivel, és érzi saját igazát. Nagy Katica minden manír nélkül, természetes egyszerűséggel kapcsolódik a főszereplő játékához. Kiemelkedő a Klein professzort játszó Gálffi László alakítása, de figyelemreméltó a Kolletschkát játszó Elek Ferenc, a Gertrúdot megformáló Györgyi Anna, Júlia nővér szerepében Mészáros Blanka, a Baumgartnert játszó Lengyel Ferenc, Kollár doktorként Kovács Tamás és Baumgartnerné alakítója, Szűcs Nelli.

Büszkék lehetünk az újabb nagyszerű magyar filmalkotásra, amelynek témája is egy magyar tudománytörténeti felfedezés közismertté tétele. Ismét van miért, kiért izgulnunk a következő Oscar-díj gálán. A Semmelweis Koltai Lajos rendező főművének tekinthető.

*


.
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©