A Puccini
operájához szokott, az operairodalmat
általában és mindenestől szerető
közönségnek már az első pillanatokban át
kell állnia egy másik hullámhosszra. A
Radnóti Színház Gozzi
meséjét – nem véletlenül –
Bartók táncjátékának, A
csodálatos mandarinnak zenéjére
építette. A prózai játék
folyamán elhangzik az egész Bartók-mű, nem
egyvégtében, hanem kisebb-nagyobb szünetekkel, de
mindig pontosan időzítve a
zenét a cselekményhez. Meséről vagy operai boldog
szerelmes összeborulásról
nincsen szó, rettenet és rettegés hatja át
a cselekményt. Furcsa „diktátorosdinak”
vagyunk szemtanúi, ugyanis a kínai császárt
ismerjük meg elsőként mint
diktátort, de kiderül, ő egy szelídebb
fajtája ennek az emberfajtának, mert
nyomába sem léphet gyűlölt és már apja
által is ostorozott lányának, Turandot
hercegnőnek.
Jelen korunk
igencsak kedvez a régi mesék mai tanulsággal
való felruházásának. Az eleve
kegyetlen történet egy még kegyetlenebb
véggel zárul, nincs feloldás,
megkönnyebbülés, katarzis helyett jön a
létbizonytalanság, félelem, újabb
megpróbáltatások. Juronics Tamás balettművész
vállalkozott rá, hogy rendezőként
jegyezze Gozzi meséjét, evidens, hogy az ő ötlete
volt A csodálatos mandarin
zenéjét kölcsönvenni
aláfestésként. A
mandarin történet és zene szervesen tud
kapcsolódni a Gozzi meséhez. Cziegler
Balázs díszlete tökéletesen
illeszkedik a diktátor koncepcióhoz, amikor
hátrafelé szűkülő alagutat képez ki a
színpadon, ami így sokkal nagyobbnak hat,
és átlátszó fülkét rendez be a
színpadon Kalaf herceg éjszakai
gyötrődésének
színhelyeként. Rémisztőek a levágott emberi
fejek csonkjai és a rendőri
személyzet arctalanná tett fekete maszkja (jelmez: Bianca Imelda Jeremias).
Turandot
hercegnő gőgösebb személyiség diktátor
apjánál. Senki emberfiának nem hajlandó
engedelmeskedni, férjet nem tűr meg maga mellett, gyűlöl
minden férfit, mert
hiába udvarol szép szavakkal, a házasság
kötelékében csal, hitet szeg, más nők
után ácsingózik, mindig hűtlen. Ez
motiválja Turandot gyilkos ösztöneit, a
három rejtvény megfejtése csak
időhúzás, kifogás, hisz Kalaf hiába fejti
meg,
nem lesz automatikusan férje a hercegnőnek. És még
ő ajánl fel nagylelkű
lehetőséget, ha nevét kitalálja Turandot,
képes magát kivégeztetni. Az
ésszerűtlenség röppályáján
mozog a történet attól fogva, hogy a
rejtvényfejtésre jelentkező fiatalemberek a
„célszemély” fényképét
meglátva,
elvesztik fejüket. Hisz a kép tulajdonosa nem
szépség, még csak nem is nőies,
nem vonzó és nem kedves, ellenkezőleg. Kissé
közönséges, kíméletlen,
szeszélyes, és nagyon okos. A férfiak épp
az okos nőket nem szeretik, miért
éppen ez a szörnyeteg kell nekik? Nincs magyarázat.
De félre a vicces
megvilágítással!
A
színpadi
történet egy-két mellékszálat is
kibont, így teljes virágzásban jelenik meg
Adelma tragédiája, aki Turandot szolgálója
és bizalmasa. A tatár hercegnő
kettős játékot játszik, azon van, hogy furfanggal
kiszedje Kalafból nevének
elárulását, másrészt szívesen
megszökne a herceggel, és felesége lenne. A
cselekményből nem világos, miért kell nevét
kicsalni, mikor már régebbről
ismeri a férfit? Kudarca többlépcsős. Kalaf
visszautasítja, Turandot pedig
meggyilkolja Adelmát. A másik szálon abbamarad
Baraknak és Szkirinának a
története ott, hogy kínzással akarják
kicsikarni tőlük Kalaf nevét, de nem
árulják el, ezért börtönbe viszik őket.
Többé már nincs rájuk szüksége
senkinek.
A
kegyetlen történet, amikor a rossz után még
rosszabb jön, napjaink
eseménytörténetét villantja fel
előttünk. A diktatúrák megléte, majd
felbomlása, az értelmetlen politikai viták
és presztízsharcok nem vezetnek a
problémák megoldása felé, hiába
fejtjük meg a rejtvényeket, újabb rejtvények
jönnek, amik megfejthetetlenek, senki nem garantálja, hogy
valamit elérünk
velük.
Petrik
Andrea címszerepben történő
fellépésében folyton keressük a
miérteket.
Próbáljuk megfejteni, mi készteti gonosz
cselekedeteit, mi munkál a lelkében?
Vak kegyetlenség, kíméletlen uralkodni
vágyás, végül el is éri, hisz apja is
ellensége, tőle is meg kell szabadulni. Pillanatnyi
fellángolása leendő férje
iránt úgy tűnik, csak szeszély,
eltévelyedés. A színésznő alkatához
jól illik a
bokszpárna az edzőteremben, olyan mellette, mint az
„Egymillió dolláros bébi”
c. amerikai sikerfilm főhősnője. Szatory
Dávid Kalaf hercege jó szerep és
tartalmas alakítás, jól hozza a
színész az utolsó jelenet döbbent
kiábrándulását:
nem volt érdemes ennyit küzdeni a hercegnő
kezéért, itt neki, Kalafnak semmi
hatalma, semmi keresnivalója nem lesz, pusztán
báb. A kínai császárt Bálint
András játssza, az ő figurája a
legkomikusabb, ironikus császárt alakít, aki
már beleunt a diktátorságba, nyugalmat szeretne,
és idegesíti, hogy nem sikerül
a gonosz lánya miatt. Megnyilvánulásai
nevetésre késztetik a nézőt, botcsinálta
császári figura lett belőle. Pál András
főeunuchként megtalálta bizalmas helyét
a darabon belül, kis híján főszerepet csinál
az epizódból. Csankó
Zoltán
Pantalone és Gazsó
György Tartaglia
hivatalnok szerepekben a commedia
dell’arte sztereotip talpnyaló szolgáit
jelenítik meg. Rétfalvi
Tamás Brigella
kapitány szerepében tájszólással
fűszerezi saját komikus rendőrfőnök voltát. A
többiek: Schneider Zoltán
(Barak), Martinovics Dorina (Adelma), Kurta Niké
(Zelima) és Martin
Márta (Szkirina) keresik helyüket a
különleges színpadi
játék keretében.
Dramaturg:
Hárs Anna,
világítás: Baumgartner
Sándor, a rendező munkatársa: Őri Rózsa.
Gozzi meséjét Térey
János fordította.
Budapest,
2016. március 27.
Bemutató:
2016. március 13.
Földesdy Gabriella
♣
♣
♣
