„Mélységes
mély a múltnak kútja.” – Így
kezdődik Thomas Mann négykötetes
regénye, amely
újraírja az Ószövetség Józsefre
és felmenőire vonatkozó történetet,
jelentősen
kibővítve az ott taglalt – és ott sem
szűkszavú – eseménysorozatot. A
szövetség
a zsidó ősök és Isten között jött
létre, és ez a viszony szabályozza a
továbbiakban a szereplők életét. A Jákob
fiaiból lett törzsek nemzetséggé
alakultak, ennek bemutatása hatalmas
szereplőgárdát igényel, vajon
megbirkózik-e egy kisszínpados színház az
óriási feladattal? A nagy fába vágott
fejsze nyele kizöldült – mondhatnánk egy
ügyetlen képzavarral.
Thomas Mann művét Sárközi
György és Káldor György
fordította, a színpadi adaptációt Gáspár
Ildikó készítette, Ascher
Tamás és Gáspár
Ildikó rendezte. Amit az
előadás közel 5 órája alatt 3 részben
kapunk, az a történet illusztrálása. A
szereplők maguk mesélik egymás
szájából véve a szót, és
tovább görgetik. Minden
szereplő előbb egyes szám harmadik személyben
beszél magáról, majd átvált,
és
önmaga lesz, így kerüli ki a rendezés a
narrátori funkciót. Végigmondani
sorjában is nagy feladat az eseményeket, sem a
díszlet, sem a jelmezek nem
bírnak igazi jelentőséggel. Mindhárom
részben az üres színpad áll előttünk,
közepén egy nyitott elejű házikóval. Ennek
forgása teszi lehetővé, hogy a házat
mindig új lakókkal töltsék meg, és
tetején különleges szónoklatok hangozzanak
el. A háttér mindhárom részben más
színű. Kezdetben fehér, majd zöld bársony
váltja fel, a harmadikban sötétkék
tapéta. Mindenki a végletekig egyszerű
köpenyt, vagy trikót, zakót, karton ruhát
visel, öltözéke nem, csak beszéde,
mozgása, arcmimikája játszik. Az előadás
időnként egy-egy élethűen megalkotott
állatfigurát használ
ülőalkalmatosságnak, ezek is a díszlet
részei. (Díszlet: Izsák Lili,
jelmez: Szlávik Júlia.)
Mi a varázsa az
újból végignézett bibliai kalandoknak?
Ülünk és hallgatjuk, mintha ismeretterjesztő
előadáson lennénk, ám tátott
szájjal, tágra nyitott szemmel, semmit el nem mulasztva.
A varázs annak
köszönhető elsősorban, hogy Thomas Mann
valójában újraírta a bibliai József
történetét, nemcsak kibővítette, hanem egy
20. századi gondolkodó kétségeivel
közelített hozzá, és hamiskás oldalra
kacsintásokkal adott értelmezést a
hihetetlennek tűnő eseményeknek. Az isteni parancsokat és
beavatkozásokat
nagyon is emberi indoklásokkal látta el, a józan
paraszti észt használta minden
csodás történés
magyarázására, mintha kuncogna közben,
lám, így fogja az ember
Istenre mindazt, amit saját magának talál fel,
próbál ki és a maga hasznára
indokol meg.
A történet doyenje
az idős Jákob, aki időről időre
emlékezik, parancsol, tilt és enged, sőt figyelmeztet.
Többször visszatér, és
elmélázik kései leszármazottainak
cselekedetein. De felidézi Ábrahám
áldozatát,
majd elsőszülötté válását, ami
csellel, anyja segítségével történt.
Ézsau
haragja miatt Jákobnak menekülnie kellett, és 25
évig volt távol, közben Lábán
lányai voltak feleségei és 12 fia született.
Hogy elnyerhesse Ráhelt
feleségnek, előbb Leát kellett elvennie, akit nem
szeretett, úgymond, rásózták
a lányt, mégis az ő termékenységéből
lett Izrael legtöbb törzse. Ráhel csak két
fiút szült, a másodikba belehalt. József az
idősebbik fia Ráhelnek, ő lett a
kedvence Jákobnak. És József lesz a
történetfolyam központi alakja, akit a
testvérek irigységükben elveszejtenek, amibe apjuk
majdnem belehal. József, aki
megmenekül, majd Egyiptom számvevője lesz,
túléli Potifárné aljas
rágalmazását,
és álomlátásával megcsinálja
szerencséjét, megmenti Egyiptomot az
éhínségtől.
Végül, mikor élelemért jönnek az őt
halottnak hívő testvérei, jól megleckézteti
őket, hogy megbocsáthasson nekik. Az előadás nagy
bravúrja, hogy a fináléban
sikerült katartikus hatást elérni a
rendezésnek József megbocsátását
megelevenítvén. Gyönyörű jelenet.
Óriási
apparátust mozgat az előadás, még akkor is, ha
minden színész több szerepet játszik. Az
átváltozásoknak nagy gyorsasággal kell
végbemenni, ez zökkenőmentesen sikerül. Gálffi
László (idős Jákob és Huij) az
érett bölcsesség megtestesítője, Polgár
Csaba (fiatal Jákob, érett
József, parancsnok) mindkét szerepében a
végsőkig küzdő férfi. Patkós
Márton (fiatal József, Hér, Onán)
a naiv, magában bízó és győztes
kiválasztott egyén, Vajda Milán
(Ézsau, Ruben, Potifár) a mindig vesztes fél, Takács Nóra Diána (Lea,
Simeón, Tuij,
Nezmáré) a nyers asszonyi erő hordozója. Kerekes
Éva (Rebeka, Isszakár, Mut, Kamarás) a
kifelé bájos tündért, ám befelé
a
hajthatatlan erő megtestesítőjét játssza, Tenki
Réka (Hadina, Manó, Ren) a mindig szenvedő jó
szándékút, Zsigmond Emőke
(Zebulón, szolgáló,
Ahveré, Támár, Szerah) a szépséges
ellenállhatatlant formálja meg. Nincs
kirívó
jó és rossz alakítás, Thomas Mann
regénye láthatatlan harmóniát hozott
létre a
szerepek között, „staféta
üzemmódban” mindet jó eljátszani, mert
egy valódi
nagy család szerves elemét képezi minden kis
szerep, minden megszólalás.
Fenséges karaktereket testesít meg Csuja
Imre (Lábán, izmáelita, Mer-szu-ré),
korpulens alakja a szerepeinek
velejárója, vagy Epres Attila
(Eliézer, Izsák, Mont-kav), akinek ügyetlen
sutaságai elszomorítóak, magányos
egyéniségét sajnáljuk, ahogy Znamenák
István (Dudu, börtön ig.) fanyar humorát,
utálkozását kajánul élvezzük. Hámori Gabriella a szépséges
Ráhelként
minden csáberejét beveti, a fáraó
anyjaként hűvös és mértéktartó,
Nagy Zsolt Júdája a megtérő
bűnös
testvér, de ő a megtévedt kéjenc is, akit
Támár tőrbe csal. Jéger Zsombor
játssza a legtöbb szerepet
(őr, pásztor, szolga, rabszolga, Naftáli,
fáraó), a kisebb szerepek közt a
legtöbbet Kókai Tünde
(Benjámin,
Nofertiti, szolgáló, varrónő). További
epizódszereplők: Ficza István,
Máthé Zsolt, Novkov Máté, Dóra
Béla, Murányi Márta (m.v.)
és Szathmáry Judit (m.v.).
Dramaturg: Ari-Nagy
Barbara, az aláfestő zene
összeállítója: Kákonyi
Árpád, videó: Juhász
András, a rendező munkatársa: Érdi
Ariadne és Szabó Julcsi.
A bibliai regényfolyam
pozitív irányban teszi
elfogulttá a színházat szerető nézőt,
elbűvöli a történet szépsége, nem
bírál,
nem kritizál, csak elfogad. Így volt ez most is.
Bemutató
előadás: 2017. február 4.
Budapest,
2017. február 8.
Megjelent a Kláris 17/4.
számában.
Földesdy
Gabriella