Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

ÓPIUMKERINGŐ

Pesti Magyar Színház

A színpadon a teljes zenekar (Modern Art Orchestra), mögötte a leeresztett vasfüggöny. A vasfüggöny kissé kinyílt ajtaján lép ki egy törékeny nő egyszerű fekete ruhájában, Pataki Szilvia, hogy a zenekar mögött, csaknem két órán át, szünet nélkül, szoborként állva, csak deréktól felfelé mozogva – adja elő, játssza el, mondja el egy asszony kálváriáját, drámáját a vészterhes, 1944–45-ös években. Monológok zenével kísérve, és a jól ismert Karády-dalok. (Hangszerelte  a fúvós zenekarra  és az összekötő zenét írta: Subicz Gábor. Vezényel: Fekete-Kovács Kornél.) Egy szerelmes asszony drámája, aki történetesen azelőtt ünnepelt díva, sztár volt Budapesten, és akiről keveset tudott az őt ünneplő közönség. Annyit biztosan sejtett, hogy ártatlan…

Karádyról szűkszavúan ennyi tudható:

Horthy Miklós kémfőnöke, Ujszászy István tábornok eljegyezte, s megvásárolta neki a budai XII. kerületben, a Művész út 6. szám alatt álló villát. A német bevonulást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. Machita című filmjét levették a műsorról, és az elkezdett Gazdátlan asszony című, új filmjének forgatása is leállt. 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo Kiss Ferenc feljelentésére, Ujszászyval egyidőben. Karádyt három hónapig tartották fogva, megkínozták, kis híján agyonverték. A fogságból Ujszászy vezérőrnagy barátai szabadították ki. Lakását kifosztva találta, fizikailag és lelkileg egyaránt rendkívül megviselték ezek a hónapok; szinte csak vőlegénye viszontlátásának reménye tartotta életben. Az énekesnő a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket (köztük Gömöri Jánost) a lakására vitte, és a háború végéig gondozta őket. (wikipédia)

Azt is hozzátennénk, hogy a nyilasok belelőtték volna őt is a Dunába, de ő szerencsésen (?) megmenekült…

Az előadás 1944. április 18-tól nagyjából 1945 kora nyaráig tart. Ujszászy még telefonál neki, hogy kiengedték – de már nem ér el hozzá, most az oroszok tartóztatták le.

Karádyhoz Elza, a „látó” asszony érkezik, aki mintegy levetíti neki további sorsát: nem lesz Ujszászy felesége, itthon már alig lép fel színpadon, hamarosan külföldre távozik (végül 1951-ben), kalapszalonja lesz New Yorkban, és haza már csak egy kalapot fog küldeni maga helyett…

Kiss Ferencről csak némi vigasz lehet népbírósági pere: „Színésztársai üldözésével kapcsolatban Kiss Ferenc azt vallja, hogy nem ő, hanem a kamara főtitkára jelentette fel őket. Jávor, Horváth Árpád és Karády ellen pedig nem lett [tett] semmiféle kijelentést.”
http://www.huszadikszazad.hu/1945-november/bulvar/kiss-ferenc-utolso-szerepeben-a-nepbirosag-elott (letöltve 2019. 02. 28.)

Ki tudja, végül hogyan is volt: Karádynak is lehettek ellenségei…

Nem tudjuk, pontosan milyen forrásokat használt fel Lengyel Ferenc (aki írta és rendezte), feltehetően a Karádyról készült könyvet, interjúkat, talán Székely András könyvét is Karádyról, Ujszászyról és másokról… de hiteles, amit hallunk. Nagyon is hiteles. És letaglózó.

Az előadás hatása alól nehéz szabadulni, aznap este semmiképpen, amit mutat az óriási ováció is a csaknem kétórás mély csend után. Fizikailag is megterhelő lehet a színésznő számára, a magas sarkú cipő csak az előadás vége felé kerül le lábáról, hogy már csak harisnyában álljon ott előttünk. De még arra is van ereje, hogy egyik dalához néhány tánclépést tegyen – ez az egyetlen momentum talán, hogy ellép „helyéről”.

Végig „élve” az estet, az is felmerül azonnal: szerelme, „a doktor úr” (a színésznő nevezte el így) sem akárki lehetett. Igaz, idősebb is volt Karádynál – a színésznő 33–34 éves volt, a tábornok (vezérőrnagy?) ötven körül – de Ujszászy életrajzát megismerve, valóban nem akárkibe szeretett bele Karády (első házasságát nem érdemes említeni).

Látvány: Lengyel Ferenc és Kovács Yvette Alida.

Az Ópiumkeringő úgy igazából nem, vagy nem csak Karádyról szól, inkább az erőszakról, a teljes, durva embertelenségről és kíméletlenségről. Az itt elmondott monológok között hallható Karády-sanzonok pedig megelevenednek, egészen másként hangzanak, nagyon más lett a jelentésük, mint amikor önmagukban hallottuk ezeket – még ha eredetileg azon a bizonyos búgó hangon is. Az eddig szinte arctalan „díva” hús-vér, esendő emberré vált, aki felháborodik, gyűlöli a németeket, a nyilasokat… és nagyon tud szeretni. Megküzd démonaival, rémképeivel a magánzárkában, fájdalmaival, tehetetlenségével, kiszolgáltatottságával… Ilyesmire csak kemény ember képes.

A vasfüggönyön, a színésznő feje fölött óriási fehér kör alakú vetítővászon lóg, ezen fekete-fehérben látjuk a színésznő arcának minden apró rezdülését, szemének mozgását… Megrendítő.

Szcenikus: Balázs András. Dramaturg: Deres Péter. Korrepetitor: Magony Enikő.

Az előadás a Bolan Production, a Csiky Gergely Színház, a Zenthe Ferenc Színház, a Váci Dunakanyar Színház és a Pesti Magyar Színház közös produkciója. Megalapozott a 16 éven felülieknek való ajánlás.

Bemutató: 2019. február 15.

Megtekintett előadás: 2019. február 27.

Budapest, 2019. február 28.


Györgypál Katalin
♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©