Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

ÉNEKES MADÁR

Újszínház

Tamási Áron kedves „székely népi játék”-át az Újszínházban, Magyar Attila rendezésében láthatjuk kiváló alakításokkal, humoros hangeffektusokkal kísérve-alátámasztva.

A székely hangulatot a díszlet és különösen a népies jelmezek is segítik elénk varázsolni (Fógel Adrienn munkája).

A két vénlány mind külsőben, mind szavaikban, mozdulataikban annyira csúfak, hogy nehéz elképzelni: feleségül vennék őket. (Gondos Eszter – Pikali Gerda, Regina – Timkó Eszter). Márpedig éppen ez történne: a 15, 10 éve odajáró „legények” – meglett férfiemberek – esküvőjüket tervezik Eszterrel és Reginával. (Bakk Lukács „bácsi” – Szakács Tibor, Préda Máté – ifj. Jászai László). Minden menne a maga útján – a szokott hangos és látványos veszekedéssel, perlekedéssel –, ha nem élne velük a fiatal Magdolna (Koncz Andrea), akibe természetesen mindkét öreglegény szerelmes, no meg ha nem ismernénk a  fiatal, Magdolnába szerelmes Kömény Mókát (Varga Ádám), akit meg a két vénlány szerezne meg magának – meglehetősen nyíltan – szeretőjéül.

Ráadásul Móka még ajándékot is hoz – szemük láttára! – szerelmének. Két madártojáskát! Ez már végképp tűrhetetlen! Inkább mind összefognak, hogy elveszejtsék a legényt. A kútból Mókát persze Magdolna húzza ki, a fiú „halálának” hírére megérkezik az anyja is (most Bordán Irén játszotta), aki megismerheti így fiának szíve választottját. A két öreglegény és vénlány még mindig, sőt újra elveszejtenék a fiatal párt irigységből, gonoszságból – hiszen ők nem képesek szeretni. Magdolna és Móka azonban együtt „füstté” válik – helyükbe két szép (élő) fehér galamb röppen föl, hirdetve „az igazság győzelmét”.

Nagyjából ennyi a történet. Lényege a részletekben, a megoldásokban, a hangulatban, a hitben rejlik. A gonoszságot nagyon elénk tudják varázsolni, a szépséget, tisztaságot mindig nehezebb. A szerelem erejének megmutatásában részt vesz Móka anyja is, fiatalságára, szerelmes éveire emlékezve. Természetesen ő igyekszik egyengetni a fiatalok útját.

Magdolna szerelmének erejét a házfal elmozdítása is mutatná. Neki könnyedén sikerül az, ami nénjeinek minden (komikus) erőfeszítéseik ellenére sem. A „varjak” és az „énekes madár” ellentéte rajzolódik ki folyamatosan, ezt erősíti Magdolna fehér ruhája is.

A Katolikus papot és a Dobos embert Szarvas Attila játssza.

A darab sok humort tartalmaz, amit az előadás igyekszik kiaknázni, sikerrel. Nyelvezete ugyanakkor hol költői, hol pedig (majdnem) nyers. A „csodák” hihetők is, meg nem is, Magdolna és Móka szerelmét inkább csak elhisszük, mint látjuk. Nagyon emberiek az „idősek” is minden gonoszságuk ellenére és mellett, ami még közelebb hozza az előadást a nézőkhöz. A vénlányok még akár szégyenlősek is tudnak lenni, de őszinték: nem játsszák meg azt, ami nincs: a nagy szerelmet. Férjhez menésük után feltehetően még tovább durvul a helyzet köztük, de mi ezt már nem élvezhetjük.

Az előadást rengeteg fiatal látogatja, akik a jelek szerint jól „veszik” az előadást, Tamási Áron lírai világát. A (tiszta) szerelem témája végül is tényleg örök.

Budapest, 2014. december 04.


 
Györgypál Katalin

 

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©