Ion Luca
Caragiale, a román klasszikus drámairodalom
talán
legkiválóbbja, több nagyszerű szatírát
is írt, vígjátékokban elrejtve mutatta
be a 19–20. század fordulóján élő
királyi Románia fonákságait. A Gobbi Hilda
Színpadon 2013. október 19-én bemutatott
vígjátékot Seprődi
Kiss Attila
fordította. (Egy 1961-es bukaresti ifjúsági
kötetben „Viharos éjszaka” címen
Dáné Tibor fordításában jelent meg).
A kamaratermi előadás hosszas
népzenei szólóval kezdődik. Gáspár Álmos,
Farkas Rózsa, Horváth Károly (utóbbi
a játszott zene szerzője
egyben) olyan dallamot játszik, amely lehet román,
cigány, vagy éppen magyar
motívumokkal áthangolt. Ez a kissé hosszúra
sikeredett zenei kezdés adja meg az
alaphangulatát a komédiának.
A Zűrzavaros
éjszaka helyzet- és jellemkomikumokkal teli
nagyszerű komédia. A történet egy bukaresti
külvárosban zajlik, főhőse
Dumitrache Titircá fakereskedő, egyben a
polgárőrség kapitánya. Segédje
Chiriac, a polgárőrség őrmestere, mellesleg
Vetának, a fakereskedő feleségének
szeretője. Dumitrache nagyon féltékeny férfi, de
azt mégsem veszi észre, hogy
akiben legjobban megbízik (a segéd), épp az
szarvazza föl. Inkább egy
ismeretlen tolakodó férfit (Ricá Venturiano)
üldöz, mert azt hiszi, ő akarja elcsábítani
feleségét, holott Ricá a
sógornőjébe, Zitába szerelmes. A szerelmi
ötszög
rendkívül mulatságosan zajlik, mert tanúi
vagyunk Veta és Chiriac szerelmi
vitájának majd kibékülésének,
és Zita kétségbeesett párkereső
akcióinak. Zita
elhagyta részeges, lump, verekedős férjét,
és szívesen állna össze a Junion
kávéház teraszán
ólálkodó fiatalemberrel, Ricá
Venturióval, aki válaszlevelében
egekig magasztalja a szerelmes asszonyt. A szerelmespárok
postása, és a főnök
szolgája, a kifutófiú Spiridon, aki mindent tud,
de mindenről bölcsen hallgat. Sok
viszontagság után egymásra talál a
két „szerető szív”. Az
„ámbíciózus”
Dumitrache az éjjeli őrjárat leteltével
megnyugodva térhet haza hitveséhez,
hisz a családi becsületet nem érte csorba.
Megcsalatása továbbra is titok
számára.
Figyelemreméltó
mellékszála a cselekménynek Nae Ipingescu
rendőrbiztosnak a gyakori jelenléte. Ő a fakereskedő
barátja, sűrűn
elbeszélgetnek az asszonyok hűtlenségéről vagy
szemérmességéről, Nae közben
felolvas egy újságcikket, amely zavaros eszméket
terjeszt Románia belügyéről, a
reakcióról, általános szavazati
jogról. Leginkább ebben a kigúnyolt
glosszában
mutatkozik meg Caragiale bírálata a társadalom
éretlenségéről. A cikkben ágál a
sok zagyvaság és magasröptű fogalom
anélkül, hogy bármi értelme lenne.
Az előadást Szabó K. István
rendezte, a hangsúlyt a
kispolgári életformának
kisszerűségére, a főhős nevetségessé
tételére tette. A
díszlet és jelmez a helyzeteknek és a jellemeknek
megfelelő zűrzavart hoz
színre (tervező: Cristina
Milea), ahol a roncsautó eleje össze van
kombinálva a
hitvesi ággyal, a sparherd, a varrógép és a
körhinta hintalófigurája egymás
mellett leledzik. A férfiak öltözékében
meghatározó a hózentróger, valamint az
egyenruha kiemelt szerepe (a feleség a leszakadt parolikat
varrja fel
szerelmese kabátjára). A két nő
öltözéke élesen különbözik
egymástól. Míg Veta,
a feleség öltözéke
észrevétlenül egyszerű, a férfit kereső Zita
húga minden
bejövetelénél más ruhát visel.
Testhezálló kacér fűzöld
délutáni ruha és az
ünnepi népviselet is megfér benne.
Eperjes
Károly (Dumitrache) lubickol a főszerepben.
Felszarvazott férjként süt róla a
butaság, az öntelt magabiztosság. A megcsalt
férj tipikus változata, mindenki tudja, csak ő nem.
Játékában csak modoros
beszéde zavar kissé, nem kellene minden szerepben
alkalmaznia. Básti Juli
visszafogottan játssza a feleséget, Söptei Andrea épp
ellenkezőleg, minden
eszközt bevet a férjhez menni akaró nő
alakításához. Kristán
Attila Chiriac
megformálójaként kissé mackós
jelenség, viszont fiatal, az unatkozó feleség
számára ez lehet vonzó. Sinkó László
kissé megtörten hozza Nae Ipingescu
rendőrbiztost, artikulációja nem tökéletes. Rácz József huncut
elevenséggel
parádézik Spiridonként, Schnell Ádám
kissé erőltetett hősszerelmes.
Caragiale vígjátéka
kellemes és rövid szórakozást nyújtott
a
kamaraszínpad nézőinek.
Budapest, 2013.
november 22.
Földesdy Gabriella
(Megjelent a
Kláris 2014/1. számában)
