Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

EGY APRÓ KÉRÉS

Belvárosi Színház

Találó alcímet kapott a Belvárosi Színház legújabb bemutatója: Házastársi ping-pong. Stefan Vögel vígjátékában két házaspár gyürkőzik valós és kevésbé valós konfliktusokkal, amelyek alkalmasak arra, hogy kiderüljön, milyen szinten működik a házastársi kapcsolat, kiáll-e újabb próbát, vagy hamvába hull az egész. A németországi bemutatóról az a hír járja, hogy sikeres volt, a német közönség jól szórakozott a színpadi ping-pong játékon. Magyarra fordította: Zöldi Gergely, rendezte: Rába Roland.

A játékidő másfél óra, szünet nélkül. Gyanútlanok vagyunk, amikor a kezdő jelenetben Arnold (Debreczeny Csaba) lelkesülten beszél az általa és Tim barátja által tervezett toronyházról, amelynek makettje ott áll a színpad közepén. A kiváló épületet Párizs közepén fogják felépíteni a közeljövőben, Arnold boldog, és külföldön szórakozó munkatársát hívja, hogy azonnal jöjjön haza. Tim hazaérkezését azonban nem tudjuk megvárni, mert rendkívüli események jönnek közbe, amelyek felborítják a szereplő két házaspár közvetlen magánéletét, és legfőképp komfortérzését.

Hazajön Arnold felesége, Kathrin (Szávai Viktória). Orvosi rutinvizsgálatának eredményét finoman közli, e szerint veséje olyan rossz állapotban van, hogy átültetésre lenne szüksége. A károsodás feltehetően azzal a fejfájás elleni gyógyszerrel van összefüggésben, amit Kathrin már évek óta szed. A „gyilkos” tablettát Kathrin gyógyszerész barátnője, Diana (Járó Zsuzsa) írta fel az asszonynak. A hír átrendezi az aznap esti forgatókönyvet, ünnepelni akartak barátaikkal egy étteremben, most viszont a donor keresése kerül napirendre. Csak azonos vércsoportú egyén kerülhet szóba, aki egyik veséjét adhatja át, de ha kivárják a várólistát, kb. hat évet kell várni, amíg sorra kerülhet. Hamarosan eljutnak arra a pontra, amikor a férj, Arnold lenne a legjobb megoldás, hisz azonos vércsoportú, házastársként kézenfekvő az ő felajánlása. Csakhogy Arnold nem akar lemondani fél veséjéről, aggályos is, meg gyáva is, mindent kitalál, időt kér, majd méltatlankodik, egyszóval igen ellenszenvesen viselkedik, nem úgy, mint egy szerető férj, aki képes azonnal segíteni élete párján.

A helyzet még tovább bonyolódik, amikor megérkezik Diana és Götz (Mészáros Máté), a baráti házaspár, akik azonnal értesülnek a szomorú helyzetről annak ellenére, hogy Kathrin megtiltotta, hogy férje beszéljen erről nekik –, az ő hozzáállásuk árnyalja a képet. Közben még az is kiderül, hogy Diana éppen akkor volt „konferenciázni” Barcelonában, amikor Tim, a sokat utazgató üzlettárs is ott volt. Az újabb bonyodalom új helyzetet teremt, figyelmünket másfelé tereli, hogy később ismét visszatérjünk az eredeti „donor” problémához.

A „donor”- probléma az előadás másfél órájának erejéig hatással van az ott ülőkre. Végül is ez egy valós helyzet, bármikor előadódhat, hogy egyes szerveinket (vese, máj) még életünkben megosszuk közeli rokonunkkal. A kérés nem is olyan apró, egészségügyi kockázata van, házastárs esetén ez az ügy lehet akár vízválasztó esemény. Kiderülhet, hogy a szeretet, emberség, önfeláldozás lehetősége fennáll-e az ott ülő néző párjának esetében is. Érdemes eljátszani ezzel a gondolattal. Aztán úgyis elfelejtjük az egészet, ha nem kerül rá sor. Donor-ügy nélkül is értjük, hogy az előadás a házastársi kapcsolatokban gyakran előforduló hazugságokról, be nem vallott bűnökről szól, amelyek hosszú távon elmérgesítik a viszonyt, esetleg a kapcsolat felbomlásához vezetnek. Ez a „felhőtlen” vígjáték központi kérdése.

Gabor Mihac látványterve egy nappali szobabelsőt mutat, kisebb-nagyobb asztalokkal, néhány ülőalkalmatossággal, a toronyház makettjével a közepén, italok a kisasztalon, de a lényeget az impozáns kilátás mutatja a nagyvárosra, ahol a cselekmény játszódik. Panoráma poszter, előtte erkély, ahová ki is lehet menni pl. dohányozni (az előadásban nem valódi cigarettával). Ettől a posztertől lesz levegős a nappali, amely egyébként sivár és jellegtelen.

Az előadás a „cinkos humor”(kifejezés a szórólapról való) eszközével ér el hatást az ott ülőkre. Plusz kedveli a négy színészt, akik teljes mellszélességgel, és komolyan véve a bennfoglalt tartalmakat, szórakozzák végig a játékot. A leghálásabb szerep Szávai Viktóriáé, aki maradéktalanul hozza a cserfes asszonyt, alaposan túljár pipogya, jellemtelen férjén. Járó Zsuzsa hűtlen felesége is hiteles alakítás, és jó szerep. Nehezebb dolguk van a férfiaknak, mert míg Mészáros Máté megcsalt férje csak együttérzést vált ki belőlünk, maga a szerep pozitív előjelű. Debreczeny Csaba Arnold szerepét sajnos kicsit túljátssza, szánalmas, nevetséges, sokszor utálatos jelenség. Amolyan „nemszeretem” szerep ez, színészileg sem kedvelt. Sajnáljuk a színészt, s a figurát is minden tekintetben.

Megnézni, szórakozni, és levonni a tanulságot, másfél óra műve volt. A rendező munkatársa: Kovács Henrietta. Producer: Orlai Tibor.

Bemutató: 2020. február 19.

Megtekintett előadás: 2020. február 18.

Budapest, 2020. február 21.

Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©