Vajon mit is jelent a béke szó? Minden bizonnyal
azt, hogy az embernek, az emberiségnek nagyon fontos:
békében éljen, élhessünk.
Az embernek van saját békéje, amely szerint
élnie szükséges. A belső béke
megteremtése nagyon fontos. Meg kell
békélnünk az életünkkel, magunkkal
és a külső tényezőkkel is! Ha ezt nem vesszük
figyelembe, akkor minden bizonnyal nagyon sok problémával
kell nap mint nap szembenéznünk!
De hogyan békéljen meg valaki saját
magával és a külső világgal?
Úgy, hogy elfogadja a szubjektumát és a
külső objektív valóságot is.
Ha nem tudja elfogadni a saját
életét, körülményeit, akkor azon
változtatnia kell mielőbb. Ugyanis különben
konfliktusba kerülhet a saját énjével
és a külső világgal is!
Tehát arra szükséges törekednie, hogy
minél jobb körülményeket teremtsen
magának és családjának egyaránt.
Meghatározó számunkra, hogy milyen
családban, körülmények között
látjuk meg a napvilágot. Ez természetesen
egyénenként nagyon változó lehet. A
szerencsés csillagzat alatt születetteknek könnyebb
beilleszkedniük. Másoknak viszont nehezebb.
Az élet oly sokszor igazságtalan,
vélhetjük. Sajnos ebben sok igazság rejlik. De a
belső harmónia, az adott körülmények
elfogadása, vagy jobbá tétele segíthet
bennünket a végső konklúzió
levonásában.
Ugyanakkor fontos tényező, fogalom a pacifizmus,
amely a világbéke
elfogadását, a béke minden
körülmények közötti igenlését,
megtartását jelenti. Ezért sokszor küzdenie
is kell az emberiségnek!
Béke nélkül nagyon nehéz
élni, dolgozni. A békétlenséget
minden körülmények között el kell
utasítanunk. Ugyanis a békétlenség
jó vért sohasem szül.
Az emberiség sajnos még mindig nem tanulta meg a
leckét. A történelem sorra a
békétlenségről, a háborúkról
szól. Eddig két világégés
pusztította az emberiséget és tette tönkre
életüket.
Sajnos, közel állunk egy újabb
világháború kitöréséhez.
Közvetlen szomszédunkban, Ukrajnában immár
több mint ötszáz napja dúl a helyi
háború, amelyben nemcsak a katonák, hanem
ártatlan civilek, gyermekek, asszonyok, idős emberek vesztik el
életüket. Tönkreteszik az agresszorok az
infrastruktúrát lerombolják az iskolákat, a
lakóházakat, a kórházakat. Vajon
mikor lesz újra béke a vén
Európában?
Ehhez minden józan emberre szükség van, aki
egyszer és mindenkorra elutasítja a
vérontást, a rombolást.
Fel kell emelnünk szavunkat a békéért,
biztonságunkért!
Az én nemzedékem szerencsére eddig még
nem ismerhette meg a háború borzalmait. Oly korban
születtem, amikor már éppen véget ért
a második világháború. De most aggodalommal
tekintünk a határaink mellett dúló helyi
háborúra.
A földkerekségen a második
világháború befejezése óta is
számos helyi háború borzolta az ott élő
emberek idegzetét. Pusztulást, rombolást,
vérontást okozott és okoz napjainkban is. Az
emberek földönfutóvá válnak,
menekülnek onnan.
Tehát az én békém azt jelenti, hogy be
kell fejezni a vérontást és lehetőséget
kell adni a háborús övezetben élőknek a
békére, a biztonságra. Csak így
kerülhető el a menekült áradat is.
A belső békém, minden idegszálam ezt
kívánja: Békét az emberiségnek! Most
és mindenkor!
*
