Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

HIPPOLYT

avagy a nagypolgári villa mellé jár az ezüst kiskanál

Belvárosi Színház

Szórakoztató, könnyed játékot vártunk és kaptunk, de a „klasszikus” filmet az első pillanatoktól elfelejthetjük. Nehéz is lett volna az után a film meglepő játékot varázsolni a színpadra. Varázsoltak hát mást, az alapfigurák és az alaptörténet meghagyásával. Természetesen (csaknem) ma játszódik, bár se szokásos mobil, se szokásos laptop nincs. Vagy ennyire mégsem a mában játszódik, hiszen Márta, a fiatal szobalány Freudnál tanult pszichológus (mi is lehetne más?).

A Mohácsi testvérek, akik Zágon István színdarabját „mai színpadra alkalmazták” a színlap szerint, most sem hazudtolták meg magukat: ez a „színpadra alkalmazás” kellően széles értelemben veendő, a színészek kellően szabad játékára építve. Így sokfelé kalandozhat a nézők figyelme is: Schneiderék (Schneider – Elek Ferenc, Schneiderné, Lujza – Csákányi Eszter), szerelmi-házas életének hiányosságaira, lányuk, Terka – Terézia, Réka (Téby Zita) – Sorbonne-i műveltségére, francia és német „nyelvleckékre”, Freud pszichológiában elért eredményeire. De még a mohácsi vész bizonyos elemeibe is betekintést nyerhetünk, ha Palika (Mertz Tibor) terepasztalát nem is látjuk.

Rengeteg a szóvicc, a poén, a politikai színezetű kiszólás-elszólás, és főleg nagyon sok a váratlan fordulat. Utóbbiak közül kiemelkedik Hippolyt (Kulka János) számos unokahúgának említése, akik közül egy többször megjelenik a legmeglepőbb helyzetekben, ráadásul többféle néven. Először talán érteni szeretnénk, de gyorsan rájövünk: élvezni kell a játék egészét, nem pedig ott és akkor megérteni. Hiszen a komédia alcíme is rejtélyes: nagypolgári villa, meg ezüstkanál.

Nos, nagypolgári villát nehéz a viszonylag kis színpadon berendezni, de közel sikerül. (Díszlet: Khell Zsolt.) A félköríves hátsó falban a rengeteg ajtó akár egy villa nagyságát is jelezheti. Sok a jövés-menés, harsányság, olykor ének és nagyon sok a legkülönbözőbb idézet. Természetesen kihasználják a rengeteg (szám szerint 5 db egymás mellett) ajtó meglétét sűrű ajtócsapkodásokkal, eltévedésekkel. Természetesen hosszasan viccelődnek az inas nevén (de „hippodrom” szerencsére nincs) Schneider mama 50. születésnapján, hiszen e napon játszódik maga a történet.

És ezért kerül középpontba a gyémántokkal díszített ajándék nyakék, amit többen többféle okból szeretnének ellopni késő estig.

Hippolyt, azután pedig az állítólagos unokahúg, a többféle néven megjelenő Manci (Pető Kata) az összekötő szál Nagy András úr, a most sofőrként itt dolgozó gróf (Pál András) életében. Terka és a „sofőr” gróf úr az inas ösztönzésére figyelnek fel egymásra, de az unokahúg olykor közbeszól ebbe a kapcsolatba.

A szobalány, Márta (Boros Anna), aki persze szintén „unokahúg”, külön történet a történetben. A Bécsből jött, ott végzett pszichológusnő nem is hazudtolja meg magát. Tudását leginkább Palikára „pazarolja”, nem is minden eredmény nélkül.

Makáts figurája (Nagy Viktor) tovább bonyolítja az előadást, hiszen ő itt Lujzát, Schneidernét szereti, az ő kedvéért hajlandó ő is betörni – speciel Mikulásként – a villába a Lujzától kapott kulccsal. Nagy András Terkától kapott kulcsot, Manci pedig Schneidertől. Így „A kékszakállú herceg vára” opera megtekintése után vagy közben szépen összeverődnek újra a nappali-ebédlőben, szót ejtve még a hetedik ajtóról is, hiszen van, aki értette közülük Bartók operáját. Karády Katalint viszont Manci idézi fel.

Az utolsó percekben végképp felborul minden addigi elképzelésünk: hirtelen kiderül, hogy Nagy András gróf apja – Hippolyt. Ám ebből nem következik semmi, a hírt tudató levelet Terka égeti el. A fiatal gróf éppen akkor örökölt vagyona tehát marad.

Kulka János inasa kiszámított mozdulataiban, komolyságában, merev jólneveltségében, mindentudó műveltségében kirí ebből a környezetből. Ő is „születésnapi ajándék” Schneider úr részéről Lujza számára. Küldetése van: az embereket kívánja boldoggá tenni, és miután itt mindenki boldoggá vált, el is megy. A kinyitott esernyővel, amivel bejött az előadás elején. Akkor még volt konkrét funkciója az ernyőnek, a kivonulásakor talán csak utalás ez is.

Érteni az előadást mélységeiben és minden pillanatában tehát nem szükségeltetik. Szórakozni annál inkább. És a közönség jól szórakozik.

A gondolatfoszlányok, állítások, megkérdőjelezések később, napok múlva merülhetnek fel bennünk az élet várható folytonos váratlanságairól.

Rendezte: Mohácsi János. A kifejező, beszédes jelmezeket Remete Krisztina tervezte.

 
Az Orlai Produkciós Iroda, a FÜGE és a Kultkikötő előadása. Producer: Orlai Tibor.

 

Budapest, 2013. 07. 08.

 

Györgypál Katalin

 Megjelent: Kláris, 2013/5. sz.


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©