Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

A NYUGAT CSÁSZÁRA

Pesti Színház

Hazánkban kevéssé ismert John Millington Synge (1871-1909) ír drámaíró munkássága, és általában is kevés szó esik az ír szigetország történelmi és irodalmi sajátosságairól. Az írek évszázadokat küzdöttek függetlenségükért (ebben sok hasonlóság van a magyarsággal), ám mire a 20. században elérték céljukat, elveszett saját nemzeti nyelvük (a kelta eredetű gael). Az ír származású írók angol nyelven váltak híressé, sok köztük világhírűvé (Swift, Joyce, Yeats, Shaw), a mindössze 38 évet élt Synge a tipikus zseni-sorsot élte meg: színdarabjai botrányosan buktak meg, a közönség és a kritika elítélte deheroizáló, realista ábrázolását, nem viselte el a valósággal való szembesülést, majd halála után piedesztálra emelte a korán elhunyt nagy írót.

Az eredeti művet (The playboy of the western world) 1907-ben mutatta be Dublinban az Abbay Theatre, szerzője tapsvihar helyett záptojásokat kapott, füttykoncertet és tüntetést ellene. Két év sem kellett, és elvitte a tüdőbaj. Sokáig nem játszották műveit, évtizedek múlva viszont bevonult az ír klasszikusok közé. Európa számára Brecht fedezte fel, amikor a Berliner Ensemble-ban sikerrel mutatta be az 1950-es években. Ez adta meg a lökést itthoni kiadásához, 1960-ban az Európa Könyvkiadó jelentette meg A nyugati világ bajnoka címmel, Ungvári Tamás fordításában.

A Pesti Színház most Rudolf Péter rendezésében hozta színre, az újrafordítás Hamvai Kornél munkája, a cím is hangzatosabb, nagyobb szabású. Éles ellentétben áll a cselekmény puritán, paraszti közegével, a mit sem sejtő néző sokáig gondolkodhat azon, mit takar ez a blikkfangos cím, amikor trágyaszagú szereplői rongyokban fetrengenek az ír kocsma sörrel, pálinkával locsolt padlóján.

Christy Mahon (ifj. Vidnyánszky Attila) apagyilkosnak mutatja be saját magát a színmű elején a kocsmában, s ezzel diadalt vív ki az ingerszegény környezetben, ahol ezért felnéznek rá, és különösen a lányok és az asszonyok kezdik imádni a messziről jött hőst. Minden nő beleszeret, különösen, amikor a helyi sportverseny számai közül is megnyeri az összeset. A falu özvegye, Mrs. Quin (Majsai-Nyilas Tünde) egyenesen felkínálkozik a fiúnak, pedig az anyja lehetne. Viszont a fiatal Pegeen (Waskovics Andrea), a kocsma életre való mindenese bele is szeret Christybe. Épp jó alkalom, hogy végleg kikosarazza a mulya, gyáva vőlegényét, Shawn-t (Gyöngyösi Zoltán), akit mindig is megvetett. Christy roppantul élvezi a sikert, eddig nem volt dolga lányokkal, most pedig agyonkényeztetik. Úgy érzi, végre megtalálta élete párját, akiről most már semmiképp nem akar lemondani. Az ifjú pár szemünk előtt csókolózik, majd kéri a részeg Michael Flahertytől (Hegedűs D. Géza), Pegeen apjától az áldást. Az esemény már-már népünneppé válik előttünk, amikor megjelenik az öreg Mahon, Christy apja (Kőszegi Ákos), átkozódva keresi a fiát, aki mihaszna, semmirekellő, nem dolgozik, és még baltával meg is sebesítette az apját.

Az események innentől fogva más irányt vesznek, apa és fiú fura módon találnak egymásra ebben a helyzetben, de közben az illúzió elszállt, a hazugság megmaradt, és a vélt hősből ügyetlenkedő, hazudozó és nagyzoló éretlen kamasz lett, aki már egyáltalán nem vonzó. A hangulat átcsap az ellenkező végletbe, visszaáll a régi rend a faluba, a kocsmába is, csak a csalódás lett eggyel több.

A mesés történetnek ez csak az első szintje. Készpénznek veszünk mindent, amit hallunk, látunk. Pedig mindez szatíra, gúnyirat, egyenes arculcsapása az ír mentalitásnak. Az író merészen mutatja be saját nemzetének azt a negatív tulajdonságát, amely délibábosan képes lelkesedni nem létező hősökért, magát tekinti a legkiválóbbnak, miközben sekélyes, hiú, önmagából kifordult lélekkel képzeli, hogy ő a legjobb, a legnagyobb, és győzhetetlen. Paródiát csinál Synge abból, ami övéinek szent és sérthetetlen. Csak azért, hogy szembesüljenek, megmutatja nekik, hogy kívülről nézve milyenek, végre igaz arcukat lássák (a főhős többször is magát nézi a tükörben öntelt elégedettséggel), de nem azt látják. Még a tragédia lehetősége is ott van a jelenetekben, de nem lesz tragédia, hanem mindenki meghasonlik önmagával.

A lepusztult kocsmai díszletet Bagossy Levente tervezte, a helyszínhez illő piszkos, rongyos, szedett-vedett ruhákból álló jelmezeket Kárpáti Enikő. Néhány egészen kiváló színészi alakítást láthattunk. Ifj. Vidnyánszky Attila ismét bemutathatta akrobatikus képességeit, gumilabdaként ütődött neki néhányszor a berendezésnek, kapott bal-, és jobbegyeneseket, hideget, meleget, de meg se kottyant neki. Magabiztosan mozog a színészet sok területén, talán csak a tiszta elégikus szerep áll tőle messze. Meglepetés volt Kőszegi Ákost az apa szerepében látni, az alakítás fizikai erőt is igényel, a színész ebben sem szenved hiányt. A csempészett whisky következményeitől joggal félő Hegedűs D. Géza remekül adta a dülöngélő részeges apát és kocsmatulajdonost. Az egyetlen női főszerep Waskovics Andreának jutott, uralta a helyzetet, félénk, vallási aggályok mögé bújó vőlegényét a történtek után sem hajlandó visszafogadni, szívből megveti a gyávát. További szereplők voltak: Gyöngyösi Zoltán (Shawn), Majsai-Nyilas Tünde (Mrs. Quin), Karácsonyi Zoltán (Philly), Gados Béla (Jimmy), Tar Renáta (Sara), Antóci Dorottya (Nelly), Márkus Luca (Susan), a helybeli mulatozó közönség tagjai: Kóbor Balázs, Nánási Attila, Szabó Szása, Sztrehárszki László, Tárnok Csaba, Turzai Zsombor, Varga Nándor.

Zene: Mester Dávid, zenei munkatárs: Farkas Bence, dramaturg: Fabacsovics Lili, világítás: Pető József, a rendező munkatársa: Patkós Gergő, Szilágyi Brigitta.

Bemutató előadás: 2020. február 28.

Megtekintett előadás: 2020. október 18.

Budapest, 2020. október 19.

                
Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©