Ez egy
lakásszínházi
produkció. A Spirit Színház ún.
nagyszínháza is kicsi, egy hosszúkás terem,
kicsi befogadóképességgel. Ám a Papírvirágokat
a színház melletti bérház harmadik
emeletén egy polgári lakás nappalijában
játsszák. Ez maga a játéktér, itt
ül a kisszámú, maximum 15--20 fős
közönség
is. A darabot Egon Wolff chilei
szerző [A szerző teljes neve: Egon Raúl
Wolff Grobler, 2016-ban, 90 éves korában halt meg]
írta, akinek ez a
pszichothrillere az 1970-es években Latin-Amerikában a
legnépszerűbb színházi
előadások közé tartozott.
Ha meglátjuk ezt a
műfaji megjelölést: pszichothriller, már
elkezdünk gyanakodni. Nagy a
valószínűsége, hogy nem lesz
vígjátéki befejezés. Tizenharmad magammal
egyszer
csak azt vesszük észre, elkezdődött a
játék.
Az 50 éves nő, Eva
lakásában játszódik a történet.
Eva hazaérkezik a vásárlásból, vele
jön egy
fiatal férfi, aki a fia lehetne. A fiú Sneci néven
mutatkozik be, kártyás
barátai üldözik, mert elnyerte a pénzüket.
Ha elkapják, megölik. Az ablakon át
meg is mutatja őket, lent várják a ház előtt,
ezért nem mer lemenni. Az asszony
megsajnálja, ételt, italt ad neki, kényezteti,
marasztalja éjszakára is. A fiú
viselkedésében számos gyanús
megnyilvánulást érezni. Például
időnként minden ok
nélkül remegni kezd a teste, főként a keze.
Aztán kijön rajta az
önbizalomhiány. Éva tegezi, ruhát vesz neki,
magához akarja emelni a fiút, de
ez nem sikerül, mert Sneci (valójában
Robertónak hívják) kisebbségi
érzése
folytán visszakozik mindentől, elutasít, hisztizik,
kitör, sajnáltatja magát,
vagy újságpapírból virágokat
formáz, ez a tevékenység
pótcselekvésnek tűnik.
Eva bajban van, és
ezt
érzi valahol a zsigereiben. Bár bevallottan azt sugallja,
hogy ő férjes
asszony, és csodás szerelmi élményei voltak
házassága elején, de minden
elragadtatott vallomása közben érezzük, hogy
borzasztóan magányos, nincs
senkije, egy kis üzletben dolgozik, estéi azonban
egyedül telnek, szerelem
nélkül, szomorúságban. Nem hallgat a belső
jelekre, nem veszi komolyan a fiú
simlisségét, sem gyilkos ösztöneit, azt a
züllöttséget, amibe belefér a
drogozás, a szerencsejáték, a hajléktalan
életmód, a parazita életmód. Az
asszony egy ilyen partnerre bízza magát, és
hívja be magához éjszakára a
férfit, amit az első alkalommal nem is használ ki.
Mi fontosabb vajon? A
mindenáron való párkapcsolat, vagy az élet
biztonsága? Eva számára úgy tűnik,
hogy a párkapcsolat iránti vágy legyőzi az
életösztönt. Sneci valójában több
esetben is megmutatja magát, csak össze kellene rakni a
mozaikokat. A fiú megöli
az asszony kalitkában élő papagáját,
és szemétbe dobja néhány
dísztárgyát
minden indok nélkül. Átalakítja a
lakást, átveszi az uralmat kettejük
kapcsolatában, és Eva mindezt tűri, mindenbe
beletörődik, mert szeretetre,
dédelgetésre, ölelésre vágyik. Ez meg
is történik, ám Sneci indulatai nem
nyugszanak le, egy vita hevében már nem tud uralkodni
magán.
A darabot Szitás
Barbara rendezte, és ő játssza
Eva szerepét is. Érezhető, hogy szívügye a
történet, mind a rendezés, mind a
színészi folyamat minden pillanata nyomon követhető
az ott ülők számára. A
színész közelsége nem enged meg semmi
lazulást, manírt, hazug gesztust. A
nappali mint játéktér, kibővül a belőle
nyíló előtérrel, ahol a hűtőszekrény,
valami konyhaféle található, és szerepet
játszik a nappaliból nyíló
hálószoba
is a jelzés szintjén. Szerepe fontos, még akkor
is, ha jelenet nem játszódik a
szomszéd szobában.
Sneci szerepét Kós Mátyás játssza.
Meggyőzően hozza azt
az idegbeteg attitűdöt, amelytől a normális ember
hideglelést kap, mert minden
porcikája elutasítja azt a pszichológiai uralmat,
amelyet ő alkalmaz a vele
korrekt módon viselkedő, nagylelkű, sőt szerető
társként fellépő befogadója
iránt.
A téma ismerősnek
tűnik, déjá vu érzés lepi
el a nézőt,
ezt már láttam valahol. Valóban, az 1970/80-as
évek irodalma, tv-játékai, sőt
sorozatai, játékfilmjei több oldalról
mutatták be a magány által
kiszolgáltatottá vált sorsok kisiklott vonathoz
hasonlatos pályáját.
Bemutató: 2021.
július 10.
Megtekintett
előadás: 2021. július 11.
Budapest, 2021.
július 16.
Megjelent a Kláris 21/6. számában.
Földesdy Gabriella
