Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

Klotild néni

Karinthy Színház 

Keveset tudunk/tudok a szerzőről, Vaszary Gáborról – ez vonatkozik rajtam kívül az átlag magyar színházba járóra is. Ami mégis arra késztet, hogy ismertetőt írjak a Klotild néni c. darabjáról, az a büszkeség és meglepődés.

Ma a színházak, Pesten, több francia, amerikai komédiát, vígjátékot játszanak. Szeretek nevetni, egy-egy szójáték sokáig cseng a fülembe, szórakoztat a szellemessége. A véletlen játékaként kialakult helyzetkomikumok ábrázolásának örülök, foglalkoztat a véletlenek sors alakító szerepe. Tetszik, amikor a komikumot jegyző író megtalálja azt a pontot, amikor valamelyik szereplővel „leállítja” a véletlenek elsöprő sorozatát, és egyszerű és logikus megoldást tud elénk tárni. Sem reklámot, sem ellenreklámot nem kívánok csinálni egyik darabnak sem, mégis megemlítem, hogy legtöbbjük számomra unalmas és sokszor már felháborító volt. A színészek, szegények, igyekeztek túljátszani a szerepeket, mert tudják, hogy a közönség ezt szereti, ha komédia, akkor legyen nagyon vicces, vagyis a humoros helyzeteket tetézzük meg azzal, hogy a véletlenül felbukkanó szereplők, például, essenek át egymáson, mert ugye milyen vicces, ha valaki összetöri magát!

Vaszary darabja is az örök szerelmi háromszögről szól – nincs ennél nevetségesebb szituáció, akármelyik részéről is nézzük a háromszöget. A Feleség (Pápai Erika) a nem egyenlő oldalú háromszög legfontosabb szöge. A Férj (Miller Zoltán) barátja Feri (Csere László). A férj megbízik a barátjában, holott az szerelmes a feleségébe, sőt viszonyuk van. Hogyan lehet ebben a szituációban elérni, hogy a feleség és a barát úgy találkozzanak, hogy a férj ne tudja meg? A jó ötlet a Klotild néni. Klotild néni már betegeskedik, és hetente kétszer meg kell látogatni – a feleség szerint. Ez egy biztos alibinek tűnik, hiszen az elképzelhetetlen, hogy a férj valamikor is szeretné meglátogatni Klotild nénit.

Működik is a dolog egészen addig, amíg egy porszem bele nem hullik a gépezetbe. Ez a porszem Leskovics (Szacsvay László). Íme a véletlenek sorozatának első eleme. Leskovics, mint mondja, tényeket gyűjt arról, hogy a felesége megcsalja őt, és ezt a legmegfelelőbben a Férj lakásából tudja megszerezni, mert az a lakás pont szemben van azzal, ahol az ő felesége éppen tartózkodik. Leselkedése közben hosszú monológot tart arról, hogy minden férjet megcsal az asszony, és felsorolja a trükköket. A Férjet ez kimozdította az eddigi nyugalmi és bizakodó helyzetéből, és elkezd kutatni a saját felesége időtöltéseivel kapcsolatban. Rövid úton kideríti, hogy Klotild néni 3 hete meghalt. Innentől kezdve a hazugság segít. Igen ám, de a hazugság újabb hazugságokat kíván, és így tovább, tovább… Elkezdődik egy borzalmas összevisszaságot produkáló cselekvés sorozat, aminek kapcsán új és új párok kerülnek a képbe, akiknek együttléte nem éppen „szabályos”. Kiderül tehát, hogy Leskovicsnak igaza van, minden nőnek „vaj van a fején”. Kiderül az is, hogy a szeretők ugyanolyan átlagemberek, mint a férjek, nem hősök és nem bajnokok, de még nem is annyira hűségesek stb., és ráadásul olyan féltékenyek, mint a férjek.

A nagy megoldás, hogy némi újabb hazugságok megfelelő elhelyezésével minden halad tovább, mert akarjuk a nyugalmat és hinni akarunk egymásban.

Mi az új, a hihetőbb a Klotild néniben? A „porszem” szerepe. A szereplők nem maradnak ostoba, buta emberek, nem ezzel éri el a humort a szerző, hanem a történtek kibogozásával, a tisztázásra való törekvéssel, és ez sokkal emberibb, jobban hasonlít a való életre. A mindent mindenki „tisztázni fog” törekvés az igazán humoros, ugyanis nincs tiszta igazság. Igen, aprócska (vagy nagyobb) hazugságok tartják össze az életünket, de nagyon kell tudni, hogy kinek, mit és mikor hazudunk; ha ezt nem érzékeljük, akkor hamar ránk tapad a megjegyzés: ez egy hazug ember. Nagyon fontos a hazugságok átgondolt használata, megfelelő helyen és megfelelő mértékben megnyugtatóak tudnak lenni, máskor felháborítóak. Ezt remekül tudja elénk tárni Vaszary. Bemutatja, hogy mikor sértő a hazugság, és mikor vár már mindenki egy feloldó és megoldó kis hazugságra.

Remek ötlet Marit (Egri Kati) belevonni a darabba. Ő a történések szempontjából nem vesz részt a háromszögek összevisszaságának kibogozásában, de nem idegen rész, így remek humorforrás. Mari szolgáló a Férj és Feleség lakásában, aki persze mindent tud, mindent lát már hosszú ideje, így a lazasága, a „nemtörődömsége” egyfajta bölcsességet fejez ki. Marinak azonban vannak korlátai, nem ért mindenhez, mert azért az események mélyét sohasem értette, és nem is törekedett arra, hogy ezt feltárja. Így amikor egy telefonsorozat lebonyolítására kérik, azt a magyarázatnak megfelelően lebonyolítja, de a közben adódó egyedi eseteket már nem tudja megoldani, és ezzel ő is egy másik zűrzavart okoz.

Felüdülés volt ezt a darabot nézni. Pápai Erika eddigi remek munkáinak a sorát bővítette ezzel a szerepével, Miller Zoltánt, mint énekest ismertem, meglepetés volt látni ebben a szerepben, de remek volt! Még Egri Katát kell kiemelni, akiről látszott, hogy imádja ezt a szerepet, és legtöbbször ő maga is jót nevetne. A többi szereplő is jól teljesítette a feladatát!

Jelmez: Tordai Hajnal, díszlet: Húros Annamária, zene: Nyitrai László.

Külön köszönet Karinthy Mártonnak a darab „felfedezéséért” és a rendezés mértéktartó jellegéért.

2015. április 27.

Tóth Attiláné


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©