Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

FÓRUM – MAGUNKRÓL

dr. Györgypál Katalin alapító-főszerkesztő:
A KLÁRIS elmúlt öt éve (2007/2–2011/1. számainkról)

Folyóiratunk 1992 áprilisában indult 20 fős szerzői gárdával 16 oldalon. Közülük 5-en publikáltak az elmúlt évben is, összesen pedig 14-en az első évben hozzánk jelentkezett szerzők közül. Így: Antalfy István (92/5.), Bornemisza Attila (92/3.), Csendes Katalin (92/2.), Györgypál Katalin (92/1.), Ihász-Kovács Éva (92/3.), Illyés Terézia (92/1.), Keres Emil (92/3.), Kovács I. József (92/4.), Losonczi Léna (92/2.), Makovics János (92/1.), N. Varga Erzsébet (92/5.), Prosszer G. Júlia (92/2.), Tárkányi Imre (92/1.), V. Horváth Anna (92/1.).

A 20 év alatt ezernél jóval több szerző írását, művét közölhettük, az elmúlt öt évben több százét.

Az 5 év alatt a terjedelem 56 és 72 oldal között változott. 72 oldalasak voltak a 08/2., a 09/2. és a 09/5. ünnepi számaink (az ár növelése nélkül, természetesen). A 09/6. számtól azonban visszaálltunk az eredeti 56 oldalra. Így összesen a 30 számunk 1.816 oldalt tett ki, egy szám tehát átlagban 60,5 oldalon jelent meg. A szépirodalom minden számban 26 oldalon, a gyermekirodalom 2 oldalon, a publicisztika a fennmaradó oldalakon (levonva a számonkénti 2 oldalt a tartalomjegyzékre és a közleményekre). Ez azért nem kevés.

Az összes rovat száma 36 volt, ez az elmúlt öt évi 42-höz képest kevesebb ugyan valamennyivel, átfedések azonban még adódtak. A továbbiakban tartalmuk szerint összevonva tárgyalom ezeket.

Számaink változatlanul tematikusak. Már a témák megjelöléséből is szembetűnő, hogy egyre inkább a társadalmi kérdések felé is fordultunk. A lapszámokat nehéz minősíteni, de talán az alábbi témákban megjelent számok a legemlékezetesebbek tartalmukat tekintve: Felelősség (07/5), Vágyak és célok (07/6.), sokszínűsége és terjedelme miatt a Tavaszi zsongás (08/2.), Zaj-zene-nesz (08/4.), Önismeret –emberismeret (09/1.), József Attila folytán is Szép akaratunk (09/2.), Gondolat (ereje) (09/3.), A szépség varázsa-bűvölete (09/4.), „Radnóti"-s és ünnepi számunk (Bírálat, 09/5.), Életerő (tavasz, 10/2.), Stílus és kor (10/5.), Műveltség (11/1.), Művészet és pénz (11/2.), Szolgálat/uralom (11/5).

A SZERKESZTŐSÉGRŐL ÉS A LAP CÉLJÁRÓL

2011. szeptember elsejétől Tárkányi Imrétől Földesdy Gabriella vette át a Színház rovat vezetését. Az elmúlt öt évben a lap legfontosabb céljai változatlanok voltak: sokszínűség, az egyes témák minél szélesebb látókörű tárgyalása, feldolgozása a különböző műfajokban, mai kérdéseinkre lehetséges válaszok keresése. Mindezt megfelelő színvonalon és szellemiséggel, az egyetemes értékeket és erkölcsi normákat, az elért tényleges eredményeket megbecsülve és erősítve. Jelen környezetünkben ez, sajnos, önmagában véve sem kis feladat, az esztétikai értékeket is szem előtt tartva.

SZERZŐINKRŐL

Szerzőink közül csaknem 20 alkotótársunktól búcsúztunk el, köztük B. Szalay Ildikótól, Baktai Faragó Józseftől, Göndi Grétától, Okányi Kiss Ferenctől, Porubszky Ildikótól, Somossy Katalintól, Vandulek Zsókától…

Más okokból elmaradt tőlünk többek között Balázs Éva, Bátfai Judit, Farkas Viola, Lelkes Miklós, Simek Valéria. Szerzőink összlétszáma azonban nagyjából változatlanul kétszázon felül van minden évben, hiszen ugyanakkor több, mint 70 új szerző jelentkezett lapunknál. Így az utóbbi 5 évben kezdett publikálni nálunk Bata Mária, Bárdos László, Benke Mária, B. Faragó Aranka, Bocsy Ilona, Cseke J. Szabolcs, (T.) Dánielisz Éva, Földesdy Gabriella, Imre Ferenc, Kántás Balázs, Kühne Katalin, Pataki Katalin Glica, Regényi Ildikó, Ruszin Nelly, Szentpéterszegi Róza és mások, gyermekkorúaktól fiatalokon át idősebb korúakig egyaránt, ami nagyon jó dolog!

SZÉPIRODALOM (FELNŐTT ÉS GYERMEKIRODALOM)

SZÉPPRÓZA

A szépirodalom terén változatlanul kevesebb a próza. A 30 számban azonban több érdekes, hosszabb terjedelmű prózát tudtunk közölni, ezekből itt néhány szerzőt és címet felidéznék:

Bertalan Balázs: Ábel tornya (10/6.), Boross Krisztina: A fény harca (11/1.), fényesi Tóth János: Az Útépítő (11/5.), Györgypál Katalin: Ál-siker-sztori (11/2.), Kecskés Rózsa: A legbátrabb apa (07/2.), Kühne Katalin: Árvíz idején (10/4.), Maruzs Éva: Májusi találkozás (07/2.), Táltosének (09/5.), Nem kéne … (10/5.), Mudri Béla: Eruska és Andi (06/2., 07/6., 08/6.), Az Ördög és az Angyal (10/2. és 10/3.), Pataki Katalin: Gyöngybetűket fűzögetek (08/5.), A keserves mindenit (09/2.), Regényi Ildikó: Anyu (07/3.), A „háromszemű" gyűrű története (07/5.), Veréb Ria: Mélyből jött történet (08/3.és 08/4.).

Több prózaírónk verset is ír, ami általában tükröződik prózáikban is (Benke Mária, B. Faragó Aranka, Bodó Csiba Gizella, Földeáki-Horváth Anna, Györgypál Katalin, Illyés Terézia, Juhász Sándor, Király Lajos, Kovácsné Sipos Márta, Maruzs Éva, Mudri Béla, Níedermayer Anna, Papp Irén, Pataki Katalin, Stancsics Erzsébet, T. Molnár Zsuzsa és mások).

Több prózaírónk azonban valóban „csak" prózaíró (Borsos Irén, Hajdu Erzsébet, Kő-Szabó Imre, M. Kovács Ildikó, P. Borbély Katalin, Regényi Ildikó és mások).

Mint tudjuk, rövid(ebb) (jó) prózát nem könnyű írni, más oldalról pedig adottság kérdése is, ki mekkora terjedelemben formálja meg gondolatait. Egy irodalmi jellegű lapnak pedig terjedelmi kötöttségei is vannak, ezért sajnos csak bizonyos jellegű prózákat tud közölni.

VERSEK ÉS MŰFORDÍTÁSOK

Belelapozva az újságba, változatlanul szembetűnő a versek magas aránya. Akik kevésbé szeretik a verseket, természetesen túl soknak/feleslegesnek tartják, mások másként vélekednek. Mi ez utóbbiak véleményét osztjuk, és igyekszünk a témához, alkalomhoz vagy évszakhoz illeszkedő verseket közölni a megformálás és a gondolatiság megfelelőnek tartható színvonala esetén. Az 5 év alatt természetesen „rengeteg" verset közöltünk (feltehetően 1.800 körül!), nyilván jobbakat és kevésbé jobbakat – kinek-kinek eltérő ízlése, véleménye szerint.

Költőink közül néhánynak nevét említettük a prózaírók között is. Értékelés helyett itt is a gyakran publikáló költőink egy részének nevét említem: Antalfy István, Barcs János, Bocsy Ilona, Bornemisza Attila, Botos Ferenc, Bősze Éva, Buda Zsuzsanna, Csáky Anna, Dánielisz Éva, Drégely István, Erdős Anna, Györke Seres Klára, Hidegkuti Zita, Hollósy Tóth Klára, Ihász-Kovács Éva, Kanizsa József, Király Lajos (műfordításai külön is említésre méltók), Kovács I. József, Lengyel Géza, Losonczi Léna, M. Nagy Ildikó, N. Varga Erzsébet, Tárkányi Imre, Téglás-Hajós Éva, Vántsa Zoltán, Veiczi Irma, V. Horváth Anna és mások.

Néhány nagyobb terjedelmű/más okból fontos verset, közöttük több szonettkoszorút (sz.k.) itt azért megemlítek: Bárdos László: Az Atlantisz könyvszigeten (11/1.), Bognár Stefánia: Kevés a fény (sz.k., 08/3.), Cahour, Michel: Tizenkét vers Laoszból (ford.: Király Lajos, 09/5.), Drégely István: Sirató (09/5.), Gondos Gyula: A százéves Nyugat (11/2.), Györgypál Katalin: Suhanó szárnyakon (07/6.), Budán (10/3.), Halász Imre: Mintha a világ (08/5.), Hollósy Tóth Klára: Tavasz (sz.k., 08/2.), Nyitott kapukkal (sz.k., 11/1.), Illyés Terézia: A puszta mint múzsa (09/4.), Kanizsa József: Széchenyi lelke fölöttünk (11/3.), Király Lajos: Űrutazás (09/3.), Losonczi Léna: Szerepeim (ciklus, 09/1.), Tárkányi Imre: Utazz velem (14 szonett, 07/4.), Verne, Jules: Kétségek között (ford. Király Lajos, 11/3.), Vesztergom Andrea: Jégtükör-rianás (sz.k., 08/1.), Vona Katalin: Szép szülőföldem (Gyökerem – a Nagykunság) (07/3.).

GYEREKEKNEK

E rovatunk anyagából – korábbi hagyományainknak megfelelően – ősszel gyermekeknek szóló antológia kiadását tervezzük. Mintegy 33 szerző gyermekversét, meséjét közöltük, gyermekkorú szerzőktől a jól ismert szerzőkig (előbbi pl. Gál Emma Flávia, utóbbiak többek között: Barcs János, Bata Mária, Kanizsa József, N. Varga Erzsébet, Papp Irén, Vántsa Zoltán és mások) két-két oldalon, törekvéseink szerint megfelelő színvonalon, gyermekeknek szóló tartalommal és formában.

PUBLICISZTIKA

ESSZÉ

Az elmúlt öt évben számos érdekes és jó esszét közöltünk vagy az adott témához kapcsolódva, vagy évszakhoz, alkalomhoz, olykor „csupán" fontossága okán közöltük. (Ilyen volt pl. Maruzs Éva írása „Élet a halál után" címmel.)

Összesen 46 szerző publikált esszét a legkülönfélébb témákban. Költők és prózaírók egyaránt. Becslés szerint közel 200 esszé látott napvilágot. A legtöbb esszét írták: Benke Mária, Györgypál Katalin, Krasznai Sándor, Kühne Katalin, Láng Miklós, Regényi Ildikó, T. Molnár Zsuzsanna. A magam részéről ezeket az esszéket különösen fontosnak tartom a lap szellemiségének nyíltabb kifejeződése szempontjából. Több szerzőnk kifejezetten a lap számára írja meg művét a témában, ami külön értéket ad neki (Antalfy István, Györgypál Katalin, Krasznai Sándor, Láng Miklós, Losonczi Léna, Pongrácz Zoltán, Regényi Ildikó, T. Molnár Zsuzsanna, olykor Dömök Elíz és mások). Sajnálatos módon írásbeli visszajelzés nem érkezik, így az ún. „viták" is (egyelőre?) megszűntek, az egyes cikkekről más vélemények legfeljebb csak szóban hangzanak el.

RIPORT, INTERJÚ

Minden egyes számban, minden témában közölhetjük Kő-Szabó Imre számunkra írt hosszabb, érdekes, sokszínű riportjait. Ez önmagában véve is hatalmas munka részéről! Nagy Zsófia riportját közöltük Szebeni Sándorral (08/2.), később Földesdy Gabriella „Magyarok Kanadában" címmel írt riportját (08/6.). Kő-Szabó Imre írt Kanizsa József költőről is, amit szintén ebben a rovatban közöltünk (09/5.)

BÚCSÚ

Már a rovatcím is szomorúságot sugall. Elbúcsúztunk emlékező írásokkal, versekkel Porubszky Ildikó költőtől (08/4.), Legányi Marianna költőtől (08/5.), dr. Gomola György művészeti írótól, költőtől (09/2), Vandulek Zsóka költőtől és prózaírótól (09/4.), Grgurics Istvántól (10/1.), Okányi Kiss Ferenc próza- és közírótól, költőtől (10/5.), legutóbb pedig Cecei-Horváth Tibor „kocsmai" költőtől és mecénástól (12/1.).

VALLOMÁS, (VISSZA)EMLÉKEZÉS, TÖRTÉNELEM, MÚLTUNK(RÓL)

E rovatainkban is több figyelemreméltó írást olvashattunk. Így például Földeáki-Horváth Anna: „Véd- és dacszövetségben a Somlyó hegyen" (07/3.), Szántai Sándor: „Gyökerek, ágak" (07/3.), Krasznai Sándor: „Művészi-irodalmi tevékenységemről" – tanulságos! (08/2.), „Gondolatok Tüskés Tibor "Kézfogások" című írása kapcsán" Király Lajostól (08/3.).

Szintén Király Lajos vallomása „Amikor elbátortalanodik a költő" címmel saját magáról (09/2.), Kovács Sipos Márta „Mozaik" című vallomása (09/3. és 4.)

„Miért írok?" – kérdezte Okányi Kiss Ferenc (09/1.). „Szakmai életutam" címmel Soós Klára művészettörténész írt cikket (12/1.).

A Visszaemlékezés rovatban közöltük Ránki Katalin írását édesapjáról, Ránki György zeneszerzőről (07/4.) Vandulek Zsóka emlékezett Szabó Magdáról, az írónő halála kapcsán (08/1.) Okányi Kiss Ferenc emlékezett Aszódi Imrére (Irodalomtörténet c. rovatban 08/6.). Emlékeztünk Fodor András költőre (Fodor Andrásné és Király Lajos írásai, utóbbi „Irodalomtörténet és barátság" címmel, 09/4.).

(A Képzőművészet c. rovatban) Kanizsa József emlékezett Búza Barna szobrászművészre (11/1.).

Az Emlékezés c. rovatban saját magáról írt Dr. Tóber Ernő (10/3) „Visszapillantás" címmel.

Okányi Kiss Ferenc írt „Tájékozatlanság a múlt emlékeiről" címmel felhívó erejű cikket (09/1. és 2.), valamint Bem József életéről olvashattunk legutóbbi számunkban (Pintér Sándor, 12/1.). Közreadtuk P. Tófeji Valéria cikkét a kunok I. világtalálkozójáról (10/3.), és megemlékeztünk Regényi Ildikó részben személyes jellegű cikkével március 15-éről (11/1.).

KULTÚRTÖRTÉNET, VALLÁS –KULTÚRTÖRTÉNET

Itt közöltük Gazdag László cikkének befejező részét a tízparancsolatról (07/2. és 3.), valamint „A hellének, a latinok és a hatalom" c. cikksorozatát (07/4., 5., 6.). Később pedig a hellén-latin kultúrkörről olvashattuk írását (08/5., 6.), végül a sumérokról szóló művét (10/3. és 4.).

E rovatunkban még olvashattunk Pécsről mint Európa egyik kulturális fővárosáról (Regényi Ildikó, 10/5.), valamint a házsongárdi temetőről (07/5.) és Széchenyi Istvánról (10/6.) dr. Domonkos János tollából.

Vallás-kultúrtörténet rovatunkban érdekes cikk jelent meg a sámánizmusról (dr. Hunyadi Dalma, 09/5.).

FÓRUM, MAGUNKRÓL

Több cikket közölhettünk szervezetekről, együttesekről, klubéletről.
Így Bíró Endre könyve kapcsán jelent meg írás a 07/6. számban; Váradi Edit írt a Kézfogás Énekegyüttesről (uott), Udvarhelyi András a Csepeli Tamási Lajos Olvasó Munkás Klubról (08/2.), Körmendi Gitta a VA-KU-KÖR-ről (uott), Kanizsa József a Krúdy Kör egyik estjéről (uott), a könyvhétről Okányi Kiss Ferenc (08/4.), az Athéné Alkotó Körről Pataki Katalin (08/6.), az AKIOSZ-ról a Kristály antológia (2007) ürügyén Okányi Kiss Ferenc (09/1.), a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köréről Kovács I. József (09/3.), a Szegedi Irodalmi Kávéházról Tatár Rózsa (09/6.), a József Attila Klubról Ódor Katalin (10/1.), a 12. Debreceni Simonyi Napokról Krasznai Sándor (10/4.), egy polgári házról Szegeden (Szilágyi Árpádéról) Kanizsa József (11/4.) és az Élhető Világ Irodalmi Kör első évéről írt Regényi Ildikó (12/1.).

A Magunkról c. rovatban egyetlen cikk jelent meg „A KLÁRIS elmúlt öt évé"-ről (Györgypál Katalin, 07/2.) Témájában részben ide tartozik az 1994-től évente, áprilisban odaítélt Kláris-díjak közzététele a júniusi számokban.

KÉPZŐMŰVÉSZET, MŰVÉSZETTÖRTÉNET, FOTÓMŰVÉSZET, ILLUSZTRÁCIÓK

Bár nem minden számban, de rendszeresen közöltünk képzőművészettel kapcsolatos cikkeket. Több kiállításról, a Kláris hasábjairól is ismert művészekről írt Okányi Kiss Ferenc (Csillagné LőZsuról 07/3., Forintos Annáról 07/6., Pongrácz Zoltánról 08/1., Bor István Ivánra emlékezett 08/2.), Tárkányi Imre Fenyves Mária Annunziátáról (08/4.), Udvarhelyi András Kürti Zoltánról (08/5.), Feledy Balázs Keresztes Zsuzsáról (08/6.), Simon M. Veronikáról Enyedi Béla (09/1.), Koncz Etáról Losonci Miklós (09/4.). Láng Miklós a balatoni festőkről emlékezett meg (08/3.), Szénási Mihály és Kanizsa József Búza Barnáról (09/4. és 10/5.).

Olvashattunk még többek között Paál Lászlóról (Fenyves Mária Annunziata, 09/5.), a Rudnay Társaság kiállításáról is (A. Bak Péter, 10/3.). Érdekes írás volt Simon M. Veronika elemzése is saját képéről (A Nő helye a világban, 10/2.). A Képzőművészet és színház c. rovatban Földesdy Gabriellától közöltünk cikket (Mensáros László fejszobra, 11/3.). Fotóművészet rovatunkban pedig Kiss Sándor írt a fotográfiáról (09/5.).

A Művészettörténet rovatban „A reneszánsz zsákutca" címmel közölhettük Gazdag László írását (09/4. és 5.).

Az elmúlt 5 év 30 számában számonként mintegy 10 illusztrációt tettünk közzé, jórészt festmények fekete-fehér reprodukcióit, de számos felvételt (fotót) is. Rendszeresen közlünk műveket többek között az alábbi művészektől: Barna András, Buczkó Imre, Csillagné Lőrincz Zsuzsa, Forintos Anna, Gara Gizella, Kertai Tibor, Koncz Eta, Kürti Zoltán, Pongrácz Zoltán, Szabados István, Szabolcsi Erzsébet, Szénási Mihály, Sz. Ferincz Mária, V. Horváth Anna, Vörös Ferenc, V. Törös Borbála.

FILMMŰVÉSZET, FILMTÖRTÉNET

Nemes Károly magas színvonalú írásait rendszeresen közölhetjük lapunkban. Számos említésre méltó cikke jelent meg nálunk, így pl. „Néhány szó a tragikomédiáról" (07/3.), a magyar játékfilmekről 2006-2007 (07/4), Berkes Ildikóval közösen a 2007-es magyar filmekről (08/1. és 2.), hasonlóan 2008 magyar filmművészetéről (09/2.), „Miről szól a film?" (Nemes, 08/4). „Ellentmondás-konfliktus-film" (Nemes, 10/5.), szintén érdekes cikk a „Filmek vasárnapról" (Nemes, 11/2.) is.

Földesdy Gabriellától közöltük a „Katyn"-t (08/4.) és a „Játékfilm Márairól"-t (10/2.). Kicsit összefoglaló jellegű, hosszabb cikke volt Nemes Károlynak „A valami és a semmi megteremtése filmen" című (11/4., 5. és 6.).

A 10/5. számtól közöltük Tárkányi Imre filmtörténeti sorozatát az 1945 utáni magyar filmekről („Valahol Európában" címmel).

FILOZÓFIA-ÉLETMÓD, SZOCIOLÓGIA, ERKÖLCS

E témákban mindössze három írást olvashattunk: Csillag László: „Elmélkedések" (07/2.) című érdekes, vallomás-szerű írását, amit titkos várakozásunkkal ellentétben nem követett más szerző; Árpás Rózsa: „A "szingliség" és ami e kifejezés mögött van" (08/1.) című aktuális tanulmányát és Rozmaring Lajos: „Felelősség – felelőtlenség?" (08/1.) címmel közreadott tanulságos írását.

ZENEMŰVÉSZET terén kevés cikk jelent meg. Bátfai Judit két fiatal diplomahangversenyéről írt (08/4.), Fenyves Mária Annunziata Felix Mendelsshonról (09/3); a Pomázi Ifjúsági Fúvószenekarról (09/6) és egy hangversenyről a Thália Színházban (a Zeneakadémia átmeneti bezárása okán, 11/2.) pedig Stancsics Erzsébet.

IRODALOMELMÉLET, KÖLTÉSZET, IRODALOMTÖRTÉNET

Irodalomelmélet terén a fiatal Kántás Balázs írását közölhettük (Celan vers elemzése, 10/5.), Mészáros Ferenc pedig Király Lajos egy versét elemezte (uott). Az Irodalomtörténet c. rovatban jelent meg szintén Kántás Balázs cikke Paul Celan nyelvszemléletéről (10/3.), valamint Dénes Mónika: „A 42. zsoltár és parafrázisai" (08/2.) című cikke.

A Költészet rovatban közöltük Horányi Árpád írását a varsói szláv költészeti fesztiválról (11/2.).

Irodalomtörténet terén hosszú a lista. Elsősorban Téglás Tivadar magas színvonalú, általában hosszabb lélegzetű cikkei, cikksorozatai jellemezték e rovatunkat. Hemingway, Mark Twain, Jack London, Cooper, Kipling (07/2. 3, 5., 08/2., 4.); a romantikus történelmi regény sorozat Jósikával kezdődően, aztán Jókai, Mikszáth, Gárdonyi Géza, Kemény Zsigmond, Herczeg Ferenc (09/1-től 11/3. számig). Olvashattunk „Emléksorok"-at „centenáriumra" (Nyugat, 08/1.), a Szinbád 100. születésnapjára írt cikkét (11/4.), Szemere Miklós és az irodalom összefüggéséről (11/5.), mesélő házakról Jókai életéből (11/6.) és a Himnuszról ( 11/2.) is.

A Nyugat száz évéről szintén hosszabb cikk Okányi Kiss Ferenctől is megjelent (08/3.).

Földesdy Gabriella drámák és sorsfordulók című érdekes tanulmányával mutatkozott be nálunk (07/3., 4. és 5.).

A 08/5. számban különösen sok témájú irodalomtörténeti cikk jelent meg (Király Lajos írt a költő Hemingwayről, Téglás Tivadar Móriczról, Földesdy Gabriella Babitsról, Okányi Kiss Ferenc Sík Sándorról, Udvarhelyi András Nádas Péter „Párhuzamos történetek" c. könyvéről).

József Attiláról több cikkünk is megjelent. „József Attiláról, szabadon" címmel Okányi Kiss Ferenc hosszabb lélegzetű tanulmánya (07/2. és 3.), a 09/2. számunkban hárman is írtak J. A.-ról (Krasznai Sándor, Téglás-Hajós Éva és Földesdy Gabriella). Hunyadi Dalmától közöltünk (részben vitatható) cikket Poe és J. A. párhuzama témában (10/2.)

Szécsi Margittal Téglás-Hajós Éva foglalkozott (08/6.), Krúdyval Kún István (08/4.) és Pekár István (10/5.), Ignácz Rózsával Földesdy Gabriella (09/6.). Wass Albertről Udvarhelyi András és Földesdy Gabriella (08/3.) cikkeit olvashattuk. Radnóti Miklósra emlékeztünk a 09/5. számunkban (Okányi Kiss Ferenc és Téglás-Hajós Éva).

Több szempontból érdekes írás volt „A tündér mint magyar népmese motívum" című cikkünk is (Hunyadi Dalma, 09/4.), valamint Földesdy Gabriella: „Mire jó a mese?" című írása (11/4.).

KORTÁRS KÖLTŐK / KÖLTŐ KORTÁRSAINK / KORTÁRSAINK

Talán a felsorolás önmagában is érdekes lehet: Antalfy Istvánról Kanizsa József (09/5.), Barcs Jánosról Halász Imre (07/6.), Cahour, Michelről Király Lajos (09/5.), Drégely Istvánról Király Lajos (10/1.), Fa Edéről Király Lajos (09/6.), Fekete Szabolcsról Níedermayer Anna (09/1.), Halász Imréről Barcs János (07/6.), Kaiser Lászlóról Sz. Tóth Gyula (10/3.), Kanizsa Józsefről dr. Varga József (07/6.), Király Lajosról Zászlós Levente (10/2.), Lator Lászlóról Király Lajos (09/1.), Lengyel Gézáról Udvarhelyi András és Halász Imre (08/2.) írt. Kiemelném még Király Lajos terjedelmesebb cikkét „Találkozás Lator László Kossuth-díjas költővel" címmel (09/1.). Ugyanitt szerepel Níedermayer Anna írása a még egészen fiatal Fekete Szabolcsról.

ELEMZÉS, KÖNYVESPOLC

Elemzés c. rovatban összesen két írás jelent meg: Földesdy Gabriella elemezte sokrétűen „A kis herceg"-et (11/6.), Fetykó Judit pedig Sipos Lajos könyve kapcsán Babits Mihály sorsát (11/6 és 12/1.).

Könyvespolc rovatunk folyamatos és viszonylag egyenletes.

A 30 számban összesen 112 könyvismertetést, kritikát közöltünk. Ebből az URÁNUSZ Kiadóé mindössze 31. Műfajok szerint a 112 könyvismertetés így alakult: verseskötet 53, prózakötet (szépirodalom és tanulmány együtt) 41, vers- és prózakötet 6, vers és rajz 1, antológiák, évkönyv 8, gyermekkönyv 3. Recenziót 40 szerzőnk írt: Györgypál Katalin (28), Tárkányi Imre (15), Stancsics Erzsébet (15), Szebeni Sándor (10), Udvarhelyi András (10), Király Lajos (7), Földesdy Gabriella (6), Illyés Terézia (6), Lengyel Géza (3), Antalfy István (3), Níedermayer Anna (versben is, 3), Kő-Szabó Imre (3), Krasznai Sándor (2), Gondos Gyula (2), Láng Miklós (2), Halász Imre (2). A további 24 szerző egy-egy könyvet ismertetett, pl. dr. Csermely Tibor, Kovácsné Sipos Márta, Téglás Tivadar, Tüskés Gábor.

Néhány könyv esetében több recenzió is készült, így: Györgypál Katalin: Szóvarázs (3) (08/2.), Kincseim, morzsáim, emlékeim (6) (08/5.), Lépésről lépésre (4) (09/2.), Röpte percek (4) (10/4.), Kortalan lélek (2) (11/1.), Halk remény (3) (11/5.), Király Lajos: Hittem, amit tettem (3) (08/2.), Három történet és tíz vers (3) (08/6.), „Szeress pokol s menny tüzével" (3) (10/4.), Stancsics Erzsébet: Szem-látomás (3) (08/4.).

A 112 recenzió között nehéz válogatni. Néhányat mégis kiemelnék, a megjelenés sorrendjében: Gondos Gyulától Prosszer G. Júlia: NAXOS trilógiájáról (07/3.), Szebeni Sándortól Losonczi Léna: A Kármeltől a Hórebig (versek, 08/1.), Tárkányi Imrétől Györgypál Katalintól és Riersch Zoltántól Király Lajos: Hittem, amit tettem (08/2.), Györgypál Katalintól Gondos Gyula: A zengő labirinth (09/2.), Mészáros Ferenctől Király Lajos: Galagonyás dűlő (09/3.), Gondos Gyulától Halász Imre: Mintha a világ (09/5.), Földesdy Gabriellától Bryan Cartledge: Mindhalálig Trianon! (09/5.), Téglás Tivadartól Király Lajos: „Szeress pokol s menny tüzével" (10/4.), Szebeni Sándortól Györgypál Katalin: Röpte percek (10/4.), Udvarhelyi Andrástól Stancsics Erzsébet: Át-hallás (11/1.), Földesdy Gabriellától Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz (11/5.).

Az antológiák (8) közül a fele vidéki kör, szervezet munkája (Győr, Badacsonytördemic, Kecskemét, Szigethalom).

SZÍNHÁZI KÖRKÉP, SZÍNHÁZ, SZÍNHÁZTÖRTÉNET

Összesen 24 színházban vagy fesztiválon (játékon) jártunk, közülük vidéki Miskolc (és a Nemzetközi Operafesztivál), Szolnok, Nyíregyháza, Szeged(i Szabadtéri Játékok) és Veszprém. Önmagában ennek is örülünk.

Összesen 122 kritikát közöltünk. Ebből Karinthy Színház 17, Budaörsi Játékszín 14, Vígszínház 12, József Attila Színház 12, Magyar Színház 11, Nemzeti Színház 9, Új Színház 7, Miskolci Nemzeti Színház(ról) 6+1, Evangélium Színház 5, Radnóti Színház 5, Pesti Színház 5, Játékszín 3, Operettszínház 3, Örkény István Színház 2, Szolnoki Szigligeti Színház 2, RS9, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, Budapesti Kamaraszínház, Piccolo Teatro, Thália, Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, Katona József Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok, Veszprémi Petőfi Színház 1-1. Az arányok fenti alakulásának nyilvánvalóan több oka van, kapcsolattól a bemutatószám alakulásáig sokféle.

Ismertetést, kritikát 15-en írtak, összesen 128-at – néhány előadásról tehát több kritikát is közöltünk. A névsor így alakul: Földesdy Gabriella 32, Tárkányi Imre 32, Stancsics Erzsébet 16, B. Szalay Károly 15, Szádváry Gyuláné (Miskolc) 8, Salamon Ezsébet 8, Okányi Kiss Ferenc 6, Hoffmann Katalin 2, Kő-Szabó Imre 2, Barabás Tilda, Tárkányi Tímea, Regényi Ildikó, Kanizsa József, Balázsi Judit, Györgypál Katalin 1-1.

Színháztörténet rovatban közöltük Székely Mendel Melinda: „Magyar színházalapítási kísérletek az Amerikai Egyesült Államokban" című figyelemreméltó tanulmányát (11/2., 3. és 4.). Részben ide tartozik Földesdy Gabriella említett hosszabb cikke („Drámák és sorsfordulók" az Irodalomtörténet c. rovatból) is.

SZÍNÉSZKORTÁRSAINK, SZÍNÉSZPORTRÉK – A MÚLTBÓL

Tárkányi Imre jegyzi változatlanul a rovatot tömör áttekintő írásaival. 2007-ben folytatta Színészkortársaink sorozatát, majd a 08/1. számtól a múlt nagy színésznőiről és színészeiről olvashattunk minden számban.

AFORIZMÁK

Mindegyik számban találhatunk aforizmákat, gondolatokat, lehetőség szerint az adott témához, közölt műhöz tartalmilag kapcsolódva. Aforizma szerzőink voltak: Antalfy István, Bátfai Judit, Bodó Csiba Gizella, Dobrosi Andrea, Gajárszky Magdolna, Gál Tamás, Halász István, Hitka Anita Dévi, Hollósi Tóth Klára, H. Tóth Maja, Lelkes Miklós.

Hitka Anita Dévi teljesítménye e műfajban köztudottan kiemelkedő. Olvasva ezeket, talán egy pillanatig elgondolkodunk egyik-másik igazságtartalmán.

KÖZLEMÉNYEK, FELHÍVÁSOK, HÍREK

Itt olvashatunk az URÁNUSZ Kiadó működéséről, kiadott könyveiről – közöttük évente KLÁRIS antológiák, alkalmanként Kláris könyvek –, készülő antológiákról, szerzőink esetleges névváltoztatásáról; olykor helyesbítéseket teszünk közzé, júniusi számainkban pedig KLÁRIS-díjazottjaink névsorát.

Átmenetileg létezett szerény honlapunk is, a jövőben új tartalommal és formában gondoljuk létrehozni és fenntartani.

„KLÁRIS-KÖR" – Élhető Világ Irodalmi Kör

A felolvasó esteket (nem hivatalos nevén Kláris Kör) még az Almássy téri Szabadidő Központban tarthattuk 2007-ben, 2008 januárjától az Erzsébetvárosi Közösségi Házban folytattuk, 2009 őszétől pedig már a József Attila Klubban szerveztük. A felolvasó estek ilyen formában megszűntek 2011 január végén.

2011 februárjától szintén még a József Attila Klubban indult el az Élhető Világ Irodalmi Kör tevékenysége másféle szervezésben, a Kláris antológia ’11 bemutatóját azonban novemberben már a Rátkai Klubban tartottuk, 2011 decemberétől pedig a Kör a Fáklya Klubban működik.

ÖSSZEGZÉS –TERVEINK

Ekkora anyagot áttekintve sem könnyű összegezni. A társadalmi kérdések, problémák közvetlenebb tárgyalása szembeötlő talán, másik oldalról pedig az esszék (rövid tanulmányok az adott témához kapcsolódóan) és az irodalomtudományi írások számának és mélységének növekedése. A terjedelem (átmeneti) növelése lehetővé tette hosszabb elemző írások közlését, fennáll azonban az a veszély, hogy terjedelmük miatt kevésbé közérdekű jelleggel bírnak. Megtalálni az egyensúlyt elég nehéz feladat; olykor sorozatok közlésével, illetve egy-egy cikk több részletben való közlésével igyekszünk áthidalni a terjedelmi kötöttségeket.

A jövőben hasonló színvonalon szeretnénk megjelentetni a lapot. Ehhez át kell gondolni, milyen rovatokat részesítsünk előnyben. A nem szépirodalom területén úgy tűnik, továbbra is az esszék, az irodalomtudományok, a könyvelemzések lehetnek kiemeltebbek, valamint a színház rovatunk megerősítése. Magas színvonalú írásokat azonban bármely témában szívesen megjelentetünk ezután is.

Élőbb kapcsolat újólagos kialakulása is kívánatos lehetne a lap hasábjain, azt azonban nehéz befolyásolni, íródnak-e hozzászólások, esetleges ellenvélemények egy-egy megjelent cikkel kapcsolatban.

A megjelent versek aránya egyelőre változatlan, úgy látjuk azonban, hogy mennyiségét tekintve talán kevesebb vers érkezik közlésre. Érdeklődve várjuk a tendenciák esetleges változását, alakulását a műfajok terén is.

A közeljövő tervei között szerepel egy élő honlap kialakítása is, ami ma már nem csak a fiataloké.

dr. Györgypál Katalin
alapító-főszerkesztő
Megjelent: Kláris, 2012/2.

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©