Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

HA ELMÚLIK ÖT ÉV

Katona József Színház

A darab alcíme: Az Idő legendája. Az Imreh András által fordított és Zsámbéki Gábor által rendezett Federico García Lorca-színdarab enyhén szólva is kevéssé ismert. A szerző 1931-ben írta, és művét a „bemutathatatlan színház” darabjai közé helyezte el. Ennek ellenére Madridban elkezdték a darab próbáit (1936), ám a szerző halála – és a polgárháború kitörése – miatt a bemutató elmaradt. Nem lehet véletlen, hogy Lorca ezen drámája azóta sem vált a színházak repertoár darabjává, és a gyűjteményes dráma kötetben sem kapott helyet (Hat színjáték. Európa, 2006).

A színműnek hagyományos értelemben nincs cselekménye, néhány párbeszéd, monológ alkotja, ezen felül képzelgések, látomások, visszaemlékezések, a képzelet azon szüleményei jelennek meg, amelyek a főhős, Fiatalember (Dér Zsolt) agyában keletkeznek az előadás folyamán. A valóság és a képzelet játékai nincsenek elválasztva, így a néző nem tudja, mi történik meg valójában, és mi az, ami csak a képzeletben játszódik. Az összemosódás tökéletes.

Látszólag arról van szó, hogy a Fiatalember öt év haladékot ad önmagának, hogy menyasszonyát (Gombó Viola e.h.), aki egyben a szerelme is, feleségül vegye. A menyasszony hiába könyörög, hogy ne várjanak annyi időt, a Fiú hajthatatlan. Eltelik öt év, a Fiatalember visszatér, hogy ígéretét beváltsa, ám ekkor kezdődnek a valódi problémák és érthetetlen jelenetek sorozata. Menyasszonya már nem kíván hozzá menni feleségül, sőt, már a Gépírólány (Pálmai Anna) sem, aki pedig korábban vonzódott hozzá. A Fiatalember ettől fogva érthetetlenül viselkedik, akar is, meg nem is nőkkel foglalkozni, vágyai vannak, de mikor beteljesülnének, megtagadja őket. Párbeszédet folytat barátokkal, kártyapartnerekkel, ám ők sem hoznak megoldást számára, a kör ász mindvégig nála marad, és nem engedi ki a kezéből.

A mellékszereplők egy olyan szürreális világot alkotnak a színpadon, amely világ szinte független a darab kiindulásától. A Halott kisfiú (Zsámbéki Jakab), a Rögbijátékos (Rohonyi Barnabás e.h.), a Sárga maszk (Fullajtár Andrea), a Próbababa (Jordán Adél), Harlekin (Lestyán Attila m.v.) és még a Második barát (Kovács Lehel) is monológokat szavalnak el a színpadon, nem kapcsolódik szerepük, szövegük a főhős történetéhez, vagy személyiségéhez. Költői szövegek hangzanak el kiváló előadásban, de zárt jelenetekben, amiknek nincs folytatása, kapcsolódása a fővonalhoz. A szürreális jelenetek csúcsát a realitásba játszó kártyacsata jelenti, amikor óriás kártyalapokkal dobálóznak a szereplők, és leplezik le a történet lehetetlenségét, a Fiatalember kudarcát nőkkel való kapcsolatában. A színdarab kimondatlan tartalma, a főhős mentális-emberi kudarca feltehetően abból fakad, hogy homoszexuális indíttatása akadályozza a másik nemmel való kapcsolat harmonikus kialakítására. Viszont ez a másság sem realizálódik.

A díszlet (Khell Csörsz) és a jelmezek (Szakács Györgyi) ezen szürreális világ ki-be, majd le-föl tologatható elemeit hozzák a színpadra, tökéletes jelmezekben tobzódnak, sminkjeik teljes illúziót képesek kelteni. A külsőségeiben kidolgozott előadás mégis hiányérzetet kelt a mezei nézőben, mert úgy érzi, irodalmi előadást hallgat, míves szövegeket hall, de nem tudja, mit kezdjen vele.

Nehéz feladatokat kell megoldaniuk a színészeknek. Mintha légüres térben játszanának, önálló produkciókat adnának elő. Ez nehezebb, mint az egymásra épülő párbeszédek egy logikus jelenetsorozatban. Dér Zsolt, a darab főhőse (Fiatalember) küzd a szereppel, meg akar felelni mindenben, de mintha nem lenne biztos önmagában. Elek Ferenc (Öregember), aki kiváló karakterszínész, itt majdnem súlytalanná válik. Emlékezetes viszont Dankó István (Inas), aki bábfigura-szerű járásával hívja fel a figyelmet magára. Fullajtár Andrea két szerepben is remekel: ő a Sárga maszk, tökéletes jelmezében, a mustársárga frakkban és cilinderben mondja el monológját, korábban pedig a menyasszony apját játszva oly tökéletesen mozog férfi módra, sminkje is kiváló, hogy csak néhány perc játék után jövünk rá, hogy egy nő alakítja az apa-szerepet. Jó volt Jordán Adél menyasszonyi ruhájában, pedig nem ő játssza a menyasszonyt, csak egy Próbababát. Viszont halovány volt Gombó Viola (e.h.) a valódi menyasszony szerepében. A többiek (Bányai Kelemen Barna, Pálmai Anna, Tóth Anita m.v., Rohonyi Barnabás e.h., Tóth Zsófi e.h., Lestyán Attila m.v.) hozták a Katona magas színvonalú átlagát.

Dramaturg: Litvai Nelli, világítás: Bányai Tamás, zene: Dargay Marcell, videó: Török Marcell, asszisztens: Tiwald György.

Bemutató: 2019. május 15.

Megtekintett előadás: 2019. december 5.

Budapest, 2019. december 6.

Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©