Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

JEKYLL ÉS HYDE

Operettszínház

A többszörös Grammy- és Tony-díjra jelölt Frank Wildhorn és a kétszeres Oscar- és Grammy-díjas Leslie Bricusse műve 1990-ben indult el világhódító útjára, és számos feldolgozásban, számtalan színpadon aratott sikert. Minden idők egyik legnépszerűbb musicalje. 2001-ben már játszotta a Budapesti Operettszínház, tehát nem ősbemutatóról van szó. Sőt, maga a történet a 19. század második felében játszódik Londonban, a zene (musical) a 20. században szegődött hozzá, és hozta meg a sikert a darabnak. Zenéjét Kim Scharnberg hangszerelte, átdolgozta Jason Howland.

Horror, kaland, gyilkosság, káosz, mély érzelmek, valamelyes filozófia és önfeláldozás: mindez egy pörgő, szenvedélyes és lenyűgözően látványos produkcióban. Az előadás rendezője Vincze Balázs. Ford. Orbán János Dénes, a magyar dalszövegeket Valla Attila írta.

A szerzők rátaláltak egy olyan témára, amely azonnal megfogja a jó szándékú, zenés színházba járó nézőket, és maga mellé állítja belső izgalmukat, hiszen az emberi jellem megjavításának ügyéről van szó, a gonoszság kipusztításáról társadalmunkban. A cél nemes, bár naiv, és erősen idealizált formában kap helyet az énekes produkcióban.

Az alaptörténet a darabbeli dr. Henry Jekyll biokémikus (orvos?) alapgondolatára épül: az emberben két szellem uralkodik, a jónak és a gonosznak valamilyen aránya. Jekyll azon dolgozik, hogy a gonosz tűnjön el az emberből, és maradjon benne csak a jó. A kísérlethez nincs alany, ezért a tudós saját magán kénytelen kipróbálni a maga által előállított szert. Mindezt megelőzi saját apjának elmebetegsége, akit szeretne meggyógyítani, illetve a Szt. Júdás Kórház elnöki testülete előtt is érvel a kísérlet engedélyezéséért, de nem ér el eredményt. A testület leszavazza a javaslatot, egyedül az igazgató tartózkodik, mert lánya, Emma, menyasszonya dr. Jekyllnek.

Az első felvonásban megismerjük a fiatal szerelmespárt, akik egymással véd-, és dacszövetséget kötnek, mindent együtt csinálnak, egymásban bíznak, akármi történik. Csakhogy Jekyll ezt nagyon hamar felrúgja, hisz megtörténik a tragédia: saját maga lesz a kísérleti alany, befecskendezi a szert az ereibe, és a következmények miatt mindenkit ki kell zárnia az eseményekből. A varázsszer bosszút áll létrehozóján: kettős énje keletkezik, aminek következtében egy testben két ellentétes lélek lakik a továbbiakban, egyre kisebb mértékben marad benne a világjavító Jekyll, és egyre nagyobb mértékben hatalmasodik el benne a gonosz Edward Hyde. Utóbbi gyűlöli embertársait, és sorban pusztítja el azon ismerőseit, akikkel korábban (Jekyllként) problémája volt.

A második rész egy kétségbeesett hajsza, Jekyllnek Hyde gaztetteit megakadályozandó törekvéseit kísérhetjük nyomon, míg Hyde tovább gyilkolja ellenségeit, sőt elköveti a legaljasabb gaztettét is, megöli Lucyt, a jó szándékú, becsületes prostituáltat, aki éppen Jekyll segítségével akart volna kimenekülni szorító helyzetéből. A helyzet válságos, az idő sürget, végre megszületik az ellenszérum, és már azt hisszük, hogy minden jól végződik, a gonosz Edward Hyde eltűnik a porondról, a szerelmes pár most már házasságot köt és boldogan élnek, amíg meg nem halnak…

Azonban a szerzők nem szokványosan boldog befejezést akartak, kissé megcsavarták a történetet. A gonosz legyőzése már csak újabb emberáldozat bevetésével sikerülhet, és ez maga a főhős. Átlép egy másik dimenzióba, így mentve meg az emberiséget és a maga lelkét a további szörnyűségektől.

A színpadra állítás profi módon történt, ahogy ezt már megszokhattuk az Operettszínház utóbbi évekbeli műsorát tekintve. A színpad lehetőségeinek kihasználása, az irányítható díszletelemek, a hagyományos szobabelsők illúziókeltő megtartása az előadás sikerét szolgálják (Cziegler Balázs), ahogy az elegáns, jól szabott jelmezek is vonzóak (Fekete Kata). Kellő dinamikával mozgatják a helyszíneket, táncosokat, és még így is három teljes óra a játékidő. Különösen az első felvonást érezzük túl hosszúnak, pedig csak a történet szövevényes és kanyargós volta az, amiből végképp nem lehet semmit elhagyni.

Hármas szereposztással játsszák a darabot. A címszereplő megformálásához az énekes színésznek plusz energiákat kell mozgósítania. Homonnay Zsolt (Jekyll/Hyde) mindezt kiválóan csinálja, testének furcsa mozgásával, hajának kibontásával és elváltoztatott hanggal jelzi gonoszabbik lényét. Füredi Nikolett (Lucy) finom, érzékeny lelki és testi alkatú örömlányt hoz színpadra, Dancs Annamari (Emma) a mesebeli szép és jóságos, sőt hűséges lányt, aki még az utolsó utáni pillanatban is menti a vőlegényét. Fontos szerep jut a két apának, Földes Tamás (Emma apja) és Jantyik Csaba (Jekyll apja), valamint szinte főszerep a Mészáros Árpád Zsolt (John Utterson) által játszott ügyvédnek, illetve barátnak. Prescsák Zita (Lady Beaconsfield) jól hozta az ellenszenves, kellemetlenkedő idős hölgy figuráját. További szereplők: Magócs Ottó (püspök), Németh Attila (Savage), Gömöri András Máté (Simon Stride), György-Rózsa Sándor (Pók), Balogh Bodor Attila (komornyik), Csuha Lajos (tábornok), Benedekffy Katalin ( Nellie).

A színház Zenekara és Musical Együttese kiválóan játszottak, Oberfrank Péter vezényelt. Karigazgató: Tassonyi Zsolt, koreográfus-asszisztens: Kapitány Dorottya, rendezőasszisztens: Tucker András, jelmezkivitelező: Veréb Dia, játékmester: Angyal Márta, világítás: Dreiszker József, vizuális hatások: Somfai Péter, koreográfusok: Apáti Bence, Lénárt Gábor, zenei munkatársak: Mihlics János, Szekeres László, Tassonyi Zsolt. Hangmérnök: Sándi Balázs.

Megtekintett előadás: 2022. május 27.

Budapest, 2022. június 1.

Földesdy Gabriella


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©