Keveset
tudunk/tudok a szerzőről, Vaszary
Gáborról – ez vonatkozik rajtam
kívül az átlag magyar
színházba járóra is. Ami mégis arra
késztet, hogy ismertetőt írjak a Klotild
néni c. darabjáról, az a
büszkeség és meglepődés.
Ma
a színházak, Pesten, több francia, amerikai
komédiát, vígjátékot
játszanak.
Szeretek nevetni, egy-egy szójáték sokáig
cseng a fülembe, szórakoztat a
szellemessége. A véletlen játékaként
kialakult helyzetkomikumok ábrázolásának
örülök, foglalkoztat a véletlenek sors
alakító szerepe. Tetszik, amikor a
komikumot jegyző író megtalálja azt a pontot,
amikor valamelyik szereplővel
„leállítja” a véletlenek elsöprő
sorozatát, és egyszerű és logikus megoldást
tud elénk tárni. Sem reklámot, sem
ellenreklámot nem kívánok csinálni egyik
darabnak sem, mégis megemlítem, hogy legtöbbjük
számomra unalmas és sokszor már
felháborító volt. A színészek,
szegények, igyekeztek túljátszani a szerepeket,
mert tudják, hogy a közönség ezt szereti, ha
komédia, akkor legyen nagyon
vicces, vagyis a humoros helyzeteket tetézzük meg azzal,
hogy a véletlenül
felbukkanó szereplők, például, essenek át
egymáson, mert ugye milyen vicces, ha
valaki összetöri magát!
Vaszary
darabja is az örök szerelmi háromszögről
szól – nincs ennél nevetségesebb
szituáció, akármelyik részéről is
nézzük a háromszöget. A Feleség (Pápai
Erika) a nem egyenlő oldalú háromszög
legfontosabb szöge. A Férj (Miller
Zoltán) barátja Feri (Csere László). A
férj megbízik a barátjában, holott az
szerelmes a feleségébe, sőt viszonyuk van. Hogyan lehet
ebben a szituációban
elérni, hogy a feleség és a barát
úgy találkozzanak, hogy a férj ne tudja meg?
A jó ötlet a Klotild néni. Klotild néni
már betegeskedik, és hetente kétszer
meg kell látogatni – a feleség szerint. Ez egy
biztos alibinek tűnik, hiszen az
elképzelhetetlen, hogy a férj valamikor is
szeretné meglátogatni Klotild nénit.
Működik
is a dolog egészen addig, amíg egy porszem bele nem
hullik a gépezetbe. Ez a
porszem Leskovics (Szacsvay
László). Íme a véletlenek
sorozatának első eleme.
Leskovics, mint mondja, tényeket gyűjt arról, hogy a
felesége megcsalja őt, és
ezt a legmegfelelőbben a Férj lakásából
tudja megszerezni, mert az a lakás pont
szemben van azzal, ahol az ő felesége éppen
tartózkodik. Leselkedése közben
hosszú monológot tart arról, hogy minden
férjet megcsal az asszony, és
felsorolja a trükköket. A Férjet ez
kimozdította az eddigi nyugalmi és
bizakodó helyzetéből, és elkezd kutatni a
saját felesége időtöltéseivel
kapcsolatban. Rövid úton kideríti, hogy Klotild
néni 3 hete meghalt. Innentől
kezdve a hazugság segít. Igen ám, de a
hazugság újabb hazugságokat kíván,
és így
tovább, tovább… Elkezdődik egy borzalmas
összevisszaságot produkáló cselekvés
sorozat, aminek kapcsán új és új
párok kerülnek a képbe, akiknek
együttléte
nem éppen „szabályos”. Kiderül
tehát, hogy Leskovicsnak igaza van, minden nőnek
„vaj van a fején”. Kiderül az is, hogy a
szeretők ugyanolyan átlagemberek, mint
a férjek, nem hősök és nem bajnokok, de még
nem is annyira hűségesek stb., és
ráadásul olyan féltékenyek, mint a
férjek.
A
nagy megoldás, hogy némi újabb hazugságok
megfelelő elhelyezésével minden halad
tovább, mert akarjuk a nyugalmat és hinni akarunk
egymásban.
Mi
az új, a hihetőbb a Klotild
néniben? A „porszem” szerepe. A szereplők nem
maradnak
ostoba, buta emberek, nem ezzel éri el a humort a szerző, hanem
a történtek
kibogozásával, a tisztázásra való
törekvéssel, és ez sokkal emberibb, jobban
hasonlít a való életre. A mindent mindenki
„tisztázni fog” törekvés az
igazán
humoros, ugyanis nincs tiszta igazság. Igen, aprócska
(vagy nagyobb) hazugságok
tartják össze az életünket, de nagyon kell
tudni, hogy kinek, mit és mikor
hazudunk; ha ezt nem érzékeljük, akkor hamar
ránk tapad a megjegyzés: ez egy
hazug ember. Nagyon fontos a hazugságok átgondolt
használata, megfelelő helyen
és megfelelő mértékben megnyugtatóak tudnak
lenni, máskor felháborítóak. Ezt
remekül tudja elénk tárni Vaszary. Bemutatja, hogy
mikor sértő a hazugság, és
mikor vár már mindenki egy feloldó és
megoldó kis hazugságra.
Remek
ötlet Marit (Egri Kati)
belevonni a darabba. Ő a történések
szempontjából nem
vesz részt a háromszögek
összevisszaságának kibogozásában, de
nem idegen rész,
így remek humorforrás. Mari szolgáló a
Férj és Feleség lakásában, aki
persze
mindent tud, mindent lát már hosszú ideje,
így a lazasága, a
„nemtörődömsége”
egyfajta bölcsességet fejez ki. Marinak azonban vannak
korlátai, nem ért
mindenhez, mert azért az események mélyét
sohasem értette, és nem is törekedett
arra, hogy ezt feltárja. Így amikor egy telefonsorozat
lebonyolítására kérik,
azt a magyarázatnak megfelelően lebonyolítja, de a
közben adódó egyedi eseteket
már nem tudja megoldani, és ezzel ő is egy másik
zűrzavart okoz.
Felüdülés
volt ezt a darabot nézni. Pápai Erika eddigi remek
munkáinak a sorát bővítette
ezzel a szerepével, Miller Zoltánt, mint énekest
ismertem, meglepetés volt
látni ebben a szerepben, de remek volt! Még Egri
Katát kell kiemelni, akiről
látszott, hogy imádja ezt a szerepet, és
legtöbbször ő maga is jót nevetne. A
többi szereplő is jól teljesítette a
feladatát!
Jelmez: Tordai Hajnal, díszlet: Húros Annamária,
zene: Nyitrai László.
Külön
köszönet Karinthy
Mártonnak a darab
„felfedezéséért” és a
rendezés mértéktartó
jellegéért.
2015.
április 27.
Tóth Attiláné
♣
♣
♣