Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

A KIRÁLY B-B-BESZÉDE. Barátság angol módra

József Attila Színház

Az Oscar-díjra összesen 12 kategóriában jelölt – négyet meg is kapott – film (A király beszéde) után nehéz lehet színdarabot rendezni. Igaz, a nagy sikerre való tekintettel a film forgatókönyvét David Seidler némileg átdolgozta színpadra, 2012-ben volt annak az ősbemutatója. Hazánkban is többször játszották már, most a József Attila Színházban láthatjuk Hargitai Iván rendezésében, Takácsy Gizella fordításában. Dramaturg: Szokolay Brigitta.

Úgy vélem, magát a filmet sokan ismerjük, ami a történelmi tényeken alapszik: az ausztrál beszédtechnika tanárhoz (Lional Logue, itt Mucsi Zoltán) bejelentkeznek „polgárként” a yorki herceg (Bertie – Fila Balázs) és felesége (Elisabeth – Szabó Gabi), mert a herceg, aki nem a trónörökös és nem is akar király lenni, erősen dadog. A helyzet megváltozásával azonban kényszerűen király lesz VI: György néven, és saját akarata mellett – eleget akar tenni kötelességeinek – a beszédtanár emberi ráhatásának segítségével (és a segítség elfogadásával) több hatásos rádióbeszédet tart a háború kirobbanásától kezdve, ami a nemzeti ellenállás szimbóluma lesz.

A színdarab több tekintetben eltér a filmtől. Talán a történelmi tényeknek nagyobb a szerepe, a külső fenyegetés egyértelműbb.

A hivatalos trónörökösnek, majd királynak, Davidnek (Előd Álmos) nem csak szerelmi téren vannak a királyi címmel összeegyeztethetetlen „ténykedései” és nemcsak „pökhendi” (itt kellően ellenszenves), hanem még Hitlerrel is szövetséget kötne, amúgy nem ért a politikához, és nem is érdekli; tehát többféle súlyos ok miatt mondatják le.

Lional belátja, hogy rossz színész, bár azért jött Londonba feleségével, hogy színészként érvényesüljön. Ez nem sikerül, a meghallgatásokon sorra kigúnyolják (ez némi humor forrása) és miután Bertie felmondta az órákat, már megvan a repülőjegyük vissza Ausztráliába (ami a feleség leghőbb vágya).

Nem szerepelnek gyerekek, Lional maga építi repülőmodelljeit (mivel Bertie mindig erre vágyott, ezért fontos).

A Canterbury érsek (Cosmo Lang – Schlanger András) maga megkoronáztatná magát, szívesen lenne ő király, ha már ennyire alkalmatlanok a „jelöltek”. Vehetjük ezt némi humornak is.

A két feleség (Myrtle – Szilágyi Katalin és Elisabeth) nem szimpatikusak egymásnak, főleg Lionel felesége ódzkodik az ilyen „magas” ismeretségtől, de Elisabeth is eléggé nyársat nyelt, joggal büszke régi angol nemes őseire, bár kedves is tud lenni.

Fontos a szerepe Winston Churchillnek is, Mihályfi Balázs alakítja, valamint az akkori brit  miniszterelnöknek, Stanley Baldwinnak, akit Chajnóczki Balázs kelt életre. A Rendező/Direktor (aki Lional meghallgatásait „hallgatja”), Blazsovszky Ákos.

David jövendőbelijét (Mrs. Wallis Simpson – Pethő-Tóth Brigitta) csak néhány percig láthatjuk.

Lionel módszeréről viszonylag keveset tudhatunk meg, a koronázás előtt kevés jelenetet láthatunk egyszerű rendelőjében. Hozzáállásáról – nem tisztel tekintélyt, a másikban is az embert látja – annál többet. A dadogást csak felszíni „tünetnek”-nek tartja, akár királyi családból jött Bertie, akár nem. Bertie nagyfokú önbizalomhiányát kellene csökkenteni ahhoz, hogy „emberibb” életet élhessen, ezt Bertie először nem is képes elfogadni. Önbizalmat senkinek nem lehet kívülről adni, azt csak saját maga tudja megszerezni, például az apai tekintéllyel – itt a már közben elhunyt V. György királlyal, illetve „árnyékával” (Ujréti László) – szemben is. Ebből az alávetettként megélt helyzetéből kell felemelkednie Bertie-nek ahhoz, hogy valóban olyan király lehessen, akinek tekintélye is van. Nemcsak számára jelent ez nagy küzdelmet, de Lionel számára is nehéz helyzet ez részben származása (nem fogadják el), részben szokatlan elvei miatt.

Bensőséges jelenet, amikor Bertie, apja halála után beszél végre múltbeli életéről Lionelnek. Feltehetően ez hozzájárul további fejlődéséhez, ha nem is látványosan és nem azonnal.

Már éppen csomagolnak, Lionel feladta színészi elképzeléseit is, amikor Bertie újra megjelenik a rendelőben, és végül Lionel elvállalja további segítését. Felesége nem örül, de vele marad.

Lionel és Bertie „párviadala” a koronázás előtt különösen erőteljes, mindkettő a maga igazát, világát, felfogását védi – látszólag, miközben Lionel eléri, hogy Bertie önbizalmát, elszántságát, akaratát saját maga hozza felszínre. Lionel igazi lezsersége (és talán az is, hogy nem Angliában nőtt fel) kell ahhoz, hogy ne csak átlássa Bertie vívódásának mélyét, hanem a megbántódás helyett megértse a másik dühkitöréseinek okát, és ne essen bele a „lelki mélységekbe”, nyugodt maradjon. Legalább akkora belső tartása van, mint igazából Bertie-nek. Bertie pedig nem akart soha előtérbe kerülni, a „puszta emberi” hang, a látszat-tiszteletlenség teljességgel idegen számára, de éppen ennek hatására az agyonnevelt angol hercegből végre „ember” lesz; ezt kiáltja oda Bertie az érseknek is. Bertie alakításában természetesen nagy jelentősége van a "hiteles" dadogásnak, amit olykor a folytonos beszéd vált fel. (Logopédus: Szabó Katalin.)

Az előadás végén elmondott (első) rádióbeszéd pedig igen hatásos, mi több, felemelő.

A díszlet érdekes, jól szolgálja az előadást: a forgószínpadra felépített széles, nagyon magasba vezető fém csigalépcső, melynek az első részben lapos a teteje, ahol több fontos jelenet játszódik, a II. részben pedig természetesen ott a „szétesőben lévő” trón, arra ül fel Lionel; igen látványos. Lional egyszerű rendelője a csigalépcső-monstrum „árnyékában” van, de kényelmes, puritán. Díszlet: Horesnyi Balázs.

Lional vágya mélyebb a színészet iránt, a beszédtanítást inkább csak foglalkozásnak tekinti, valamiből meg kell élni alapon – akkor már olyasmiből, amihez ért. Ám végül nem azért vállalja el a király segítését (vagy nem csak azért), mert a Király Beszédtanára lehet, hanem mert valóban átérzi saját felelősségét is.

A jelmezek egyszerűek, kifejezőek. VI. Györgynek sincs túl díszes egyenruhája, mértékadóak az öltözékek (az érsek öltözete természetesen az előírásos). Jelmez: Kárpáti Enikő.

Jó a zene is, zenei vezető Dobri Dániel.

Rendezőasszisztens: Czipó Gabriella.

A nagy sikerű előadás időtartama 2 óra 50 perc, egy szünettel.

Bemutató: 2019. október 5.

Megtekintett előadás: 2020. január 14.

Budapest, 2020. január 16.

Györgypál Katalin

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©