Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

LOVAGIAS ÜGY

Karinthy Színház


A „zenés vígjáték három felvonásban” 1935-ből származik, amikor is a Vígszínház háziszerzője, Hunyady Sándor megírta, és a színház bemutatta. Nem volt klasszikus vígjáték, a történetnek – a becsületét védő kispolgár erkölcsi győzelme – akkor mélyebb értelmét látták, komolyan vették. Mozifilm is készült belőle Kabos Gyulával, Ráday Imrével, Gombaszögi Ellával, Perczel Zitával, a filmet Székely István rendezte 1937-ben. A főszerepet a színházban is Kabos Gyula játszotta.

Verebes István itt és most Hunyady után szabadon nyúlt a darabhoz, kissé átírta, a zenés számokkal „könnyűvé” tette, olyan „Verebes-kabaré” lett belőle. A betétdalok zenéjét Márkus Alfréd szerezte, a szövegeket kilenc szerző írta, régiek és mostaniak.

A történet Virág Andorról szól, aki becsületben töltött 30 évet könyvelőként egy nevenincs cégnél, ő a hivatal lelke, mivel csak ő tudja, hol a főkönyv, kinek kell levelet írni, ki tartozik, és ki követel. Virág jól meglenne a hivatalban, ha a főnök unokaöccse, Pali, nem szemtelenkedne a titkárnővel. De szemtelenkedik, és ő – mint titkon szerelmes férfi és mint munkatárs – védelmére kel a teltkarcsú hölgynek. Dulakodás lesz belőle, Virág egy tintás pofont kap a főnök rokonától, és állását is elveszti.

A hivatal mellett a másik helyszín Virágék otthona, ahol nagymama, Virágné és a felnőtt lány, Baba uralkodik. Ők jól megvannak hármasban, életük a családfő, Virág körül forog, aki eltartja mindannyiukat. Virág hivatali incidense után ez kérdésessé válik, ezen a ponton beleszól a jelen, erős utalás történik a mostani állásvesztésekre, munkanélküliségre. Mintha itt találta volna meg a rendező az áthallást jelen korunkkal. Virág még alig tette ki a lábát az irodából, máris bejelentkezik egy állást kereső kvalifikált szakember, aki a kocsmában hallotta, hogy üresedés van a cégnél.

Verebes rendezése némiképp elszakad az eredeti cselekmény részleteitől, rövidre zárja a kibékülést sértő és sértett között.

A színészek parádéznak a kabaré-szerű előadásban. Jók a dalok, szellemes a szövegük, egyre-másra dalra fakadnak a szereplők. Bajor Imre illúziót keltően alakítja a megfáradt könyvelőt, akit idegesít minden kihívás és protekció, mivel neki nem volt része sem sikerekben, sem protekcióban. A pofont adó unokaöcs (Pali) Árpa Attila, aranyifjút játszik, alkatánál fogva eleve lehengerlő módon lép fel. A bombasiker a nagymamát játszó Lorán Lenkének köszönhető, aki szenzációsan játssza a süketet, olykor éles hangon visít. Jól domborít még három női mellékszereplő, Csoma Judit (Virágné), Balázsovits Edit (Baba) és Balázs Andrea (Gizike). Gyengébben produkál Megyeri Zoltán a főnök szerepében. A naturalista díszlet Mira János és Major Attila munkája, jelmeztervező Tordai Hajnal. Zenei munkatársak: Fekete Mária és Réti Anikó. A piciny nézőterű, moziból lett színház teltházakat produkál most is, ahogy szokta.

 
2012. október 20.



Földesdy Gabriella

Megjelent a Kláris 12/6. számában
♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©