A címből lehet
tudni,
hogy volt egy előző darab, az Amazonok.
Úgy hírlik, hogy a világon máshol is, de
itt, a Rózsavölgyi Szalonban is sikeres
volt, így a szerző, Jean-Marie Chevret
megírta a folytatást. A két darab
egymástól független, lehet csak a másodikat
megnézni. Így tettem én is, az Amazonokat
nem láttam.
A darab úgy
kezdődik,
hogy Martine (Náray Erika) bemutatja
a nézőknek a barátait, két nőt és a meleg
férfi párt. Nem hivatkozik az előző
darabra, ezért nem zavaró, bevezetésnek tűnik.
Martine együtt
él
Pablóval (Sztarenki Pál), a heves
vérmérsékletű latinnal, mos, főz, vasal, és
boldog. A lakásuk olyan, mint egy
nyitott ház, Martine barátai ki-bejárnak,
problémáikkal együtt. Annie (Györgyi
Anna) hirtelen vált gazdaggá.
Két éve beleszeretett egy idős nagyon gazdag
férfi, aki elvette és meghalt,
ráhagyván óriási vagyonát. Annie
boldogan emlékszik vissza arra a pár hónapra,
amíg együtt éltek, mert a férfi igazán
szerette, és szeretve lenni nagyon jó
dolog – mondja Guillaumenak (Ozsgyáni
Mihály), visszaemlékezve. Annie
vásárlással tölti napjait,
válogatás nélkül
vesz meg fontos és felesleges dolgokat, öltözete is
tükrözi az unatkozó szépasszonyok
stílusát, színes, kirívó,
hivalkodó. Annie mégis egy melegszívű, és
sokszor,
különösen mások ügyeivel kapcsolatban,
bölcs ember. Egyelőre Mickyről nem
tudnak semmit, már régen nem jelentkezett. Az amazonok
csoportja kiegészül két
egymásba szerelmes meleg fiatalemberrel, Loikkal (Héricz
Patrik) és Guillaume-val, így már
inkább monguzoknak hívják
magukat. Külsősnek tekintik Pablót, aki
kevéssé érti, hogyan lehet, hogy mindig
van valaki a lakásban rajta és Martinon
kívül, számára ez az intenzív
barátság
nem kellemes.
Egyszer csak
megjelenik Micky (Auksz Éva) is,
részegen, összetörve, dicsekedve munkahelyi
eredményeivel. Örömmel gyűlnek
össze mind az öten, isznak, de másnap reggel
kifaggatják Mickyt, mert érzik,
hogy nem felhőtlen az élete, sőt valami gyötri. Kiböki
a legjobb barátainak,
hogy borzalmas, de állapotos, és nem tudja, mit tegyen.
El akarja vetetni a
babát. Elindul az egyeztetési roham, mindenkinek van
véleménye. A vélemények
megváltoznak, amikor kiderül, hogy a baba egy felelőtlen,
részeg estén fogant,
és apja Pabló. A barátok Pablót
elüldözik, és mindenki gondozásba veszi Mickyt.
Annie hatalmas pénzeket költ a jövendőbeli
leánykára. Megveszi a ház egy teljes
emeletét, hogy mindenki közelben legyen, tudja figyelni a
baba fejlődését és
beleszólhasson az életébe. Mindenkinek tervei
vannak a baba jövőjével
kapcsolatban.
Körülrajongják
Mickyt,
etetik, takargatják, aggódnak érte,
elhalmozzák szeretettükkel, és megszületik
a baba, de nem egy, hanem három egyszerre. Szinte mindenkinek
jut egy baba.
A darab tobzódik a
szellemes túlzásokban, csak egyet említve:
Közeledik a baba szülésének napja. A
meleg pár tervezi, hogy valami trükkel már most
odaállnak a kórház bejáratához,
amikor kiderül, hogy Annie sofőrje már három napja
áll a kórháznál villogóval,
hogy kéznél legyen a megfelelő pillanatban.
A három
színésznő
élvezi a szerepet, tipikusan női szerepek,
barátságosak, összetartoznak, a
legfontosabb a női barátság számunkra. Ezt
egyetlen férfi sem értheti meg. Itt
kevés a racionalitás, és valami más ez,
mint egymás feltétel nélküli
elfogadása. Talán az együtt gondolkodás az
egyéni érdekkel összehangolva.
Pablónak menni kell, hiszen csalt, igaz, Micky is felelőtlen
volt, de ő
megtartja a babát leginkább a közösség
számára. Most haladnak át saját
középkorukon, már majdnem biztos, hogy
egyiküknek sem lesz babája. Most itt van
egy jövendőbeli, akinek a papáját
egyáltalán nem imádják, de legalább
tudják,
hogy ki az. A baba marad, ez egy közös baba lesz.
A nők között
kiemelkedően jó szerep jut Györgyi Annának,
és ki is használja az összes
előnyét. Élvezi a felelőtlen, gazdag, bohém
élet megjelenítését.
Minden mondatával kifejezi magabiztosságát, amit,
nem tagadja, a pénze adja és
a jó alakja. Remek szervező, ismeri barátait és
fonja a szálakat, de mindig
pozitív cél érdekében.
Szókimondó, őszinte, sőt nagyszájú. Ő a
történések
mozgatója. Nagyon rövid idő alatt a
közönség kedvence lett.
A többi szereplő is
beleillik a szerepkörébe, de ők Annie mellett
szürkébbek, így kívánja a
történet. A két fiatalember mint meleg pár
elég halvány, amikor együtt vannak a
színen. Amikor csak mint a nők barátja jelennek meg,
sokkal jobban megtalálják
a szerepük ízét, hangulatát.
Szarka János
és Enyvvári Péter felelős a
díszletekért, a feladatukat okosan oldották meg.
Kicsi a színpad, és most
rengeteg minden történik a szereplőkkel a színen,
gyors változásokat kellett
kiszolgálni egy olyan díszlettel, ami viszont
változatlan, sikerült! A
jelmezeket Kiss Fabióla formálta a
szereplők jelleméhez. Ez leginkább Annie esetében
igényelt fantáziát. A
fordító, Tótfalusi Ágnes
csak annyira
magyarított, hogy ne maradjon ez a mai darab távol a
magyar világtól, vagy
inkább a hazai humortól. A rendező Szarka
János.
Elgondolkozhatunk az
előadás végén. Igaz, hogy a mi korunkban
már a családi kapcsolatok meglazultak,
és a barátságok, különösen a
korosztályiak, megerősödtek, sőt
kizárólagossá
váltak. A mai 20–30 évesek a családhoz,
éppen kizárólagossága miatt, nem
szeretnek tartozni. Biztos az, hogy a barátság
kizárólagossága sokkal
elviselhetőbb, sokkal jobban megfelel az egyénnek? Tudunk erre a
kérdésre
válaszolni? Tudunk, csak éppen mindenki másra
szavazna. Én a családot tartanám
fontosabbnak, de én öreg vagyok, és a
tapasztalatnak, amit az idősebbektől át
lehetne venni, nagy jelentőséget tulajdonítok.
Mások azt mondják, hogy olyan nagy
az értékváltozás, hogy a fiatalok a
fiatalokkal, az öregek az öregekkel tudják
megértetni magukat. Így válhat egy baba, majd
babák két meleg férfi és három
férfi nélküli nő közös
vágyává.
Bemutató:
2018.december 13.
Budapest, 2019.
január 4.
Tóth
Attiláné
♣
♣
♣
