Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

BÍBORSZIGET

Pesti Színház

Bulgakov e műve meglehetősen ritkán látható hazai színpadokon, a drámát Mihail Bulgakov: Három dráma c. kötetben Európa K., Bp., 1989) (is) megtaláljuk Bíbor sziget címmel, Elbert János és Enyedy György fordításában. Itt ezt olvashatjuk (csupa nagybetűvel, amit most elhagyunk): „Főpróba egy Jules Verse polgártárs nyomán írott, előjátékkal és utójátékkal ellátott, négy felvonásos darabból, sok zenével, vulkánkitöréssel és angol tengerészekkel, a Gennagyij Panfilovics igazgatása alatt működő színházban.” Az igazgató neve most Ganyadij Szenyovics (Kern András), a többi szereplő nevét is általában megváltoztatták, kifejezőbb, illetve humorosabb neveket választottak. A szövegkönyvet Elbert János fordítása alapján írta Vecsei H. Miklós és a társulat. Dramaturg: Balassa Eszter.

A darab eleve is tömény szatíra, az előadás hasonlóképpen. Bugyuta történet – legalábbis annak látszik. Sok furcsa szereplő sok iróniával, derűvel, kiszólással. Fiatalok és idősebbek egyvelege, ami külön kellemes látvány, színes, pergő, színház a színházban – mégis nagy komolysággal.

Azt persze tudjuk, hogy nagyhatalmú „urat” – bocsánat, cenzor elvtársat – várnak, de hogy éppen – no persze! – itt Sztálinra nagyon hajazóként jelenítik meg, arra azért nem igazán gondolhattunk. A cenzor elvtárs (Szavva Lukics – Fesztbaum Béla) nem is engedélyezné a darabot, amit egyébként néhány órával azelőtt fejezett be a „nagyon tehetséges” drámaíró (Vaszil Demagogol – Orosz Ákos, ő egyben Luka-Kuki, a ki-tudja-hova-tartozó, de időközben az új király a Szigeten), a társulatnak pedig 45 perce volt arra, hogy egyáltalában megismerve a darabot, máris felkészüljön a főpróbára, és a harmadik felvonást már láthassa Szavva Lukics, még elutazása előtt – mellesleg Szibériába. Hiába, hogy ő maga is beáll a színpadra kvázi-statisztának – melyik politikus nem színész is egyben? – miután nincs a darabban világforradalom, nem engedélyezi. Két percen belül befejezésként lesz Internacionálé világforradalommal egybekötve, a darab mehet (a valóságban talán egy évig sem, betiltották 1929-ben) – szinte már túl komikus is, fájdalommal keveredve…

Sziget, király, bennszülöttek, gyöngy, üzletelés, piros és fehér sapkában testőrség-bennszülöttek-(akárkik), egymás ellen, aztán mégsem, néhányan megjelennek Angliában – bár a két részben előadott „nagy művet” nehéz követni, az azonban biztos, hogy a piros és fehér „sapkások” között megegyezés szóba nem jöhet, a fehér sapkásokat végül – vehetjük olybá, hogy Sztálin parancsára – a színházbeli darabban lelövik.

Mindeközben nincs elég díszlet, nincs kellék, a ruhákat más darabokból szabják-hozzák – hiszen a pénztelenség az úr, ha ezt a darabot nem játszhatják nyáron, a színház tönkremegy.

Látunk szigetet, ezt nevezik el később Bíborszigetnek, hajót a tengeren, üzletkötést gyöngyökkel, angol „társaséletet”, de mindez valahogyan mégsem annyira fontos. Annál inkább a részletek: a beszólások, az angol hölgy (Lady Lowfeat – Hegyi Barbara, ő egyben Ligyija Djumálna színésznő is) játéka, flörtölése, a színházi megoldások keresése (színház a színházban), a légkör, a szereposztás esetlegessége. A találó mondatok miatt nem is tudunk mindig szívből derülni. Kevés orosz szöveget is hallhatunk beleszőve, a „Világ proletárjai, egyesüljetek!”-lózung – pláne oroszul! – magyar fülnek végképp komikus, nem is mindenkinek ismerős ma már. (Szerencsére) változnak az idők…

Rengeteg szereplő adja elő mindezt, néhány színész több szerepet is játszik. Emlékezetes többek között Hali-Gali testőrparancsnok (és egyben Bucov) is Varju Kálmán alakításában.

Különböző, fontosabb-kifejező szerepekben láthatjuk még a következő színészeket: Csapó Attila, Dengyel Iván, Borbiczki Ferenc, Puzsa Patrícia, Tóth András, Csiby Gergelyí, Szántó Balázs, Kertész Endre/Márkos Albert, Darvasi Áron e.h., Dino Benjamin e.h. és Rábaközi Gergő eh.

Sok a közreműködő is: Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Ágoston Krisztina, Biczó Anna, Birta Márton, Gáll Norbert, Fehér Laura, Knoch Norbert, Magyar Ilka, Miskolczi Renátó, Nánási Attila, Kovács Tamás, Perjési Patrik, Stohl Luca, Szelle Marcell, Virág Péter.

Zenészek: Kiss Árpád, Meggyes Ádám, Miklós Szilveszter, Móser Ádám, Mózes Zoltán, Porteleki Áron, Réti Benedek

Díszlet-jelmez: Gadus Erika – játékos, kifejező jelmez valamennyi. Zene: Márkos Albert, koreográfus: Berecz István. Külön „verekedés koreográfia”: Balázs László.

Rendezte: Hegedűs D. Géza.

Bemutató: 2018. október 12.

Megtekintett előadás: 2018. október 20.

Budapest, 2018. október 23.

Györgypál Katalin

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©