Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

KARAMAZOV TESTVÉREK

Kaposvári Csiky Gergely Színház

Dosztojevszkij nagyregényei színpadra kívánkoznak, számos adaptációt láthattunk már eddig is magyar színpadokon, ráadásul a világszínház érdeklődésének középpontjában mintha egyre nagyobb teret kapnának az író által a regényben feltett társadalmi, etikai, filozófiai és vallási kérdések.

A mintegy kilencszáz oldalnyi regényt a darab rendezője, Szabó K. István adaptálta színpadra. A rendezés nagyjából megtartotta a 19. századi kereteket, nem helyezte a történetet a mi korunkba, mégsem hagyományőrző. Többek között a szereplők egyike, másika mikrofont vesz a kezébe, és abba énekel vagy mond valami fontosat. Ennél meglepőbb jelenség, hogy az apa és a Sztarec haláluk után is élő figuraként jelennek meg lényegre törő szerepben, Szmergyakov pedig a hatalmas csillárba fészkelve mondja el vallomását apjának meggyilkolásáról.

Horesnyi Balázs díszlete tiszteletet parancsolóan komoly. Mindkét rész az ortodox templombelső tereit mutatja, az elsőben szerényebb berendezéssel, a Sztarecnek külön fülkével, míg a másodikban káprázatos látvány tárul elénk, a díszlet falai ortodox szent iratok szövegeit tartalmazzák arany háttérrel. A ruhák, a kellékek oroszosak, korabeli viseleteket imitálnak (jelmez: Rátkai Erzsébet).

Amikor még el sem kezdődik az előadás, a Sztarec (Verebes István mv.) már bent ül a „fülkéjében”, Aljosa (Törő Gergely Zsolt) térdeplőn imádkozik, majd lassan beszivárognak a többiek, az inkvizítor (Hunyadkürti György), Iván (Fándly Csaba), az apa (Szalma Tamás), Szmergyakov (Benedek Dániel), végül Dmitrij (Mészáros Tibor) megérkezésével megkezdődik az előadás.

A tét óriási, mivel Dosztojevszkij komplex társadalomképet ábrázol a regényben, meseszerű, ahogy a három törvényes fiúban az orosz jövő három lehetséges útját vázolja, a törvénytelenben pedig a nyers ösztönlényt, aki gonosz, a jóra képtelen, bosszút áll, majd magát pusztítja. Az önző apa képviseli a tékozló országot, amely nem képes pozitív jövőképet adni bizakodásra termett fiataljainak. Szinte hihetetlen, hogy az író negyven évvel a bolsevikok uralomra jutása előtt, és több mint száz évvel a klasszikus családmodell szétesése előtt pontosan jelzi a szomorú látleletet. Éppen a megtartó közösségek és a szerető családi környezet lenne az, amely biztos hátteret adhat az egyre súlyosbodó belső és külső konfliktusok kezelésére. De nem nyújt segítséget a kolostor hűvös magánya, sem a lezüllött morál, az erősödő ateista világkép, amely csak az anyagi javakban képes a boldogulást elképzelni. A regényben vázolt szétesést kellene a színpadra átvinni.

Mondhatjuk, a lehetetlen megkísértéséről van szó. Ezt a regényt úgy érdemes megálmodni, hogy a néző ne csak a „ki ölte meg Fjodor Karamazovot?” kérdésre kapjon választ, hanem katarzis által élje át a szereplők lelkiismereti vívódásait, választott életútjukat. Sajnos, a katarzis ezúttal elmaradt, ahogy 2015-ben a Radnóti Színház előadásában (rend. Valló Péter) sem volt benne részünk. A kaposvári előadás eljuthatott volna az áhított megtisztulásig, ha jobban koncentrál a lényegre.

A rendezői elképzelés nem világos a néző számára. A családi viszonyulások sem egyértelműek, nehéz kibogozni Dmitrijnek és apjának Grusenykához (Szvetnyik Kata mv.) fűződő viszonyát, és Katyerina Ivanovna (Varga Zsuzsa) iránti érzelmeit. Nem világos, mi a szerepe a darabban az inkvizítornak, aki céltalanul jár fel és alá, miért énekelnek időnként a szituációhoz nem illő dalokat a mikrofonba, Iván Karamazov ördöggel való vitáját miért önmagával folytatja le, nem egy külső lénnyel. Persze ezt is lehet, ám nézőként nehéz mindezt követni, de leginkább felfogni a szöveget, mert a halk, és kevéssé artikulált beszéd nem jut el a nézőtér közepéig sem. Ezt éljük át a nagyjelenetté összpontosuló apagyilkos monológja alatt, amikor a törvénytelen fiú Ivánt vádolja felbujtóként, és nehezen érteni a Sztarecet játszó Verebes István beszédét is. Másrészt felemelő jelenet a Sztarec halála, megjelenésekor hosszú fehér ingben mondja el nekünk, nézőknek szóló mondanivalóját az ártatlanság elvesztéséről, bűnbeesésről, korunk romlottságáról. A mellette álló gyermek közben beleharap egy almába. Az alma-szimbólum az előadás felemelő, látványos (és érthető) szimbóluma. Aljosa kezében szintén megjelenik az alma, ő nem harap belé, míg Dmitrij habzsolja, homlokán széttrancsírozza a nála lévő almát. Ezek az est lírai szépségű pillanatai.

Az előadás központi alakja az öreg Karamazov élveteg, önző, fiait megnyomorító figurája. Szalma Tamás hitelesen hozza elénk, orgánuma is jó, de zavaró jelenség, hogy halála után bíróként tér vissza a darabban, mintha szelleme ítélkezne saját bíróság elé citált fián, Dmitrijen, akiben mindvégig megvolt az indulat a tettre, mégsem ő követte el. Mészáros Tibor nagy szenvedéllyel alakítja a robosztus, legtöbb sérelemmel bíró fiút. Törő Gergely Zsolt alkatra megfelel a szelíd, tisztalelkű Aljosának, színészileg még nem tudja megformálni, ahogy Benedek Dániel is adós marad a fattyú mivolt lelki összetevőinek árnyalt ábrázolásával. Fándly Csaba túl józan és közömbös Ivánként, nem hisszük el ördögi lelkivilágát, lázadását az isteni teremtett lét és világ ellen. Varga Zsuzsa az elhagyott menyasszony, és Szvetnyik Kata, a férfifaló Grusenyka szerepében inkább csak az impozáns díszlet egy-egy elemét jelenítik meg díszes, földig érő ruháikban. A színészi teljesítmény hiányossága a legtöbb esetben a darab színpadra adaptálásának statikusságából fakad, ezért sem tudnak élő figurákká válni.

A kaposvári Karamazov testvérek felemásra sikeredett, a rendkívül esztétikus előadás nem vált olyan megrázó eseménnyé, amilyen lehetett volna.

Dramaturg: Lőkös Ildikó, zeneszerző: Ovidiu Iloc, világítástervező: Memlaur Imre, szcenikai vezető: Szalai József, segédrendező: Bereczki Csilla.

Bemutató: 2022. február 25.

Megtekintett előadás: 2022. március 23.

Budapest, 2022. március 29.

   

                     Földesdy Gabriella

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©