Andrej
Serban
most a Radnótiban rendezte meg Shakespeare III. Richárdját. Az utóbbi
időben ezt
a véres királydrámát egyre gyakrabban
viszik színre a színházak. Véletlen ez?
Nem hiszem. Serban otthonosan mozog a pesti színházakban,
nyilván ismer
bennünket, magyarokat, így tudja, mit és
miért kell bemutatni a jelen politikai
valóságunkból. Ő egyébként
világhírű rendező, Amerikában jelentős
prózai
színházakban és operákban rendezett,
világsztár színészek játszottak
rendezéseiben. Professzor a Columbia Egyetem
Színházi Tanszékén, a Bukaresti
Nemzeti Színház igazgatója is volt három
évig. Minden tekintetben kiváló.
A III.
Richárd cselekménye közismert, a
színházba járók feltétlenül
tudják szinte jelenetről jelenetre. Shakespeare
„szegény Anglia” leggonoszabb
uralkodójának ábrázolta
tragédiájában, bár tudjuk, hogy
valójában nem volt
gonoszabb az akkori átlagnál, de I. Erzsébet
kedvében akart járni az akkor már
híres és támogatott drámaíró.
Ezért torzította el a régi uralkodót,
túl sötétre
festve alakját, ezzel növelte az ellentétet a
jó Richmond és a címszereplő
között az előbbi javára [Richárdot a mű
végén legyőző Richmond grófja ugyanis
I. Erzsébet nagyapja volt]. Vagyis a királydráma
valóságalapja erősen
megkérdőjelezhető. Persze ettől még Shakespeare
tragédiája kiváló marad, hisz
egy „történelmi királydráma” sem
nem történelemkönyv, sem nem lexikon.
Richárd,
Gloster hercege torz
nyomorék voltát óriásivá nőtt
hatalomvágyával kompenzálja, de a vágyott
királyság csak akkor lesz elérhető
számára, ha minden lehetséges
királyjelöltet
eltesz láb alól. Ez meg is történik, ennek
fortélyos módjait láthatjuk a
színen, miközben Richárd maga ájtatos
és bűbájos marad népe előtt, akik nem
tudván gyilkosságait, még szimpatizálnak is
vele. A darab a szerepjátszás és
megtévesztés tökélyre vitelét is
bemutatja a főhős rettenetes voltán keresztül.
A
játék Menczel Róbert
díszletei között zajlik. Az aranymetszés
szabálya
szerint kettéosztott színpad
választóvonalában egy vas csigalépcső
áll, ez
összeköttetésben van egy hátsó
erkéllyel. Fontos szerepe van a színpad
előterében lévő süllyesztőnek, valamint egy
áttetsző függönynek, időnként e
függöny mögött játszanak le olyan
jeleneteket, amelyeket csak elbeszélésből
ismerünk. Nagy Fruzsina jelmezei
kortalan, semleges ruhákba öltöztetik a szereplőket,
időnként megjelenik egy
nyakfodor, lovagi ruhaimitáció,
zászlómintás ceremónia öltözet,
vagy palást,
köpeny. Richárd öltözete kezdetben
kígyómintás öltöny, majd
kámzsás
szerzetesruha, végül feketéhez közeli
egyszínű nadrág-zakó. A kellékek
közül a
puritán, vasra emlékeztető anyagból
készült koronát kell megemlíteni,
csúnya és
kényelmetlen, mégis óriási nimbusza van,
viselői szenvednek alatta, mint egy
töviskorona alatt, mégis szívesen hordják.
Ennél is fontosabb kellék a
kalasnyikov gyakori feltűnése. Richárd áldozatait
(végül őt magát is) az
ügyeletes hóhér géppisztolysorozattal
öli meg a színpad eleji süllyesztőben
elsötétítés mellett. Nem látjuk, csak
halljuk [Az aljas módon végrehajtott
gyilkosságok A. Wajda Katyn című
filmjének tarkón lövés jeleneteire
emlékeztetnek]. A jellegzetes környezet
szolgálja a rendezői mondanivalót, amikor fokozatosan
kibomlik előttünk.
A
kiírás szerint a tragédiát Vas
István fordításának
felhasználásával
hozták színre, vagyis a jól ismert fordulatok
mellett („York napsütése
rosszkedvünk telét/Tündöklő
nyárrá változtatta át” stb.)
vendégszövegeket helyeztek el a tragédiában
egyes, a médiában közelmúltban elhangzott
beszéd részlete fedezhető fel,
utalások jelen politikai visszásságokra,
kiszólások, némi trágársággal
fűszerezve. Az előadás szövegváltozatát is
Andrej Serban készítette, ám ennek
fordítója (esetleg magyarul is tud?) nincs
feltüntetve a szórólapon.
A nagyra
törő Richárdot Alföldi Róbert
alakítja szokatlan
komolysággal. Édeskés hangszínét
teljesen visszafogta, lefojtott, komor
hangnemben mondja és játssza végig a szerepet.
Kiválóan. Mondhatni
figyelemfelkeltő módon. Arra összpontosít, hogy a
nézők ne hagyják magukat a
Richárdhoz hasonló diktátorok által
befolyásolni, lázadjanak fel ellene. Ne
üljenek fel a személyes
szimpátiájának, hisz idővel
sorozatgyilkossá fog válni.
A szórólap mindezt tartalmazza, sőt még
többet is: „A színmű egy olyan nemzet
baljós jövőképe, mely összeroppan a
korrupció, a nacionalizmus és a politikusi
megátalkodottság súlya alatt […] A
III. Richárdban, e lebilincselő és félelmetes
színházban kiélhetjük legsötétebb
szorongásainkat. Ez Shakespeare katarzisa.”
Nem
nevezném Shakespeare
katarzisának, amit láttunk most a Radnótiban.
Inkább Serban és Alföldi
víziójának. Ők – szubjektív
módon – így élik meg a mai
Magyarország
mindennapjait. Ez is jogukban áll. Megnéztük
és tudomásul vettük. Talán lehet
másképp is látni és megélni.
Érzések és látásmódok
különbözőek.
Alföldin
kívül a legtöbb színész
két-három szerepet játszik, így is
jócskán lecsökkent a szereplők száma. László Zsolt szerepei: Margit
anyakirályné (Richárdról
szóló jóslatai mind beigazolódnak),
Richárd unokaöccse
és Shakespeare, az író, aki villanásnyira
megjelenik a színen korabeli
öltözetben. Schneider Zoltán IV.
Edward királyt, a Lord Mayort és egy bérgyilkost
is játszik, Kováts Adél
Erzsébet királynét, Sodró
Eliza Lady Annát és a fiatalabb unokaöcsöt,
Pál András Buckingham herceget
(groteszk arcmimikával, szamuráj
hajviselettel), Kelemen József
Hastingset és Clarence gyilkosát, Rusznák
András, Porogi Ádám és Gazsó
György
három-három férfiszerepet játszik,
míg Martin
Márta Richárd, Edward és Clarence
anyját alakítja. A fináléban
Richárdot
legyőző Richmond grófja nem jelenik meg a színen,
ezúttal ez nem fontos, hisz ő
a gyűlölség megszűnését hozza, a fehér
és piros rózsa háborújának
lezárását
hirdeti az utolsó monológban.
A baljós
aláfestő zenét Dargay Marcell szolgáltatja
szintetizátoron, világítás: Baumgartner
Sándor, rendezőasszisztens: Szikszai
Rémusz, dramaturg és tolmács: Szűcs
Anikó, irodalmi konzultáns: Závada
Péter, a rendező munkatársa: Daniela
Dima.
Koprodukciós
partner a Zikkurat
Színpadi Ügynökség.
Bemutató:
2018. február 18.
Megtekintett
előadás: 2018. március 1.
Budapest,
2018. március 4.
Megjelent
a Kláris 18/5.
számában.
Földesdy Gabriella
