Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

CSALÁDI JÁTSZMÁK

Belvárosi Színház

Sam Holcroft komédiája nagy sikert aratott 2015-ben a londoni Nemzeti Színházban – olvashatjuk a darab szórólapján. Ezt becsszóra elhisszük az ismertető szöveg ismeretlen írójának, azt már kevésbé, hogy a darab „közös komédia és cinkos játék is a közönséggel”. Valahogy ezt nem éreztem egy percig sem. A „cinkos játék” lehetőségét sem éreztem a nézőtéren, hacsak nem a színpad felső részén rendről rendre megjelenő tacepaókra gondoltak, amelyek szentenciákat tartalmaznak a szereplőkről (ki mikor miért mit cselekszik, hogy a konfliktust elkerülje), inkább idegesítettek, mint szórakoztattak. Holcroft komédiáját Zöldi Gergely fordította, Göttinger Pál rendezte.

A probléma ott kezdődik, hogy a szerző (és a rendezés) már eleve zsákutcának tekinti a családot, az ún. családi ünnepeket, mint a karácsony. Alapvetően a polgári házasságot kérdőjelezi meg mint gyümölcsöző kapcsolatot. (A darabbeli két házaspár élete súlyos problémákkal teli, a harmadik párnál a házasság nem is jön létre). Az az érzésünk, hogy a darab szándékosan teszi nevetségessé az amúgy is művi módon összetákolt családi közösséget, hogy közben a viszonyokat tragikusan is láttassa. Mégis a komédia dominál, így sem együttérezni, sem sajnálni nem tudjuk a szülőket (Edith és Francis), a két felnőtt fiút (Adamot és Matthewet), a két menyet (Sheenát és Carriet). A nézők többsége harsány nevetésbe fog minden poénon és színpadi szituáción, láthatóan tetszik majdnem mindenkinek a családi ünnepség kudarca és komikuma, végső ellehetetlenülése.

A Családi játszmák karácsonykor játszódik, amikor hazajön a két felnőtt fiú a szülői házba, és hozzák a feleséget, gyereket, barátnőt is. Folynak az előkészületek a túlbuzgó anya (Kútvölgyi Erzsébet) irányításával, ám az ebéd, a játék és az ajándékozás mégsem jön össze. Mindenki a másikra akar tekintettel lenni, eltitkol valamit, pusztán túl akar esni a kötelező hagyományon, aztán továbbállni. Csak ne derüljön ki semmi, amíg itt vannak! Aztán mégis minden kiderül. Adam (Szikszai Rémusz) és Sheena (Járó Zsuzsa) rosszul élnek, a férfi nem dolgozik, sikertelen, felesége boldogtalan. Lányuk, Emma (Csikász Ágnes) is itt van, de idejét az emeleti szobában tölti, mert túlérzékeny idegileg, ráadásul laktóz-problémái vannak. Matthew (Ötvös András) ugyan sikeres a munkában, most butácska barátnőjével (Réti Adrienn) jelent meg, aki szerelmes belé, ám végül kiderül, hogy a fiú mindig is bátyjának feleségét, Sheenát szerette, már akkor is, amikor a nő még nem volt férjnél. Az apa (Papp János) tragédiája tetőzi be a történetet, akit a kórházból tolókocsin hoznak ki az ünnepre. Szívműtéte óta nem tud beszélni, artikulálatlan hangokat ad ki, emellett Carrie-t tapperolja, ekkor derül ki, hogy aktív korában híres volt arról, hogy a nőket elcsábította munkahelyén. Fiai számára most válik világossá, hogy apjuk már nem fog meggyógyulni, régi hűtlenségének felemlegetésén jólesően mosolyog, jelezve, nem bánta meg a dolgot.

Nagyjából ez a vígjáték története, sokatmondó a második részbe beépített játék, amikor a szereplők újfajta kártyajátékot játszanak, aminek annyi és olyan szabályrendszere van, amit nem lehet betartani. Kitör a KÁOSZ a játék miatt, majd folytatódik a két testvér közötti veszekedésben, végül felborul az asztal, a vetélytársak egymásnak esnek, megáll a cselekmény. Fináléra megjelenik Emma, akit eddig nem láttunk. Ő az egyetlen normális figura, nem is beteg, és remélhető, hogy legalább ő normális életet fog élni.

Ehhez a színdarabhoz igen sok díszlet és kellék szükségeltetik. Komplett konyhai berendezés, kártyaasztal, ételek, hűtő stb. Fontos az állandó evés, ivás, hisz a fiatalabb fiú mániákus evő, Sheena kicsit alkoholista, az anya gyógyszerfüggő. Folyik a pezsgő, a konyak és a vörösbornak álcázott málnaszörp. Mondhatni naturalista a színpadkép, valósághűek a kellékes jelenetek. Csak az egész művi valahogy. (Díszlet: Ondraschek Péter, jelmez: Cselényi Nóra).

Nem irigylem Papp Jánost, aki a műtött, lebénult apát alakítja, betegségében inkább visszataszító, mint szerencsétlen. Hálátlan a Kútvölgyi Erzsébet által játszott anyaszerep is, nehéz eltalálni a valódi karaktert benne. Legjobban Szikszai Rémusz használta ki lehetőségeit, remek hangutánzó képességével a rajzfilmek állatfiguráit hozza színre (Frédi és Béni, Tom és Jarry), az ő alakításán lehet leginkább szórakozni. Ötvös András az „evőember”, csak evéssel tudja a konfliktusokat lerendezni, kísérni, márpedig neki van a legnagyobb konfliktusa, amit titkol. Barátnője csak „falból” van, hisz sógornőjébe szerelmes. Járó Zsuzsa realistán oldja meg a boldogtalan feleség szerepet, de a végén nem tud mit kezdeni sógorának szerelmi vallomásával. Réti Adrienn jól játssza a modern, dögös lányt, aki szereti a szerelmet és férjhez is akar menni, ő csalódik a legnagyobbat, kútba esik a férjhez menés, sőt, pasija sem marad. Csikász Ágnes pici szerepét jól oldja meg, bár a végső tornamutatványa (mérlegállás a konyha romjain) nem sikerül tökéletesen.

A dramaturg Zöldi Gergely, a grafikákat Csáfordi László készítette, világításért Szondi György felelt, a rendező munkatársa Jánoska Zsuzsa volt. Producer: Orlai Tibor. A kora nyári szórakoztató műsor kicsit fanyarra sikeredett.

Bemutató előadás: 2017. június 27.

Megtekintett előadás: 2017. június 26.

Budapest, 2017. június 30.


Megjelent a Kláris 17/6. számában.

 

Földesdy Gabriella
♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©