Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

III. RICHÁRD

Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad

A Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója.

Fiatalok műve fiataloknak (is). Hiszen nagyon fiatal a rendező, ifj. Vidnyánszky Attila (akinek a maga 23 évével már és még talán ez a 4. rendezése), Vecsei Miklós, aki újrafordította és a szövegkönyvet írta és a zeneszerző, Kovács Adrián is. Mai betétdalokkal, táncokkal, miegyébbel. De ott volt mellettük dramaturg-konzultánsként dr. Kállay Géza irodalomtörténész Shakespeare-kutató is! – és valóban, minden különössége ellenére „a” III. Richárdot láttuk. A nyári Gyulai Várszínház beli előadást most a Nemzeti Színházban. Laza összefüggésekben – no de a történelembe sokszor csak mi látjuk „bele”, utólag belemagyarázva az oly szervesnek hihető összefüggéseket!

Poénok röpködnek. A György kezdőbetűből még kihámozzák a  „g…”-t is, amit még évekig érteni fognak a magyarok. Nem egyszer és nem kétszer bevonják a nézőket – a színészek melléjük-eléjük ülnek, beszélnek hozzájuk, „közvéleményt” kutatnak. Hol egy tömbben, fekete-fehér „egyenruhában” jelenik meg a sok fiatalember – énekelve, táncolva, kavarogva, értetlenkedve --, hol külön-külön szerepet formálva, eltérő karaktereket megjelenítve. És nem csak fiatalok! – természetesen. Hiszen III. Richárdot egészen szokatlanul formálja meg Trill Zsolt visszafogottan, nem lehet megállapítani, igazából púpos-sánta-e (többek között „breakel”, utána azt mondja, hogy nem is tud), vagy ezt is csak eljátssza az udvarnak, ha már úgy döntött a hosszú háborúk után, hogy eztán „játszani fog”. És játszik. A gonoszt, aki mégsem gonoszabb a legtöbb udvarbéli embernél, csak élesebb eszű. Talán hatalomvágyóbb is. Gyűlölködik. De nemcsak ő, hanem szinte „mindenki”. Az előadásban jelentős hangsúlyt kapnak egyes mozzanatok. Így a nagy „békéltetés” is a király – (György – Hegedűs D. Géza m.v., de ő Edwárd is, meg később a bérgyilkos Tyrell) – parancsára. Parancsra nem lehet „szívből” békülni, pláne, ha nem is akarnak. Hatalmat akarnak, nem megbékélést. Addig is a gyilkosság volt a módi, ezután miért is lenne másképpen? Csak az a kérdés, éppen kit lehet vagy kell megölni, és ki fogja megtenni. Vállalkozó mindig akad, olykor félresikerül a manőver – Tyrell Richárd kevés számú barátjának egyikét öli meg, de Richárdnak alig rebben akár a szeme is. Ha már itt tartunk – a Gobbi Hilda Színpad nem túl magas zsinórpadlása kiváló Tower-nek bizonyult, ahonnan egyszerűen ledobják elénk a meggyilkolt két fiú (York herceg – Böröndi Bence m.v., Erzsébet fiatalabb fia – Szabó Sebestyén László) holttestét. Richárd elé nem, mert ő akkor éppen egy magas pózna tetején, meglehetősen szerencsétlenül gubbaszt…

De nem kevésbé jó megoldás a korona folytonos himbálódzása egy hosszú kötélen, hol rákerül valakinek a fejére, hol újra himbálódzik tovább, felhúzzák, leeresztik… hiszen sűrű a királycserélődés. A „nép” nem is igen érti, éppen „mi van”.

De Richárd „tud valamit”. Hiszen nemcsak Annát (Trokán Nóra m.v.) csábítja el nemrég meggyilkolt férje sírja mellett (a színpadra – játszóhelyre – rengeteg zsák homokot borítanak ki, ez aztán az előadás végéig ott is marad, ezen keresztül botladoznak-hemperegnek-táncolnak, sőt görkorcsolyáznak) –, de ugyanígy Erzsébetet is megnyeri magának, aki két fia meggyilkolása után mégis hozzáküldi igencsak fiatal lányát feleségnek… (Erzsébet lánya – Barta Ágnes e.h.)

Különös ez a III. Richárd. A végső ütközetben legalább háromszor egymagában veri vissza a „támadókat” – púposan-sántán-gnóm alakkal aligha teheti. Ezt a történelmileg is vitatott kérdést is pontosan tárja elénk Trill Zsolt.

Erzsébet – gyönyörű (Eszenyi Enikő m.v.). És ebben a világos színű, gyönyörű hosszú bundában, magasított-magassarkú cipőiben botladozik a vizes homokon. III. Richárd „palástja” pedig valamilyen koszlott műanyagcafat…

Erzsébet körében az igazi látszat-ellentét azonban Margit, a valamikori királyné (Szűcs Nelli) és Erzsébet között húzódik, aki éppen most szűnik meg királynőnek lenni. Még az alkatukból eredő különbözőség is hangsúlyossá válik.

Shakespeare veretes szövegét igen ritkán halljuk viszont. De a kezdetkor… nos, akkor hibátlanul. Csak éppen szinte zárójelben téve, némi iróniával. Talán. Mindenképpen szokatlanul. Hiszen szokatlan az előadás egésze. Mert ez a III. Richárd csupán csak elfárad a két „királyfi” meggyilkoltatása után, lelkiismeret furdalása nem ébred fel. A trónörököst megismerve talán mi sem csodálkozunk – nagyon – mindezen. Akkor mitől is fárad el Richárd…? Elérte, amit akart, övé a korona. Ez minden? De újra ütközet (a bosworthi ütközet) – Richárd elesik. (Alighanem 32 évesen. Igaz, ez akkor többnek számított, mint manapság.)

Díszlet nincs, az első rész közben betolnak egy hatalmas ferdén álló dobogót, ez kiváló börtönnek-ágynak egyaránt. (Na de Shakespeare idejében sem voltak díszletek!) Nem tudni, kinek a munkái a jelmezek – Erzsébeten kívül Annáé is (a vége felé koktélruhában énekel és találkozik még egyszer Richárddal) mutatós, a fiúké-férfiaké változó, szerepük szerint. Különös az ezüstös színű harci „páncélzat”, Richárdé természetesen szakadozik.

Kifejező a zene, olykor hátborzongató. De hát a történések maguk hátborzongatóak, a koronához vezető út itt nem a „királyi út” volt.

Mindez 3 órában (szünettel), két részben. Dráma természetesen – de olykor bizony derül a közönség. Szintén mint Shakespeare idejében.

Játszanak még: Buckingham – Dóra Béla m.v., Catesby – Patkós Márton m.v., Hastings – Mészáros Martin e.h., Rivers – Kovács Tamás e.h., Stanley -- Krausz Gergő e.h., Brakenbury – Bordás Roland e.h., Pap – Berettyán Sándor e.h., Polgár – Berettyán Nándor e.h., Gyilkos I. – Gyöngyösi Zoltán e.h., Gyilkos II. – Lestyán Attila e.h.

A következő előadásokra nem lehet már jegyet kapni. Igaz, nem túl nagy a nézőtér…

Budapest, 2017. január 11.

Bemutató: 2017. január 10.

Megjelent a Kláris 17/4. számában.

Györgypál Katalin
♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©