Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

ROZSDATEMETŐ

Katona József Színház

Fejes Endre 1962-ben megjelent kultuszregénye „oknyomozó krónika” volt a történelem peremén élő emberekről, akik semmiben sem hisznek, csak sodródnak az eseményekkel, rendszerint meg is ússzák a fordulópontokat. Ezúttal Tasnádi István napjainkig tartó meghosszabbításával kerül színre A Hábetler család 100 éve alcím kíséretében. A regényadaptáció a szokásosnál nagyobb erőket mozgatott meg, ez már a hatalmas szereplőgárdából is kitetszik. A darabot két részben játsszák, a meghosszabbítás (a második ötven év) marad a második részre. Rendező: Máté Gábor, dramaturg: Török Tamara.

A történet a nyolcadik kerületi Hábetler [proli] család létrejöttével indul. János hazajön a háborúból, megismeri Pék Máriát, összeházasodnak a TK alatt, majd a férfi bujkál, de ügyesen megússza a letartóztatást. Három gyermekük születik: János, Gizike és Hajnalka. Pék Mária ugyan lepcses szájú, veszekedős, majrézó asszony, de összetartja a családot. A második világháborút is átvészelik, kivéve Jani felesége, Reich Kató, és kislánya, akik zsidóságuk miatt pusztulnak el. Janit elviszik a Don-kanyarba, de háború után gyalog jön haza, újból megnősül. Hábetlerék idősebbik lánya, Gizi is férjnél van, ám nem szereti az urát, anyja nem engedte, hogy szerelméhez menjen férjhez, mert a fiú udvariatlan volt Pék Máriával. A család éli szokásos mindennapjait, Pék Mária halat ránt és túrós csuszát készít minden ünnepi alkalomkor. Az 1956-os forradalom némi zűrzavart okoz a családban, de hamar elcsitulnak a zajok, a kisebbik Hábetler-lány, Hajnalka is férjhez megy egy sebesült forradalmárhoz. Megszületnek sorban az unokák, bár Hajnalka kisfia nem a férjtől, hanem egy régi kapcsolat fellángolásából származik. Hábetler Jani egy odamondogató párbeszéd kapcsán halálos ütést mér sógorára, Hajnalka férjére. Pék Mária is meghal, Jani pedig börtönbe kerül gyilkosságért.

A folytatásban már az unokák veszik át a főszerepeket, Pék Mária helyére Hajnalka lép, az öreg Hábetler már csak vegetál, újfajta problémákkal kell megküzdeni. Az újabb generáció nem élt át háborút, és csak a jelenben él, az utazás és az anyagi javak begyűjtése áll gondolkodásának középpontjában. Az újabb generációkat sújtja a szülők válása, ahol a gyerek alku tárgya, közben a lappangó antiszemitizmus is felüti fejét. Fontos tárggyá válik a mindennapi politika, előbb az öregek a ’68-as csehszlovákiai bevonulás kapcsán konfrontálódnak egymással, aztán eljön a rendszerváltás ideje, a forradalom 50, majd 60 éves évfordulója, amikor ifjabb Hábetler lesz a legidősebb családtag, akit fia ’56-os hősként tolt maga elé a munkahelyén. E félreértés miatt Janit megkeresi egy tv-riporter, hogy mesélje el a Corvin-közben átélt forradalmi élményeit. A köztörvényes ifjabb Hábetler János így lesz 1956 élő hőse.

Cziegler Balázs takarékos díszlete, a nyers padok, a mennyezetről leengedett családi asztal, a négyzetes keretbe emelt jelenetek, kétoldalt bokszok a szerviz kellékeinek, tv-készülék, ahol a férfiak meccsközvetítést néznek, jól szolgálják az előadás pörgését. Füzér Anni jelmezei mintha egyenruhát adnának a család tagjaira, az öltözet segít felismerni a szereplőket. Mindenesetre a jelmezek nem az adott kor divatja szerint rendeződnek.

Máté Gábor rendezése a jól érthetőségre, az egymást követő generációk hasonlóságára építi fel koncepcióját. Az ősszülők belső ellentétei, az őrületbe menő káromlások, átkozódások (Pék Máriánál), a jellem gyengesége (Hábetler Jánosnál) a gyerekeikből elutasítást váltanak ki, ám amikor ők is helyzetbe kerülnek, éppúgy viselkednek, mint szüleik. A hibák és bűnök öröklődnek, megismétlődnek az utódokban. Így öröklődik a megalkuvás, a kisebb ellenállás irányába való menekülés mint magatartási forma, nincs szembenézés önmagukkal, önkontroll, megváltozásra való készség, az értelmes élet utáni vágy mint fogalom sem kerül elő. Csak a megélhetés, a szerzés, harag, gyűlölet, bosszú, kivagyiság, mások lenézése, érdek szerinti hazudozás és így tovább. Ettől lesz „proli” a proli, még akkor is, ha másnak képzeli magát. Nem fékezi indulatait, előbb üt, mint gondolkodna. Ami visszafelé értéknek tűnik számunkra, az a család mint mikroközösség megléte és megtartására való törekvés, illetve az ehhez való ragaszkodás. Manapság épp ez az, ami kiveszőben van, nosztalgiával is nézzük – még ha proli is – a családi ebédek mára felboruló, elvesző hangulatát, auráját.

Máté Gábor rendezői hozzáállása azért is figyelemreméltó, mert nem ragad le Fejes megírt és az 1960-as években revelációnak tekinthető társadalomképénél, hanem továbbviszi a cselekményt, képet kapunk arról, mivé lennének Hábetlerék a rendszerváltás után. A mai közönség számára együtt érdekes a család jellemfejlődése, illetve éppen az, hogy belső énjük nem változik semmit.

A szereplőgárda felsorolása önmagában is hatalmas feladat. Nehezíti a dolgot, hogy legtöbben két szerepet is játszanak, ez különösen érdekes az ismétlődő karakterű utódok esetében. A gyerek születésénél a mózeskosár mellett mindig ott van az őt felnőttként majd játszó színész. Az őspár (Bezerédi Zoltán, Szirtes Ági) kissé szelídebb, mint a Fejes Endre-regény megírt változatában. A fiukat játszó Vizi Dávid az előadás narrátora is egyben, ő adja a legösszetettebb karaktert, szerepe az előadás gerincét alkotja, elmélyült alakítás. Péter Kata (m.v.) és Rujder Vivien játsszák testvéreit kevésbé jelentősen. A legjobb mellékszereplő Fullajtár Andrea Csele Julinak, a férfibolond nőnek szerepében, de élvezetes figurát hoz Kovács Lehel Gizi férjeként, Ujlaki Dénes Küvecses szomszédként, Elek Ferenc Seres elvtárs és szónok szerepben. További szereplők: Szacsvay László, Mészáros Béla, Kiss Eszter, Mészáros Blanka, Tasnádi Bence, Bodnár Erika, Rajkai Zoltán, Dankó István, Takácsy Péter, Cvikker Lilla (e.h.), Rohonyi Barnabás (e.h.), Lengyel Benjámin (e.h.).

Világítás: Lohár Antal, videó: Török Marcell, zene: Dargay Marcell, asszisztens: Fejes Vera. Az előadás fotóit Dömölky Dániel készítette.

Bemutató előadás: 2019. március 9.

Megtekintett előadás: 2019. március 7.

Budapest, 2019. március 10..                  


Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©