Aszlányi
Károly (Ausländer
Károly 1908–1938) író,
színműíró, újságíró
színjátékát manapság ritkán
játsszák. Részben ezért is
lehetett abszolút teltház a Karinthy
Színházban a Péter, avagy
szélhámos kerestetik! című
vígjáték
(„szélhámos-komédia”)
bemutatóján a színház
igazgatójának, Karinthy
Mártonnak a rendezésében.
A
történet a múlt század első felében
játszódik – de
játszódhatna csaknem ma is. És nemcsak az oly
fontos megtalált kőolajmező és a
Nemzeti Kaszinó „okán”… Igen,
„van annyi pénz!” – hogy még a
családi köteléket
is meghamisítsák. Péter
váltóhamisítását már
rég megbocsátották. Eltűnődhetünk:
tulajdonképpen ki itt a szélhámos? Netán
akár többes számban értendőek? –
Alighanem. Sőt.
Az
eredetileg igencsak gyámoltalan, de már
doktorátust szerzett és komoly
kutatásban részt vett, de persze (!)
állástalan kutatómérnök dr.
Kovács Péter (Száraz Dénes)
anyja miatt
(gyógyíttatásához pénzhez juthat)
vállalja, hogy leüli Üreghy Péter (Klem
Viktor) 3 hónapos
börtönbüntetését,
az Üreghy családot meg amúgy is nagyon tiszteli.
Hiszen ő „csak” egy Kovács…
Leülve a kiszabott időt azonban megismeri csinos, fiatal
„unokatestvérét”,
Klárát (Pataki Szilvia) – és
most már
főként Klára miatt megy bele a
személycsere-csalásba, na meg a jólét
miatt, aztán
persze még az olajmező kutatás lehetséges
folytatása miatt is. Amihez sok-sok
pénz kell, de a „nagybátyja”, a
nagyrabecsült Üreghy Demeter (Klára apja – Lengyel Ferenc) kapcsolatai, meg saját
szaktudása, meg a dr. Kovács Péter (saját!)
nevének felhasználása így együtt
mégiscsak segít. Természetesnek veszik
Kláráék, hogy Viktor, mindkét Péter
(túl)okos
inasa (Marton Róbert) részt kér
majdan a várható busás olajeladás
hasznából. Hiszen addig is sokat tett hol az
egyik, hol a másik gazdája érdekeiért. Meg
a sajátjaiért, amit időről időre
alaposan ki is fejt.
Csak hát az
igazi Üreghy Péter, aki egyébként inasa
okmányaival hajózott el a messzi Amerikába, a
három és még néhány hónapi
kemény
munka után mégiscsak a meleg családi
fészekbe és fészekre vágyik, amelyet az
ál-Üreghy Péter taposott ki. És persze
váratlanul meg is jelenik. Nagy nehezen
kiderül a család számára, ki az
ál-Üreghy, ki az ál-Kovács és ki az
igazi, de
van az a pénz – konkrétan a fentről
várható valóban óriási összeg
az olajfúrótornyok
felállítására, amihez képest a
váltóhamisítás nagy összege csak
„bagatell” volt –, hogy az igazságot
eltagadva, az igazi dr. Kovács továbbra is mint
Üreghy
Péter szerepeljen a köztudatban. Mi lesz az igazi
Üreghy Péterrel? – ez már
mindegy, eddig is egészen jól megvolt a család
nélkül, meglesz ezután is.
Megismerjük
természetesen Klára nevelőnőjét, a gyakran
kótyagos Etel nénit (Murányi Tünde),
aki egyébként Demeter
sógornője, és a csaknem mindig majdnem-részeg
Egressy Ödönt, Demeter kedélyes sógorát
és üzlettársát (Szirtes
Gábor),
mindketten külön-külön is remek
humorforrásul szolgálnak. A másik oldalról
pedig itt van a fiatal és búslakodó Egon (Baronits
Gábor), Klára régi-örök
imádója és a szintén fiatal és
csinos Baba (Gerlits Réka), akik Demeter
pénzén
lebzselhetnek a vidéki birtokon. Baba minden fiatal
férfit szeretne megszerezni,
beleértve a két Pétert is, így aztán
olykor Klárával féltékenykednek.
Nem
elhanyagolható jelenetek a börtönbéliek,
ahogyan az igazgató gazsulál előbb
Üreghy Demeternek és lányának, majd az addig
joggal rabként kezelt ál-Üreghy
Péternek már attól a pillanattól fogva,
hogy „szabadul”. A korrupt Altiszt – Németh
Gábor, a harsány Őr – Inoka
Péter.
Mindkét
részben rengeteg humort, elszólást
(geológus-teológus), kiszólást hallhatunk,
az áthallások pedig szinte
elkerülhetetlenek. Az érzelmek is természetesen
jelentős szerepet játszanak, a
fiatalok körében a szerelem, az idősebbeknél az
üzlet világában – kivéve a
geológust, akit az olajkutatás
eredményessége legalább annyira érdekel,
mint
Klára szépsége.
Jók a
díszletek a forgószínpadon, látunk
hotelszobát,
börtönt, vidéki ház nappaliját, kertet,
„mulatót” egyaránt, pedig, mint tudjuk,
a színház színpada nem tartozik a nagyok
közé, a darab pedig elég sok szereplős.
A díszlet Juhász Kata munkája,
díszletkivitelezés: Major Attila. A
jelmezek
is sokfélék, kifejezőek, az inas – aki nem szereti
a „szolga” szót – még külön
játszik is egyenöltözékével,
Klára többféle tetszetős-színes
ruhában jelenik
meg, Demeter mindig kellően elegáns, Egressy Ödön
szinte bohókás. Jelmez: Tordai Hajnal.
Fontosak a
kellékek, különösen egy fekete
vastagkeretes szemüveg, mely dr. Kovács Péternek a
jelképe lesz. Kellék: Bíró Tamás.
Zene: Nyitrai
László, hang: Voronko Miklós,
fény: Sörös Zsolt.
Dramaturg: Deres Péter.
A „zajos
siker” – ahogy mondani szokták –
teljességgel megérdemelt.
Bemutató
előadás: 2016. október 28.
Budapest,
2016. október 29.
Megjelent
a Kláris
17/2. számában.
Györgypál
Katalin
Á ZN
