A
naplók
sokadik reneszánszukat élik, és
valószínűleg örökké divatban lesznek.
Egy
biztos, valami miatt mindig számíthatnak
érdeklődésre. Magyarázható ez a
naplóíró személyével vagy a korral,
amiben megírásra kerültek, de a
népszerűség
záloga lehet még a sorokban rejlő titokzatosság
és a naplókra jellemző
különleges intimitás, ami csak efféle
írásművekben olvasható.
Heltai
Jenő naplóját a nagyközönség nem
ismerheti, mert a család kérésére nem
adták
ki, de Bálint András
önálló estjéhez
kölcsönadták. A közel 700 oldalas
szövegből jócskán húztak is, de a
színpadra állított változatban olyan
utazás
várja a nézőt, ami segítheti az író
újrafelfedezését. Bár ő nem tartozik az
elfelejtett írók közé, még sincs benne
a köztudatban. A kiadatlanság ténye
kedvez a színházba csábításra,
hiszen rejtett világba hív, az író
által átélt
1944-es, förtelmes év megismerésére, amikor a
szerző műveit bezúzták, őt magát csillagos
házba kényszerítették, és
megjárta a Gestapo börtönét is.
Mindeközben belső
életereje átsegítette a legnehezebb helyzeteken.
Ezekben a viszontagságos
hónapokban akkor írta a naplóját, amikor
erre érkezése volt. A lopva lejegyzett
mondatokból kirajzolódott a bujkáló
író élete, amikor este a reggelt várta,
reggel pedig az estét, de ezek a nehezen múló
percek sem törték meg, ezt
igazolják humorban gazdag mondatai. Amikor már
igazán félhetett volna, akkor
sem érezte magát veszélyben. Ez az örök
optimizmus mintha veleszületett
adottságként segítette volna az életben
maradáshoz.
A
naplóíráskor éppen 73 éves
írót a most ugyanennyi idős Bálint András
kelti
életre. A versmondáshoz és
önálló estekhez is hihetetlen érzékkel
nyúló színész
értékes kincsre akadt, amikor Heltai
naplóját kézhez kapta. Ehhez mérten
dolgozta fel és tárta elénk az író
gondolatvilágát. A naplórészleteket
néha
egy-egy dal, vers vagy zongorakíséret
egészítette ki. A színpadtér egy otthonos
írói munkaszobát idézett. Bálint ezt
jól belakta, és külön
érdekességként
mindig máshol lapozta fel a naplót, onnan folytatva a
felolvasást. Nehéz volt
eldönteni, vajon mindent kívülről mond-e, vagy
nagyrészt a szövegkönyvre
támaszkodik? A másfél órás est
humora leírhatatlan volt, ilyenkor mindig
megfájdul a nézői szív, hiszen az elhangzott
poénokat képtelenség megjegyezni.
Az est
dramaturgja Hárs Anna
volt, a rendezője pedig Deák
Krisztina, aki megtalálta
azokat a pontokat, amikor a napló szövegeit egy-egy dallal,
zenei részlettel
kell megállítani, majd
továbbgördíteni. A zongoránál
közreműködött Darvas
Ferenc, munkatársak voltak még Dudás Zsuzsa, Kövesy
Károly és
Széplaki Nóra.
A Heltai
est legnagyobb érdeme az életigenlő író
iránti érdeklődés felkeltése.
Alighanem az est után többen azzal tértek haza, le
kéne venni a polcról egy
Heltai-könyvet, vagy ismerőstől levadászni valamelyik
regényét, színdarabját,
esetleg versét. Bálint András ehhez sokat
hozzátett, neki köszönhetően Heltai
újból népszerűvé válhat.
Veszprém,
2016. április 1.
Bemutató: 2015. október 31.
Barta
Magdolna
♣
♣
♣
