Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI

Radnóti Színház


Még mindig szokásaink rabjai vagyunk, ha a címszereplőre gondolunk, eszünkbe jut a sok évtizeddel ezelőtt látott Kurázsi mama a régi Madách Színházban, előbb Kiss Manyival a címszerepben, majd Psota Irénnel, a színpadi ekhós szekérrel. Itt és most nincs ekhós szekér, és érzelmek is csak elvétve jelennek meg. Végképp vége a megszokott „szocreálos” öntudatú játékstílusnak, mert  egyenes beszéd kell, amiből kiderül, hogy nemcsak volt, lesz, de van is háború, csak az másfajta, mint amit eddig megszoktunk. A parányi színpadon hiányoznak a hagyományos díszletek, egy epedás kanapé jelenti az állandó díszletet, egy mozgatható fülke, sok kacat és lom, feliratok, plazma tv-s háttérjelenet, a helyszínváltozásokat színes függönyök le- és felengedésével oldják meg (Díszlet: Ambrus Mária). Brecht darabját Ungár Júlia fordította, a dramaturgi feladatot is ő látta el. A sok „szabad szájú” kifejezés új keletű, a régi fordítás diszkrétebb volt. Egyéb változás, hogy Kurázsi kisebbik fiának nevét Stüssziről „Fejő”-re keresztelték, mert, hogy a gyerek apja talán magyar volt …

A darabot Zsótér Sándor rendezte, ha ez az információ elkerülte volna figyelmünket, hamar rá lehet jönni a sajátos rendezői fogásokból, amiket hosszú évek óta alkalmaz az általa rendezett műveknél. Azért jó, ha tudjuk, mielőtt beülünk a nézőtérre, miről szól Brecht színdarabja: a harmincéves vallásháború (1618–1648) közepette egy markotányosnő próbál jól kijönni a háborúból, magát és három gyerekét átmentve jobb időkre. Egy-két üzleti fogást ugyan jól old meg, de gyerekeit elveszíti, s nem tudatosul benne, hogy mindhárman az ő rossz döntései következtében haltak meg.

Brecht elidegenítő világa és általában a brechti dramaturgia pompásan érvényesül a rendezésben, sőt, mintha továbbfejlesztett változatát látnánk. A szereplők kifelé – a közönség felé – beszélnek, nem egymáshoz, az érzelmek nem nyilváníttatnak ki, csak az irónia érvényesül időnként. Zavaró, hogy egy színész több szerepet is játszik, a kivégzett Fejő feltámad más alakban, viszont a halott Kattrint becsomagolva viszik ki a színpadról. Kattrin valóságos és jelképes némasága teljesen átalakul a rendezésben. Dobolás helyett szerb nyelven kezd el kiabálni, tiltakozni, amikor a lövés éri. De meghökkentenek a festett paravánok is, amelyek a harmincéves háborút mutatják be vizuálisan (Callot-metszetek), háttérben közvetítés zajlik Brezsnyev szovjet államelnök temetéséről (1982), sírba eresztéséről. Ez utóbbi komikus hatást kelt.

Mindez nagyon modern, és jelen világunkat idézi, csak földhöz ragadtságunkban még nem szoktunk hozzá az efféle montázs (camp-kultúra) technikához, amely konzekvensen összemontíroz különböző elemeket, így zavarba jövünk a sokféle effektus egy időben való megjelenésekor.

Üde és fiatal Kurázsi mama Kováts Adél, aki kisestélyiben és bakancsban rója végig szerepét, mindig cigarettagyújtás és szívás között létezik, kemény asszonyt játszik, és nem érzeleg. Mindent kibír. Az utolsó jelenetben a továbbhúzott szekeret egy színész alakítja, aki Kurázsi nem létező gyereke lehet, és nem engedi, akadályozza az előremenetelt, visszatartja anyját, amíg tudja. Megható jelenet.

Petrik Andrea Kattrinként állandóan színen van, szerb kiabálása felrázza addig mit sem sejtő közönségét. Róla eszünkbe jut, hogy csak 17 éve fejeződött be a délszláv háború a közelünkben. Szűcs Péter Pál játssza a szakácsot és néhány kisebb szerepet is, emlékezetes kerek arca, hamiskás mosolya, amivel kitekint ránk a szerepéből. Kurázsi fiait Formán Bálint és Rétfalvi Tamás alakítja, a tábori lelkész Rába Roland, fregoli szerepben Nagy Norbert jeleskedik. Martin Márta szokatlan figurát hoz Yvette alakítójaként.

A jelmezeket Benedek Mari tervezte a rendezői koncepció jegyében, a darabot Paul Dessau eredeti zenéjével adják elő, amely a vége felé már kvintettben hangzik fel, előbb a színpadon, majd a színház különböző pontjain énekelnek egyszerre.

Brecht 1939-ben a közelgő háborúra figyelmeztetett, nem lehet, hogy a mostani rendezés is valahol ezt teszi?

 

  2012. december 27.


Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©