Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

ÁRMÁNY ÉS SZERELEM

Pesti Magyar Színház

Eperjes Károly vitte színre Vas István ismert fordításában Schiller fiatalon írt darabját. Eredetileg „polgári szomorújáték”, most színműként hirdetik két részben. Pedig szomorúságot sokat találunk benne: apai ridegséget (Von Walter, kancellár – Tóth Sándor), ha egyáltalán „apa az ilyen”, a másik családban az apa tehetetlenségét egyetlen lánya öngyilkossági szándékával szemben (Miller, Városi zenész – Haumann Péter), mellbevágó a fiatal fiúk hadba küldése Amerikába pénzért (a Komornyik két fiát is elviszik erőszakkal, ő meséli el szívbemarkolóan a ladynek – Tahi József); vagy Lady Milford, a fejedelem kegyencnőjének története (Gáspár Kata).

Pedig szépen indul a történet, lehetne kedves is: a kancellár romantikus lelkű fia, aki fiatal kora ellenére már őrnagy és túlontúl katonás külsejű és magatartású, mozgású (Ferdinánd -- Tóth János Gergely e.h.) leckéket vesz a városi zenésztől (ami azért nem jellemző „katonáéknál”), és persze beleszeret Miller fiatal és szép lányába (Lujza – Sziládi Hajna e.h.). Ők a fellegekben járnak, a lány anyja (Millerné – Tóth Éva) pártolja szerelmüket, hiszen feljebb juthatnak, mint a kérővel, a meglehetősen kiállhatatlan Wurmmal, a kancellár magántitkárával (Takács Géza). Azt csak sejtik, hogy Wurm emellett aljas is. Mi meg is győződhetünk róla.

Azon, hogy a kancellár dolgozószobája mögött egész nap két ledér leányzó áll készenlétben a kancellár szórakoztatására, már meg sem lepődünk. (Georgie – Heizer Georgina a.n., Lucy – Taba Dorottya Lucia a.n.)

A történet kissé szövevényes: a kancellár fiát, Ferdinándot házasságra akarja kényszeríteni apja Lady Milforddal, aki egyrészt szereti a fiút, másrészt és főleg, a fejedelem kiadja útját a hölgynek, így a fia házasságán keresztül a kancellár még nagyobb befolyást szerezhet az udvarnál. Ferdinánd amúgy sem vehet el egy polgárlányt! – és ha másként nem megy, hát a lány romantikus lelkén, tisztességén keresztül, no meg némi erőszakkal elérhetik céljukat. Wurm tanácsai jóknak tűnnek, cserébe ő megkaphatná feleségül a lányt. A terv része lesz Von Kalb, a piperkőc udvarnagy is (Haumann Máté szórakoztató alakításában), aki híven teljesíti feladatát: Ferdinándhoz kerül a Lujzától kierőszakolt, Von Kalbnak szóló szerelmes levél.

Ferdinánd is zsaroláshoz fordul apjával szemben; és gyilkosságra készül Lujzával szemben. Könnyű dolga van: apja már beszerezte a kis üveg mérget (minden esetre legyen), neki csak el kell emelnie.

Lady Milford végleg megundorodik az udvartól részben a komornyik szavai, részben Lujza erkölcsi tartása hatására és szegényen elmegy; így látszólag talán még szabad is lenne az út Ferdinánd számára. Ő azonban készpénznek veszi a szerelmes levél tartalmát, Lujza el sem árulhatja, hogy kényszerítették a hazugságra, és Ferdinánd cselekszik: Milleréknél előbb ő iszik a mérgezett citromos léből, de főleg a lányt itatja: annyira szereti, hogy nem adja oda senki másnak. Lujza most már, halála előtti percekben bevallja, hogy hazug a levél, Ferdinánd pedig apját hibáztatja a lány haláláért is. Közben éppen belép az apja és Wurm – és csak az a gondjuk, hogyan tussolják el a két halálesetet. Egyetlen könnyük sincs.

Schiller 23 éves korában írta darabját, akkor nagy siker volt, érthető módon: Miller polgári öntudatával szembeszáll a kancellárral, Ferdinánd szerelme miatt kerül összetűzésbe apja (és a fejedelem) önkényével, a lady megundorodik a gyémántok vérszagától, Miller visszadobja a rengeteg aranyat lánya halálakor. Ferdinánd túl fiatal és túl türelmetlen, felhevült – romantikus…

Schiller drámájában a kancellárt is, Wurmot is letartóztatják, Eperjes rendezésében erről szó sincs. Megúsznak mindent. (Dramaturg: Deres Péter.) Most inkább az ármány kerül – erőteljesen – előtérbe, amit Lujza tisztasága sem képes felülírni.

Sophie, a lady komornája – Kádas Petra e.h., Alex – Köleséri Sándor, Törvényszolga – Mihályfi Ákos a.n.

Ferdinánd nagy szerelméről, tekintettel a méregre, a rendezőnek is megvan a véleménye, úgy tűnik, ha a szinte már ironikus pillanatokat tekintjük az előadás utolsó perceiben.

A díszlet érdekes a kancellár dolgozószobájával: óriási kandalló, óriási íróasztal, aranyozott ajtó, bordó függönnyel leválasztott hátsó „budoár” a két lánnyal, illetve Millerék egyszerű nappalija zongorával, nagy, de egyszerű ebédlőasztallal. Díszlettervező: Szabolcs János.

Jelmeztervező: Kárpáti Enikő. Különösen a kancellár és a lady öltözéke díszes, a piperkőc Von Kalbé inkább mulatságos. Lujza egyszerű, világos ruhái a lány tisztaságát emelik ki. A magas parókáknak olykor még szinte külön szerepük is van.

Bemutató: 2018. február 16.

Megtekintett előadás: 2018. február 17.

Budapest, 2018. február 18.

 Györgypál Katalin

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©