Számos
játékfilm,
tv-sorozat dolgozta már fel Jane Austen
világhírű regényét (Pride and Prejudice, 1813). A
tipikusan 19. század eleji
angol vidéki történet valami rejtett
varázserővel bír, mert az idő
múlásával
sem veszít eredendő bájából,
népszerűségéből. A kamaraterem jelenlegi
előadása Joannah Tinceynek a regény
két személyes
változatra való átírását
viszi színre. A teltházas közönség a
történetet igen
jól ismerve ül be a nézőtérre, és a
kamaraprodukció minden apró humoros
megnyilvánulását kisebb-nagyobb nevetéssel
reagálja le.
A színpad
berendezése
rendkívül praktikus, négy elemből áll: egy
íróasztal (egyben zongora vagy
csembaló), kör alakú ülőalkalmatosság
(egyben asztal), egy kottatartó állvány
és egy kanapé. A színpad hátsó fala
hatalmas ablaknak van kiképezve, mögötte az
épület, amelyben játszódik a jelenet, vagy a
táj, amire a szoba néz. Kétoldalt
egy-egy falikép, a szereplők jelmezes fotója, ez is
mindig változik, attól
függően, melyik rezidencián járunk
(díszlettervező: Fekete Anna). Mindaz, ami ezen
túl látható, a két szereplő (Balsai
Móni és Schmied Zoltán)
fergeteges játéka, akik szünet nélkül
játsszák
végig Jane Austen idealista aranyos meséjét a
Bennet házaspárról, öt
lányukról
és mindazon személyekről, akik bekapcsolódnak a
történetbe. Még jelmezt sem
váltanak menet közben, ugyanabban a ruhában maradva
lényegülnek át előttünk,
egymást váltva hat-nyolc figurába bebújva,
szinte percenként váltogatva
egyéniségüket, karakterüket úgy, hogy
mi, nézők feltétlenül ráismerjünk
azonnal, éppen melyik szereplőt alakítják
(jelmeztervező: Kárpáti Enikő).
Jane Austen jól
ismert
regénye látszólag három lány
férjhez menésének kisebb-nagyobb
ütközőit meséli
el, középpontban Lizzie sorsával, akit
reflektorfénybe állít. Lizzie értelmes
és komoly lány, apja kedvence, ő nem akar
megszokásból férjhez menni, hanem
olyan férfit akar maga mellett tudni, aki nemcsak
hozzávaló, szerelmes belé, de
emberileg is megbecsüli. Szerelme Fitzwilliam Darcy iránt
fokozatosan alakul
ki, válik kölcsönössé, és olyan
megalapozott lesz, hogy kibírja az irigy
nagynéni, Lady Catherine de Bourgh
támadását, a vagyon- és
rangkülönbség
hatalmas akadályait, egyszóval az
előítéletek lavináját múlja
fölül, és a
személyiség varázsa, a szerelem ereje győz minden
más felett. Az ő kapcsolatuk
mellett mellékszálnak számít Lizzie
nővérének, Jane-nek sorsa, aki
túlérzékeny
és érzelmes lány lévén, kevesebb
harcra képes húgánál, ám
végül ő is elnyeri
szerelmét, Charles Bingleyt. Közben az egyik
Bennet-lány, Lydia már-már egy
elcsábítás áldozatává
válik, de szerencsére jól végződik a
történet. A csábító,
bizonyos Wickham feleségül veszi Lydiát, igaz, Mr.
Darcy nyomására és pénze
segítségével.
A legfontosabb
mindenképp Lizzie szerelme, aki semmit nem ad fel
önmagából, nem alkuszik
senkivel, visszautasítja Collins tiszteletes nevetséges
udvarlását, önértéke
hozza meg számára a vágyott férj
megjelenését és szerelmét.
A rendező, Ujj Mészáros
Károly is ezt a vonalat erősítette, Lizzie és
Darcy
mellett minden más figura kevésbé jelentős, sőt,
legtöbbje komikus színben
jelenik meg. Győz a szerelem, Lizzie és Jane is a maga
által választott férfi
felesége lesz.
Balsai Móni Lizzie
figurája mellett alakítja még Lydiát, Mrs.
Bennetet, Charles Bingleyt, Darcy
húgát és Bingley
lánytestvérét, valamint Collins
újdonsült feleségét is. Összes
szerepe közül a Mrs. Bennet-figura a
legtökéletesebb. Az ötgyerekes öreg mamát
affektált beszéddel jeleníti meg, és az
öreges testtartás jelzi az asszony
elnehezült állapotát. Az alakításban
eleve benne van a figura karikatúra-szerű
megjelenítése, azt is el tudja játszani, hogy Mrs.
Bennetnek mindegy, hogy
lányai kihez mennek férjhez, csak már ne legyen
gondja többé rájuk, ne vigyék,
hanem hozzák a pénzt a házhoz. Minden szerephez
hozzárendel egy hangszínt, egy
mozdulatot, egy kéztartást vagy grimaszt. Hasonló
módszerrel építi fel
szerepeit Schmied Zoltán is. Ő játssza Mr. Bennetet,
Janet, Kittyt, Collins
tiszteletest, Darcyt, Wickhamet, a felháborodott
nagynénit, mindet kiválóan,
ruhát egyáltalán nem cserél közben:
bordó angolos zakó és fehér
térdnadrág a
jelmeze, és nem a jelmez játszik, hanem itt is a
testtartás, az arcmimika, a
hangszín megváltoztatása. Schmied Zoltán
szerepei közül az apaszerep és Darcyé
a komolyan veendő. Az öregséget ő is a hajlott
testtartással jellemzi, de nem
gúnyolja, érezzük, hogy Mr. Bennet az észt
képviseli a családban, és legjobban
Lizzie lányával érti meg magát. Darcyban
pedig a komoly udvarlót, a szerelmest,
a lovagot testesíti meg. A többi szerepét viszont
karikírozza.
Dramaturg: Baráthy
György, mozgóképtervező: Varga Vince,
szcenikus: Barkovics Zoltán,
rendezőasszisztens: Kántor Nóra. A
kétszemélyes adaptáció a
magyar néző ízlése szerit való volt, egy
klasszikus művet láthatott, amely a
hazai hagyományok szemszögéből nézve
kissé komikus színt adott az előadásnak. A
jóleső nevetésben mutatkozik meg
fölényünk az angol szokásokkal szemben.
Mindehhez járult a fergeteges színészi
játék, ami tökéletes
kikapcsolódás a
zajos mindennapokból.
Bemutató
előadás: 2018. szeptember 28.
Megtekintett
előadás: 2018. november 7.
Budapest, 2018. november
10.
Megjelent
a Kláris
19/3. számában.
Földesdy
Gabriella
